You are here

Visszafordíthatatlan károk - Varga László: A csatlakozási tárgyalások során fontos a vajdasági magyarság képviseletének jelenléte

A napok múlásával úgy tűnik, hogy semmivel sem kerülünk közelebb a kormányalakításhoz. A gazdasági szakértők figyelmeztetésére, hogy mennyi pénzébe is kerül Szerbiának minden egyes kormány nélküli nap, valamint a másik figyelmeztetésre, hogy ha az új kormány nem hajtja végre a szükséges gazdasági és pénzügyi reformokat, akkor Szerbia a Görögországéhoz hasonló szakadékba zuhan, már senki sem kapja fel a fejét. Egymást követik a hírek, a találgatások, amelyek nem csak az átlagembert zavarják össze, hanem olykor az elemzőket is.

A nyár eleji, minden értelemben forró, kormányalakítási zűrzavarban és bizonytalanságban egyetlen hír keltette a folytonosság és a bizonyosság érzését: Belgrádi körökből is megerősítették, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselői megtartják eddigi funkciójukat a parlament különböző bizottságaiban. Ehhez és a kormányalakításhoz kapcsolódóan Varga Lászlót, a VMSZ parlamenti képviselőjét, az Európai Integrációs Bizottság elnökét kérdeztük.

Mennyire végleges a megállapodás, hogy a következő ciklusban is Ön fogja betölteni a képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnöki tisztségét?

– Mint ahogyan pillanatnyilag Szerbiában semmi sem biztos, így ez sem. Azt sem tudjuk pontosan, hogy ki fogja a végén megalakítani a kormányt. Az, hogy ismét én töltöm be a bizottság elnöki tisztségét, abban az esetben válik reálissá, ha az eddigi kormánytöbbség marad hatalmon. A VMSZ megfogalmazta az ilyen jellegű igényét koalíciós partnerei irányába, és nekik nem volt ellenvetésük.

Egyébként fontos lenne a folytonosság a bizottság vezetőjének személyét illetően?

– Általánosságban a folytonosság lényeges, hiszen négy év sok mindenre elég volt kapcsolatteremtés tekintetében, ugyanakkor egy nyolcéves periódus a kapcsolatok továbbépítésének szemszögéből nézve kedvező. Nem nulláról kellene elkezdeni a dolgokat. Magyar szempontból nézve még fontosabb lenne, nem is volt véletlen, hogy kértük ezt a funkciót, hiszen amikor elindulnak a csatlakozási tárgyalások, akkor fontos ott lennünk és hallanunk, hogy melyik pillanatban miről van szó. Így bármikor asztalra tehetnénk vagy tetethetnénk a vajdasági magyar közösséget érintő ügyeket, kérdéseket. Ez a szempont valamelyest fontosabb a folytonosságtól.

Ha a DP-nek sikerül megalakítania a kormányt, akkor a VMSZ többi képviselője is megtarthatná a különböző bizottságokban betöltött funkcióját?

– Igen. Az volt az igényünk, hogy az eddig betöltött helyeket megtarthassuk. Ez vonatkozik Kovács Elvirára is, aki tagja a képviselőház azon küldöttségének, amely az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén vesz részt, azzal, hogy a jövőben nem taghelyettesi, hanem tagi minősítésben kapna helyet a delegációban. Annyit azért hozzá kell tenni, hogy mivel némelyikünk több bizottság tagja is volt, és mivel most csökken a bizottságok száma, ezért valószínűleg egy helyet tarthatunk meg, azt, amelyik a mérlegelés után fontosabbnak bizonyul.

Hogyan befolyásolja Szerbia európai integrációját a kormányalakítás elhúzódása?

– Az integrációt nem befolyásolja döntően. Az, hogy a választásokat követően egy vagy két hónap után alakul meg a kormány, az az integráció szempontjából valóban késedelmet jelent, ugyanakkor nem akkorát, mint amekkora késedelmet a gazdasági helyzet kezelésének a szempontjából. Az európai uniós csatlakozásra nézve is jó lenne, ha minél hamarább lenne köztársasági hatalmunk, hiszen a csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyrészről a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd folytatása, másrészről pedig az eddigi megállapodások végrehajtásának maradéktalan megkezdése a feltétele. Amíg nincsen kormányunk, addig ez a kettő feltétel közül egyik sem teljesülhet. Viszont ismétlem, gazdasági szempontból sokkal károsabb a kormányalakítás elhúzódása. Ha mondjuk egy hónapon belül megalakul a kormány, akkor augusztusban vagy szeptemberben még minden gond nélkül előre lehet lépni a Prishtinához fűződő viszony terén, ugyanakkor a gazdasági szempontból okozott károkat már nem lehet visszacsinálni.

Önnek, aki mégis közelebb áll a tűzhöz, hogyan tűnik: a DP képes lesz megalakítani a kormányt?

– Azt látom, hogy mindennap változik a helyzet. Jómagam úgy vélem, hogy az eddigi kormánykoalíció még mindig nagyobb eséllyel alakíthat kormányt, mint a Szerb Haladó Párt. Gondolok itt a DP-re, a Szerbiai Szocialista Párt köré tömörülő koalícióra, a Szerbiai Egyesült Régiókra, a kisebbségi pártokra és a Liberális Demokrata Pártra, amely eddig nem volt része a kormánytöbbségnek. Ugyanakkor egyáltalán nem elhanyagolható a másik lehetőség sem. Annak viszont, hogy a haladók a Szerbiai Demokrata Párt részvételével alakítsanak kormányt, úgy tűnik, egyelőre nincsen realitása. Ez azért fontos, mert ha esetleg mégis a másik oldal alakít kormányt, az nem lesz Európa-ellenes kormány, az is többé-kevésbé a megkezdett utat folytatná, még ha esetleg valamelyest akadozva is.

Ha valami csoda folytán mégis az SZHP alakítaná meg a kormányt, akkor a VMSZ a párt vezetőségének korábbi kijelentéseihez híven inkább ellenzékbe vonulna?

– Sokszor elmondtuk, hogy eddigi partnereinkkel tudjuk elképzelni a kormánytöbbség létrehozását. Ugyanakkor ha nem is csoda folytán, de valamilyen forgatókönyv szerint, az SZHP alakítana kormányt, akkor valamilyen módon azzal is együtt kell működnünk, hiszen akkor az a kormány fog irányítani az oktatástól kezdve minden egyéb folyamatot az országban. Azt viszont nem hiszem, hogy akkor a kormánykoalíció része lennénk, nagyon sok érv szól ez ellen.

Akkor tehát ellenzékből működnének együtt a kormánnyal.

– 2007-ben volt hasonló a helyzet, amikor ellenzékben voltunk, ugyanakkor amikor olyan jogszabályok voltak napirenden, amelyekkel kapcsolatban nem volt kivetnivalónk, amelyek rendben voltak, akkor azt megszavaztuk. Nem viselkedtünk olyan ellenzékként, amely minden kormánytól jövő javaslatot elutasít.

A Tartományi Képviselőház június 22-én, pénteken tartja alakuló ülését. Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy Pásztor István, a VMSZ elnöke lesz a parlament új elnöke?

– Nem veszek részt a tartományi kormányalakításban, annyit viszont talán elmondhatok, hogy a megállapodás az, hogy Pásztor István töltse be a házelnök tisztségét. Ugyanakkor, ahogyan az előbb azt már megjegyeztem: Szerbiában semmi sem biztos. Pillanatnyilag azonban minden jel arra mutat, hogy a megállapodásnak ez a része is működőképes lesz.

Magyar Szó

Szerző: