You are here

Utol kell érni magunkat

Nyitottnak, aktívnak kell lenni, mert máskülönben nem tudunk tőkét vonzani lakóhelyünkre – Temerin első polgármesterasszony-jelöltjével beszélgettünk

Ökrész Rozália, okleveles közgazdász, tartományi pénzügyi titkárhelyettes, a VMSZ Temerini önkormányzati listavezetője, polgármesterjelöltje. Szakmai képzettségét tekintetében a szabadkai közgazdasági karon szerezett diplomát.

Fiatal diplomásként szülőhelyén Temerinben kezdett el dolgozni, abban a mezőgazdasági vállalatban, amelynek négy évig ösztöndíjasa volt. Tizenhat év után a gazdasági szférát a közigazgatásira cserélte. Ez a 2000-ben bekövetkezett miloševići hatalom váltás után történt. Azóta is a tartományi szervekben dolgozik azzal, hogy az oktatási és művelődési titkár gazdasági és pénzügyi főtanácsosi munkaköréből, 2008-ban a tartományi pénzügyi titkár helyettesévé választotta a Vajdasági Képviselőház. Kilencedik éve tanít Gazdaságtant és vállalatszervezést az újvidéki Villamossági szakközépiskolában. Szakmai hozzáértését rendszeres továbbképzéssel állandóan gyarapítja. Idősebb fia végzős egyetemista, a kisebbik hetedik osztályos. Mindketten magyarul végezték/végzik az általános és középiskolát. Az apjuknak, aki szerb ajkú, egy gondolatnyi ellenvetése sem támadt. Büszkén hangsúlyozza: két vasárnap ünnepelték a húsvétot. És ez így a jó.

Ön tehát nem ismeretlen a közéletben, mégis mekkora kihívásnak tekinti a polgármester jelölést?

– Minden esetre nagy kihívásnak tekintem. Amikor felmerült a feladat rám osztása, hosszú ideig töprengtem azon, hogy vállalhatom-e. Az első gondolat, ami megfordult a fejemben az a rátermettség gondolata volt, megfelelek-e a feladatnak szakmailag, képzettségben, megvan-e rá az emberi bátorságom, hitem, elkötelezettségem. Mérlegeltem a lehetőséget és végül is vállaltam a jelölést.

Temerinben még nem volt nő a község, a „kormány” élén. Hogyan éli ezt meg?

– Tudtommal sem volt. Mindenképpen nő létemre úgy érzem, hogy megérett az a tudat, hogy a nők igenis tudnak és akarnak is tenni a társadalomért. Képzettségüket illetően, a statisztikai mutatók szerint szinte képzettebbek a férfiaknál. Az egyetemeken 60 százalékos a jelenlétük és jobb, magasabb átlaggal fejezik be tanulmányaikat. Ezen felül a nőket a munkában is lelkiismeretesebbeknek, kitartóbbaknak tartom, olyanoknak, akik mérlegelik az adott szituációkat, és azt gondolom, hogy a polgármesteri poszton is ez igen fontos.

Valójában milyen polgármesterre is van szüksége Temerinnek?

– Úgy képzelem el, hogy a polgármester próbáljon egy olyan döntéshozatali rendszert kialakítani, hogy ha majd a választások után hatalomra kerülő pártok koalíciója megkezdi a község irányítását, konszenzus szülessen minden fontos döntés meghozatalakor. A polgármester legyen képes úgy megszervezni a külső és a belső erőket, hogy a község fejlődésképes közösség legyen.

Temerinre nem mondható, hogy sikeres gazdaságfejlesztési politikát folytatott az elmúlt több mint két évtizedben. Önnek milyen víziói vannak e tekintetben?

– Szerintem felértékelődik az önkormányzatok szerepe, amikor a globalizált világban a tőke állandó befektetési irányt mutat, és most az önkormányzatok azok, amelyeket a befektetési tőke megcéloz. Meglátásom szerint egy állami vertikális szintet kihasználva, az önkormányzatoknak partnerként állandóan együtt kell működni a tartományi és állami hatalommal. És ezzel az együttműködéssel kell kialakítani az olyan gazdasági feltételeket, amelyek tőkevonzást eredményeznek. A külföldi tőkebefektetők irányába kell együttműködni, használva a befektetési alapokat. Állandóan nyitottnak, aktívnak kell lenni, nem bezárkózni, mert máskülönben nem tudunk tőkét vonzani lakóhelyünkre. Temerin vonatkozásában igazán nem mondhatni sikertörténetnek az elmúlt négy év, hiszen Vajdaságban néhány város, település Európa és Vajdaság régió szintjén is jelentős eredményeket mutat. Temerin gazdasága fejlődés tekintetében lemaradt és egy óriási visszaesésnek vagyunk a szemtanúi. Ez az is bizonyítja, hogy 1990 körül Temerin gazdasága hatékonyság tekintetében az első öt között volt az akkori Jugoszláviában. Ma pedig a legfrissebb statisztikai adatok szerint, amikor Szerbiában az átlagfizetés 40.003 dinár, a temerini átlag csak 26.667 dinár. Tehát jóval alacsonyabb a szerbiai átlagnál. A 12 Dél-bácskai község közül Temerin az utolsó helyen van.

Milyen rövid távú célok elérését tartja a legfontosabbnak?

– Ezek a lakosságnak a napi igényei kielégítésére vonatkoznak. Gondolok itt az állandóan minőséges ivóvíz ellátásra, a szemét égetés és mérgező füstölés tartós megszüntetésére, szennyvízelvezetésre, Temerin központjában a szennyvíz kiömlés megszüntetésére, a Kókai iskola előtti tér és parkoló rendezése, a temető kivilágosítása. Nagy kincsnek tartom a temerini kastélykertet, amelynek szakszerű felújítására, karbantartására van szükség.

Biztonságpolitikai szempontból milyenek az elképzelései a gyakori nemzeti színezetű incidensek visszafogását illetően, melyeket a szerb média gyakran további türelmetlenség szításra használ?

– Ezzel kapcsolatosan gyorsan elmondanám, hogy még lehet pályázni a kamanci (Sremska Kamenica) rendőrképző iskolába, ahova középiskolát végzett fiatalok jelentkezését várják. Eddig négy fiatalt tudtunk biztosítani, de lesznek még, akik a középiskolát befejezve jelentkeznek a rendőri kiképzésre. Véleményem szerint a problémát csakis úgy tudjuk orvosolni, ha itteni, helybeli magyar nyelvet is beszélő rendőreink is lesznek.

Magyar polgármesterjelöltként, hogyan tekint a már kialakított helyi magyar érdekeltségű intézmények megőrzésére, fenntartásukra és esetleg újabbak létesítésére?

– Csak örülhetek annak, hogy eddigi munkahelyemről is segíteni tudtam a temerini magyar rendezvényeket, intézményeket. Abban az esetben, ha polgármesterré választanak ezeket a hagyományápoló és magyarságunkat megőrző intézményeket, rendezvényeket továbbra is fejleszteni és anyagi támogatásban részesítem. Anyagi támogatást fogunk biztosítani a civil és sportszervezetek működéséhez is.

Magyar Szó

Szerző: