TÖRVÉNY
A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL

I. ALAPRENDELKEZÉSEK
1. szakasz
Jelen törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsának (a továbbiakban:
nemzeti tanács) a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és
íráshasználat területére vonatkozó hatáskörét, a nemzeti tanács megválasztásának
rendjét, finanszírozását és a működése szempontjából egyéb jelentős kérdéseket
szabályozza.
2. szakasz
A kultúra, az oktatás, a tájékozatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat
területére vonatkozó önkormányzati joguk érvényesítése érdekében a nemzeti
kisebbségekhez tartozó személyek a Szerb Köztársaságban megválaszthatják saját
nemzeti tanácsukat.
A nemzeti tanács képviseli a nemzeti kisebbséget az oktatás, a kultúra, a
nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és
íráshasználat területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre
vonatkozó kérdésekről, és e területeken intézményeket, gazdasági tásaságokat és
egyéb szervezeteket alapít.
3. szakasz
A nemzeti tanácsok nyilvántartását az emberi és kisebbségi jogokkal
megbízott minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vezeti.
A nyilvántartásba való felvétel a jegyzési kérelem alapján történik, melyet a
nemezti tanács elnökének a tanács megalakulását követő 30 napos határídőn belül kell
benyújtania.
A nyilvántartásba való bejegyzéssel a nemzeti tanács jogi személyiséget
szerez.
4. szakasz
A nyilvántartásba való bejegyzésre a szabályos kérelem átvételét követő 30
napos határidőn belül kerül sor.
A nyilvántartásba a nemzeti tanács elnevezését és székhelyét, a nemzeti tanács
elnökének utó- és családnevét, egységes polgári törzsszámát és lakhelyét, az
alapszabály meghozatalának, illetve módosításának és kiegészítésének dátumát,
vlamint a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát és dátumát kell bejegyezni.
A nyilvántartásba bejegyzett adatok nyilvánosak.
A nyilvántartás tartalmát és vezetési módját a minisztérium határozza meg
részletesebben.
5. szakasz
A nemzeti tanács ingó és ingatlan vagyont szerezhet és tulajdoníthat el, és a
hatáskörében illetékes szerv határozata alapján köztulajdonban levő eszközök felett
használati jogot kaphat, a törvénnyel összhangban.
6. szakasz
A nemzeti tanácsnak van alapszabálya.
Az alapszabályban kell meghatározni:
1) a nemzeti tanács tevékenységét;
2) a nemzeti tanács tagjainak számát, a törvénnyel összhengban;
3) a nemzeti tanács székhelyét;
4) a nemzeti tanács elnevezését, jelképét és pecsétjét;
5) a nemzeti tanács szervei tagjainak számát és megválasztásuk rendjét;
6) a nemzeti tanács egyéb testületeit, e testületek tagjainak számát és
megválasztásuk rendjét;
7) az elismeréseket és odaítélésük módját;
8) egyéb, a nemzeti tanács működése szempontjából jelentős kérdéseket.
Az alapszabály módosítását és kiegészítését követő 30 napos határidőn belül a
nemezi tanács a minisztériumot erről értesíteni, valamint a módosításokat és
kiegészítéseket, az elfogadásuk ülésén felvett jegyzőkönyvvel együtt a
minisztériumnak megküldeni köteles.
II. A NEMZETI TANÁCS JOGÁLLÁSÁVAL KAPCSOLATOS
KÉRDÉSEK
1. A nemzeti tanács szervei
7. szakasz
A nemezti tanácsnak van elnöke, végrehajtó szerve, valamint oktatással,
kultúrával, tájékozatással és a hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott
bizottsága.
Az alapszabályban a nemzeti tanács konszultatív és más testületeit is meg
lehet határozni.
A nemzeti tanács elnöke képviseli a nemzeti tanácsot és a nevében eljár.
A nemzeti tanács elnökét a nemzeti tanács tagjai közül kell megválasztani.
A nemzeti tanács munkája nyilvános.
8. szakasz
A nemzeti tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a nemzeti tanács
tagjainak több, mint a fele jelen van.
A nemzeti tanács alapszabálya akkor tekinthető elfogadottnak, ha a nemzeti
tanács valamennyi tagjának több, mint a fele mellette szavazott.
A nemzeti tanács elnöke és a nemzeti tanács végrehajtó szervének elnöke
akkor tekinthető megválasztottnak, ha a nemzeti tanács valamennyi tagjának több,
mint a fele mellette szavazott.
Az egyéb határozatokat a nemzeti tanács a jelen levő tagok szótöbbségével
hozza meg, ha az alapszabály nem irányoz elő minősített többséget.
2. A nemzeti tanács tagjainak száma
9. szakasz
A nemzeti tanács legalább 15, de legfeljebb 35 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 10.000-nél kevesebb fővel
rendelkező, vagy külön nem jegyzett nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács
15 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 10.000-nél több, de a 20.000 főt
nem meghaladó nemzeti kisebbségek esetében a nemzeti tanács 19 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 20.000-től 50.000 fős nemzeti
kisebbségek esetében a nemzeti tanács 23 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az 50.000-től 100.000 fős nemzeti
kisebbségek esetében a nemzeti tanács 29 tagból áll.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 100.000 főt meghaladó nemzeti
kisebbségek esetében a nemzeti tanács 35 tagból áll.
A nemzeti tanács tagjainak megbízatási ideje négy évre szól.
Az első összetételű nemezeti tanács megbízatási ideje a nemzeti tanács
nyvilvántartásba vételének napján kezdődik.
III. A NEMZETI TANÁCS HATÁSKÖRE
1. Általános hatáskör
10. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban, szervei
révén, önállóan:
1) meghozza és módosítja az nemzeti tanács alapszabályát;
2) meghozza a pénzügyi tervet, pénzügyi jelentést és zárszámadást;
3) rendelkezik saját vagyonával;
4) dönt a nemzeti tanács elnevezéséről, szimbólumairól és pecsétjéről;
5) véglegesíti a nemzeti szimbólumokra, a nemzeti tanács jelképeire és ünnepeire
vonatkozó javaslatokat;
6) intézményeket, egyesületeket, alapítványokat, gazdasági társaságokat alapít a
kultúra, az oktatás, a tájékozatatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén,
valamint a nemzeti kisebbség identitásának megőrzése szempontjából jelentős egyéb
trületeken;
7) javaslatot tesz a nemzeti kisebbség képviselőjének személyére a helyi
önkormányzatok nemzetek közötti viszonyügyi tanácsában;
8) elismeréseket határoz meg és ítél oda;
9) a kultúra, az oktatás, a tájékozatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén
törvények és más jogszabályok meghozatalát kezdeményezi és figyelemmel kíséri
alkalmazásukat;
10) részt vesz az előírások előkészítésében, és javasolja a kultúra, az oktatás, a
tájékoztatás és a hivatalos nyelv-és íráshasználat területén a nemzeti kisebbségeknek
az Alkotmányban szavatolt jogait szabályozó előírások módosítását és kiegészítését;
11) külön előírásokat és ideiglenes intézkedéseket javasol azokon a trületeken,
melyeken az önkormányzati jog érvényesül, a nemzeti kisebbséghez tartozók és a
többséget képező polgárok közötti teljes egyenjogúság elérése érdekében;
12) eljárást indít az Alkotmánybíróság, a polgári jogvédő, a tartományi és a helyi
ombudsman, valamint más hatáskörrel rendelkező szervek előtt, amikor megítélése
szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak az Alkotmányban és törvényben
szavatolt jogainak és szabadságságjogainak megsértésére került sor
13) a nemzeti kisebbséghez tartozó nevében megindítja a jelen szakasz 12) pontjában
foglalt eljárást, előzőleg megszerzett írásos meghatalmazás alapján;
14) állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti
kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden
kérdésben;
15) törvényben, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat aktusában
ráruházott más kérdésekről is dönt.
2. Hatáskör az oktatás területén
Alapítói jog
11. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, nevelési, oktakási, diák- és
egytemistajóléti intézményeket alapíthat, és alapítói jogokat és kötelességeket
gyakorolhat.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a nemzeti tanács
önállóan, vagy a köztársasággal, az autonóm tartománnyal, helyi önkormányzattal
vagy más jogi személyekkel egyetemben alapítja, a törvénnyel összhangban.
A köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz
1. bekezdésében foglalt intézmények alapítójaként az alapítói jogokat egészében vagy
részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.
Az intézmények irányításában való részvétel
12. szakasz
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által
alapított iskoláskor előtti, általános és középfokú nevelési és oktatási intézményekben,
melyekben a nevelési-oktatási tevékenység a nemzeti kisebbség nyelvén is folyik,
illetve melyekben a nemzeti kisebbség beszéde, nyelve vagy kultúrája külön
tantárgyként szerepel, a nemzeti tanács:
1) véleményezi az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai személyére a helyi
önkormámnyzat képviselői közül tett javaslatokat;
2) azokban az intézményekben, melyek tagozatainak többségében a nevelési-oktatási
tevékyenség a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, vagy melyekről megállapítást nyert,
hogy a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűek, jelölteket javasol az helyi
önkormányzati képviselők közül az igazgatóbizottság, illetve az iskolaszék tagjai
személyére;
3) véleményezi a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) pontjában foglalt intézmények
igazgatójelöltjére tett javaslatot;
4) véleményt nyilvánít a jelen szakasz 1. bekezdésének 1) és 2) pontjában foglalt
intézmények igazgatójának és igazgatási szerve tagjainak felmentése során;
5) jelen szakasz 1. bekezdésének 1) és 2) pontjában foglalt intézmények igazgatója
megválasztásához előzetes jóváhagyását adja;
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által
alapított diák- és egyetemistajóléti intézményekben a nemzeti tanács:
1) egy jelöltet javasol – az alapító képviselőjét, és véleményezi az igazgatóbizottság
többi tagja személyére tett javaslatokat azokban a diák- és egyetemistajóléti
intézményekben, melyek olyan helyi önkormányzat területén rendelkeznek
székhellyel, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van. Ha a helyi
önkormányzat területén több nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van,
az érdekelt nemzeti tanácsok közös jelöltet javasolnak az igazgatóbizottság tagja
személyére;
2) véleményezi az igazgatóbizottság tagjai személyére tett javaslatokat azokban a
diák- és egyetemistajóléti intézményekben, melyek olyan helyi önkormányzat
területén rendelkeznek székhellyel, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos
használatban van;
3) véleményt nyilvánít az igazgató megválasztása során azokban a diák- és
egyetemistajóléti intézményekben, melyek olyan helyi önkormányzat területén
rendelkeznek székhellyel, ahol a nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban
van;
4) véleményt nyilvánít a jelen szakasz 2. bekezdése 1)-3) pontjában foglalt
intézmények igazgatójának és az igazgatási szerve tagjainak felmentése során.
Az olyan nemzeti kisebbség nemzeti tanácsát, melynek nyelve egy helyi
önkormányzatban sincs hivatalos használatban, a jelen szakasz 2. bekezdése 1)-4)
pontjában foglalt jogok illetik meg azokban a helyi önkormányzatokban, ahol az
általuk képviselt nemzeti kisebbség tagjai a legutóbbi népszámlálási adatok szerint az
összlakosságnak több, mint 1%-át képezik.
A felsőoktatás területén a köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi
önkormányzat által alapított felsőoktatási intézményekben, amelyekben a tanítás
egészében vagy részben a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a nemzeti tanács
véleményt nyilvánít az irányítási és igazgatási szervekbe javasolt jelöltekről.
Tantervek és programok
13. szakasz
A nemzeti tanács:
1) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak javasolja az iskoláskor előtti program általános
alapjait, az általános és a középfokú oktatás és nevelés tanterveit és programjait,
valamint a nevelési program alapjait azokra a tartalmakra vonatkozóan, melyek a
nemzeti kisebbség sajátosságait fejezik ki, különösen a történelem, zene- és
képzőművészet területén;
2) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak javasolja a nemzeti kisebbség nyelvének általános és
középfokú oktatási és nevelési programját, valamint a nemzeti kisebbség nyelvének,
illetve beszédjének és a nemzeti kultúra elemeinek oktatási és nevelési programját;
3) a Nemzeti Oktatási Tanácsnak véleményezi a szerbnek, mint nem anyanyelvnek
oktatási programját;
4) az oktatással megbízott miniszternek a diákjóléti intézmények tanulóira vonatkozó
intézkedéseket és nevelési programot javasol, amelyek a nemzetek közötti tolerancia
és multikulturalizmus érvényesítését szolgálják;
5) véleményezi az olyan intézmények oktatási és nevelési programját, melyekről
megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségűek.
Tankönyvek és tanszerek
14. szakasz
Ha az oktatási-nevelési tevékyenség a nemzeti kisebbség nyelvén folyik, a
Nemzeti Oktatási Tanács az oktatással megbízott miniszternek olyan tankönyvek és
tanszerek használatának engedélyezését javasolja, melyek tartalma a nemzeti
kisebbség sajátosságait fejezi ki, a nemzeti tanács előzetes jóváhagyásával.
Az oktatással megbízott miniszter a nemzeti kisebbség nyelvén kiadott hazai
vagy behozatali tankönyvek oktatási-nevelési folyamatban való használatát a nemzeti
tanács javaslatára hagyja jóvá.
Egyéb hatáskörök az oktatás területén
15. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban:
1) egy jelöltet javasol a Nemzeti Oktatási Tanács tagjainak közös megválasztási
listájára;
2) véleményt nyilvánít az iskoláskor előtti intézmények és általános iskolák
hálózatáról szóló aktus meghozatalának során azokra a helyi önkormányzatokra
vonatkozóan, amelyekben a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van,
vagy amelyekben az oktatási-nevelési tevékenység a kisebbség nyelvén folyik;
3) meghatározza a nemzeti kisebbség oktatása szempontjából kiemelt jelentőségű
oktatási-nevelési intézményeket; ha az intézmények száma négynél nagyobb, kiemelt
jelentőségűvé a nemzeti kisebbség nyelvén is oktató össz intézménynek legfeljebb
egy negyede nyilvánítható; ha az ilyen intézmények száma négynél kisebb, kiemelt
jelentőségűvé a nemzeti kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti kisebbség nyelvén is
oktató intézmények közül egy intézmény nyilvánítható; olyan nemzeti kisebbség
esetében, melynek nyelvén nem folyik oktatás, a jelen pontban foglalt szabályokat
értelemszrűen kell alkalmazni azokra az intézményekre, amelyekben tanítják a
nemzeti kisebbség nyelvét vagy beszédét a nemzeti kultúra elemeivel;
4) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a középiskolák valamint
a diák- és egyetemistajóléti intézmények hálózata meghatározása során;
5) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a nemzeti kisebbség
nyelvén oktató iskola székhelyen kívül folytatott tevékenysége jóváhagyásának során;
6) az alapítónak, a köztársaságnak, az autonóm tartománynak vagy a helyi
önkormnyzatnak javasolja a nemzeti kisebbség nyelvén oktató iskola kihelyezetett
tagozatának önállósulását;
7) véleményt nyilvánít a középiskolába íratkozó tanulók számának meghatározása
során, továbbá a szakmai felkészítésben, átképzésben, továbbképzésben és
szakosításban részesülő tanulók számának jóváhagyása során;
8) az oktatással megbízott miniszternek véleményt nyilvánít a 15-nél kevesebb tanuló
részére nemzeti kisebbségi nyelvű tagozat megnyitásának jóváhagyása során;
9) a diák- és egyetemistajóléti intézményeknek véleményt nyilvánít az ilyen
intzézmények férőhelyének betöltése során;
10) véleményt nyilvánít a köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat
költésgvetési eszközeinek nyilvános pályázat útján az oktatás területén működő
intézményeknek és egyesületeknek történő odaítéléséről;
11) saját forrásaiból ösztöndíjakat határoz meg, saját aktusaival szabályozza az
ösztöndíjak odaítélésének mércéit és eljárását, valamint lebonyolítja az odaítélési
eljárást;
12) megválasztja saját képviselőjét a Nemzeti Oktatási Tanácsban, aki döntéshozatali
jog nélkül részt vesz annak munkájában, amikor az oktatási rendszer keretében a
tanítás a nemzeti kisebbség nyelvén folyik és a Nemzeti Oktatási Tanács a nemzeti
kisebbség oktatása szempontjából jelentős kérdést vitat meg;
13) megválasztja saját képviselőjét a Nemzeti Felsőoktatási Tanácsban, aki a
tanácsnak teljes jogú tagja, ha a felsőoktatás keretében a tanítás teljesen vagy részben
a nemzeti kisebbség nyelvén folyik;
14) törvényben vagy más jogszabályban ezen a területen meghatározott egyéb
teendőket is ellát.
3. Hatáskör a kultúra területén
Alapítói jogok
16. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, kulturális intézményeket
alapíthat, a nemzeti kisebbség kulturális sajátosságai és nemzeti identitása
megőrzésének, előmozdításának és fejlesztésének érdekében, és alapítói jogokat és
kötelességeket gyakorolhat.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt intézményeket a nemzeti tanács
önállóan vagy a köztársasággal, az autonóm tartománnyal, a helyi önkormányzattal
vagy más jogi személlyel egyetemben alapítja, a törvénnyel összhangban.
A köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat, jelen szakasz
1. bekezdésében foglalt intézmények alapítójaként, az alapítói jogokat egészében vagy
részben a nemzeti tanácsra ruházhatja át.
Az intézmények irányításában való részvétel
17. szakasz
A köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat által
alapított kulturális intézményekben, melyekről a nemzeti tanács megállapítja, hogy a
nemzeti kisebbség identitása megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek, a
nemzeti tanács:
1) kinevezi az intézmény igazgatóbizottságának egy tagját;
2) véleményezi az intézmény igazgatóbizottságának tagjai személyére tett javaslatot;
3) véleményt nyilvánít az intézet igazgatójának megválasztása során.
Ha egyazon kulturális intézményről több nemzeti tanács is megállapítja, hogy
az a nemzeti kisebbség sajátossága és nemzeti identitása megőrzésésének,
előmozdításának és fejlesztésének szempontjából kiemelt jelentőségű, a nemzeti
tanácsok a jelen szkasz 1. bekezdésében említett igazgatóbizottságba egy-egy tagot
neveznek ki.
Egyéb hatáskörök a kultúra területén
18. szakasz
A nemzeti tanács:
1) meghatározza az adott nemzeti kisebbség sajátosságainak és nemzeti identitásának
megőrzése, előmozdítása és fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőségű kulturális
intézményeket és rendezvényeket;
2) meghatározza a nemzeti kisebbség kultúrájának fejlesztési stratégiáját;
3) meghatározza a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségű ingó és
ingatlan kulturális javakat;
4) a hatáskörében illetékes szerv vagy intézmény előtt eljárást indít annak érdekében,
hogy a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségű ingó és ingatlan
kulturális javakat törvényben védetté nyilvánítsák;
5) a jelen szakasz 1. bekezdésének 4) pontjában foglalt kulturális javak védelmét,
szanálását és újjáépítését célzó intézkedéseket javasol;
6) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz azon helyi önkormányzatok terület- és
településrendezési tervének kidolgozása során, melyekben a jelen szakasz 1.
bekezdésének 3) pontjában foglalt javak elhelyezkednek;
7) javasolja a terület- és településrendezési terv végrehajtásának felfüggesztését, ha
véleménye szerint ez veszélyezteti a jelen szakasz 1. bekezdésének 3) pontjában
foglalt javakat;
8) a hatáskörében illetékes szervnek előzetes véleményt nyilvánít a jelen szakasz 1.
bekezdésének 3) pontjában foglalt ingatlan kulturális javak más helyre való
áthelyezésének jóváhagyására irányuló eljárásban;
9) véleményt nyilvánít a nemzeti kisebbségek nyelvén kiadott könyvállománnyal
rendelkező könyvtárak alapítására vagy megszűntetésére irányuló eljárásban;
10) javaslatot tesz a köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat
költségvetési eszközeinek nyilvános pályázat útján a nemzeti kisebbségi
rendezvények és a kultura területén működő egyesületek számára történő odaítélésére;
11) legalább egy jelöltet javasol a Nemzeti Művelődési Tanács tagjainak közös
megválasztási listájára;
12) meghatározza saját képviselőjét a Nemzeti Művelődési Tanácsban, aki,
határozathozatali jog nélkül részt vesz annak munkájában, amikor a nemzeti
kisebbség kultúrája szempontjából jelentős kérdéseket vitatnak meg;
13) törvényben, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat aktusában
átruházott más kérdésekről is dönt.
Hatáskör a tájékoztatás területén
Alapítói jog
19. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, önállóan vagy más jogi
személlyel egyetemben lapkiadó, rádió-televíziós, nyomdai vamanint vételezett
médiát reprodukáló tevékenységet folytató intézményeket és gazdasági társaságokat
alapíthat, és alapítói jogokat és kötelességeket gyakorolhat.
Teljes egészében vagy túlnyomóan kisebbségi nyelven tájékozató
tömegtájékoztatási közvállalatok és intézmények alapítójaként a köztársaság, az
autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzat, a nemzeti tanáccsal való
megállapodás alapján, az alapítói jogokat egészében vagy részben a nemzeti tanácsra
ruházhatja át.
Az intézmények igazgatásában való részvétel
20. szakasz
A nemzeti tanács:
1) véleményt nyilvánít a Szerbiai Műsorszórási Intézmény igazgatóbizottsági és
műsortanácsi tagjainak és vezérigazgatójának kinevezése során, ha ez az intézmény a
nemzeti kisebbség nyelvén sugároz műsort;
2) véleményt nyilvánít a Vajdasági Műsorszórási Intézmény igazgatóbizottsági és
műsortanácsi tagjainak és vezérigazgatójának kinevezése során, ha ez az intézmény a
nemzeti kisebbség nyelvén sugároz műsort;
3) meghatározza a közszolgálati intézményben a kisebbségi nyelvű műsorok felelős
szerkesztőjének a megválasztására vonatkozó mércéket;
4) a műsorszórási intézmény igazgatóbizottságánál a pályázó és a pályázati
feltételeknek eleget tevő jelöltek közül jelöltet állít a nemzeti kisebbségi nyelvű
műsorok felelős szerkesztőjének személyére;
5) azokban a műsorszórási intézményekben, melyekben több nemzeti kisebbségi
nyelvű műsor egy felelős szerkesztőjét nevezik ki, véleményt nyilvánít a nemzeti
kisebbségi nyelvű műsorok felelős szerkesztőjelöltjeiről.
Egyéb hatáskörök a tájékoztatás területén
21. szakasz
A nemzeti tanács:
1) meghatározza a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékozatás fejlesztésének
stratégiáját, a Szerb Köztársaság stratégiájával összhangban;
2) a Köztársasági Műsorszórási Ügynökségnél javaslatokat tesz a műsorszórás
fejlesztési stratégiájának kidolgozása során;
3) javaslatot tesz a köztársaság, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat
költségvetési eszközeinek nyilvános pályázat útján a nemzeti kisebbségi nyelven
tájékozató jogi és természetes személyeknek történő odaítélésére;
4) megvitatja a Szerbiai Műsorszórási Intézmény és a Vajdasági Műsorszórási
Intézmény igazgató- és műsorbizottságának jelentéseit, valamint javaslatokat és
ajánlásokat tesz a nemzeti kisebbségi nyelvű műsorokat illetően;
5) véleményt nyilvánít és javaslatokat tesz a Köztársasági Műsorszórási Intézmény
Tanácsának a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékozatással kapcsolatban;
6) meghatározza saját képviselőjét a Köztársasági Műsorszórási Intézmény
Tanácsában, aki határozathozatali jog nélkül részt vesz annak munkájában, amikor
nemzeti kisebbségi nyelvű tájékozatással kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg;
7) törvényben és más jogszabályokban ezen a területen meghatározott egyéb
teendőket is ellát.
5. Hatáskör a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén
22. szakasz
A nemzeti tanács:
1) meghatározza a helyi önkormányzatok, települések és egyéb földrajzi nevek
nemzeti kisebbségi nyelvű hagyományos elnevezéseit, ha a helyi önkormányzat vagy
a település területén a nemzeti kisebbségi nyelv hivatalos használatban van; a nemzeti
tanács által meghatározott elnevezések a szerb nyelvű elnevezések mellett hivatalos
használatban levő elnevezésekké válnak, és közzé kell tenni őket a Szerb Köztársaság
Hivatalos Közlönyében, a Vajdaság Autonóm Tartomány területén székhellyel
rendelkező nemzeti tanácsok esetében pedig Vajdaság Autonóm tartomány Hivatalos
Lapjában;
2) a hatáskörében illetékes szervnek javasolja a helyi önkormányzat, a települések és
egyéb földrajzi nevek nemzeti kisebbségi nyelven való kitűzését;
3) javasolja a nemzeti kisebbségi nyelv és írás hivatalossá tételét a helyi
önkormányzat területén;
4) javasolja azok az utcák, terek, városnegyedek, tanyacsoportok, egyéb
településrészek és intézmények elnevezésének megváltoztatását, melyekről
megállapítást nyert, hogy a nemzeti kisebbség szempontjából kiemelt jelentőségűek;
5) véleményt nyilvánít az utcák, terek, városnegyedek, tanyacsoportok, egyéb
településrészek és intézmények elnevezésének meghatározása során, ha a helyi
önkormányzat vagy település területén a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos
használatban van;
6) a hatáskörében illetékes szervnél indítványozza a nemzeti kisebbség nyelvének és
írásának hivatalos használata feletti felügyelet gyakorlását;
7) a hatáskörében illetékes szervnél intézkedéseket és tevékenységeket javasol a
jogszabályok a hivatalos használatban levő nemzeti kisebbségi nyelvekre való
fordításának előmozdítása érdekében;
8) intézkedéseket tesz és tevékenységet fejt ki a nemzeti kisebbségi nyelv és írás
hivatalos használatának előmozdítása érdekében;
9) törvényben, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat aktusában e területen
ráruházott más kérdésekről is dönt.
6. A jogi aktusok semmissége
23. szakasz
A nemzeti tanács megfelelő javaslata vagy véleménye nélkül meghozott, a
jelen törvény 12–15, 17. és 18. valamint a 20-22. szakaszában foglalt egyedi jogi
aktusok törvényellenesek, illetve semmisek.
Ha a nemzeti tanács a hatáskörében illetékes szerv szabályosan kézbesített
kérelme ellenére 30 napos határidőn belül nem küldi meg javaslatát vagy véleményét,
a jelen szakasz 1. bekezdésében említett aktust a megszerzett javaslat, illetve
vélemény nélkül kell meghozni.
7. Az alapítói jogok átruházása
24. szakasz
A nemzeti tanács kezdeményezésére, a Szerb Köztársaság, az autonóm
tartomány vagy a helyi önkormányzat egészében vagy részben az alábbi intézmények
alapítói jogait ruházza át:
1) kizárólag nemzeti kisebbségi nyelvű oktatási-nevelési intézmények;
2) kulturális intézmények, melyek alapvető tevékenységét a nemzeti kisebbség
kultúrájának a megőrzése és fejlesztése képezi;
3) kizárólag a nemzeti kisebbség nyelvén tájékoztató tömegtájékoztatási intézmények.
A nemzeti tanács kezdeményezésére, a Szerb Köztársaság, az autonóm
tartomány vagy a helyi önkormányzat egészében vagy részben az alábbi, a jelen
szakasz 1. bekezdésének 1-3. pontjában felölelt intézményeken kívül más
intézmények alapítói jogait akkor ruházza át, ha ezek a nemzeti kisebbség
szempontjából kiemelt jelentőségűek.
A jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt szervek a nemzeti tanáccsal az
alapítói jogok egészében vagy részben történő átruházásáról megállapodást kötnek (a
továbbiakban: megállapodás).
A megállapodás a jelen szakasz 1. és 2. bekezdésében foglalt szervek és a
nemzeti tanács kölcsönös jogait és kötelességeit tartalmazza.
A megállapodásban meg kell határozni az átruházott igazgatási jogokat és éves
szinten az intézmény tevékenységének finanszírozására a köztársaság, az autonóm
tartomány vagy a helyi önkormányzat költségvetésében bizosított eszközöket.
A költségvetési finanszírozás szempontjából, azoknak az intézményeknek az
anyagi helyzete, melyek alapítói jogait egészében vagy részben átruházták, nem lehet
kedvezőtlenebb azoknak az intézményeknek az anyagi helyzeténél, melyek alapítói
jogait nem ruházták át a nemzeti tanácsra.
IV. A KÖZTÁRSASÁGI SZERVEKKEL, AZ AUTONÓM
TARTOMÁNY ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEIVEL
VALÓ VISZONY
A köztársasági szervekkel való viszony
25. szakasz
A nemzeti tanács a Nemzetgyűléshez, Kormányhoz, más állami szervekhez és
különszervezetekhez javaslatot, kezdeményezést, véleményt nyújthat be a hatáskörébe
tartozó kérdésekkel kapcsolatban.
A jelen törvény 2. szakaszában foglalt kérdések megvitatása és a róluk való
határozathozatal előtt a jelen szakasz 1. bekezdésében említett szervek kikérik a
nemzeti tanácsok véleményét.
A vélemény megszerzésének módját a jelen szakasz 1. bekezdésében említett
szervek ügyrendjében kell szabályozni.
A nemzeti tanács kezdeményezheti a Kormánynál állami szerv vagy
különszervezet olyan jogszabályának felfüggesztését, illetve érvénytelenítését, amely
jelen törvénnyel, vagy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó más törvényekkel és
jogszabályokkal nincs összhangban.
Az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat szerveivel való viszony
26. szakasz
A nemzeti tanácsok az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat szerveihez
javaslatot, kezdeményezést és véleményt nyújthatnak be a nemzeti kisebbségek
helyzetére és a nemzeti kisebbségek sajátosságainak megőrzésére vonatkozó
kérdésekkel kapcsolatban.
Az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat szerve köteles megvitatni
a nemzeti tanács javaslatát, kezdeményezését és véleményét, és megfelelő
intézkedéseket tenni.
A jelen törvény 2. szakaszában foglalt területekre vonatkozó általános aktus
meghozatalának során az autonóm tartomány, illetve a helyi önkormányzat szerve
kikéri a nemzeti tanács véleményét.
A vélemény megszerzésének módját a jelen szakasz 1. bekezdésében említett
szervek ügyrendjében kell szabályozni.
V. NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
27. szakasz
A nemzeti tanács, a törvénnyel összhangban, együttműködik nemzetközi és
regionális szervezetekkel, az anyaország állami szerveivel, szervezeteivel és
intézményeivel, valamint más államok nemzeti kisebbségeinek nemzeti tanácsával
vagy hasonló testületével.
A nemzeti tanács képviselői részt vesznek vagy pedig kikérik a véleményüket
az anyaországokkal való kétoldalú megállapodások megkötésével kapcsolatos
tárgyalásokon, éspedig abban a részben, amely közvetlenül a nemzeti kisebbség
jogaira vonatkozik.
A nemzeti tanácsok képviselői részt vesznek az államközi vegyes testületek
munkájában, melyek feladata az adott nemzeti kisebbség jogvédelmére vonatkozó
államközi kétoldalú szerződések alkalmazásának felügyelete.
28. szakasz
A nemzeti kisebbségek képviselői, a Szerb Köztársaság Nemzeti Kisebbségi
Tanácsa révén, részt vesznek a nemzeti kisebbségek helyzetére és jogvédelmére
vonatkozó nemzetközi és regionális egyezmények megkötésének, illetve a hozzájuk
való csatlakozás folyamatában.
VI. A NEMZETI TANÁCSOK MEGVÁLASZTÁSA
1. Közös rendelkezések
29. szakasz
A nemzeti tanács megválasztása közvetlenül, vagy elektori gyűlés útján
történik.
A nemzeti kisebbségek önállóan döntenek arról, hogy a két módszer közül
melyiket részesítik előnyben.
A nemzeti tanácsot közvetlenül választják, ha a választás kiírásának napjáig a
nemzeti kisebbség választói különnévjegyzékébe a nemzeti kisebbséghez tartozók
legutóbbi népszámlálás szerinti 20%-kal csökkentett összlétszámának több, mint az
50%-át felvették.
A nemzeti tanácsok megválasztásának elvei
30. szakasz
A nemzeti tanács megválasztása a szabad választás, az egyenlő választójog, a
választások időszakossága és a titkos szavazás elve alapján történik.
A választás külün irányelvei az önkéntesség, az arányosság és a
demokratikusság.
Választójog
31. szakasz
A nemzeti kisebbséghez tartozóknak a nemzeti tanács megválasztására való
joga magába foglalja, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó: megválaszthassa a
nemzeti tanács tagjait, őt a nemzeti tanács tagjává válasszák, jelölteket ajánlhat a
nemzeti tanács tagjai személyére, tájékoztatást kapjon a nemzeti tanácsok
választásáról, a nemzeti tanács tagjai személyére jelöltekről, azoknak a programjáról,
felvegyék a nemzeti kisebbség választói különnévjegyzékébe, szavazzon a nemzeti
tanács megválasztására, valamint, hogy jogosult legyen a nemzeti tanács
megválasztásával kapcsolatos jogainak védelmére.
Aktív választójog
32. szakasz
A nemzeti kisebbséghez tartozó akkor jogosult a nemzeti tanács tagjainak
választására, ha teljesíti az aktív választójog megszerzésének az Alkotmányban és
törvényben meghatározott általános feltételeit.
A nemzeti tanács tagjainak közvetlen megválasztására vonatkozó aktív
választójog megszerzésének különfeltétele a nemzeti kisebbség választói
különnévjegyzékébe való felvétel, jelen törvény rendelkezéseivel összhangban.
A nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának elektori gyűlés útján történő
választásához való aktív választójog megszerzésének különfeltétele az elektori státus,
melynek megszerzéséről jelen törvény rendelkezik.
Passzív választójog
33. szakasz
A nemzeti tanács tagjává az a nemzeti kisebbséghez tartozó személy
választható, aki eleget tesz a jelen törvény 32. szakaszában foglalt feltételeknek és
nem tölt be bírói, ügyészi vagy alkotmánybírói tisztséget.
A szavazásra vonatkozó különrendelkezések
34. szakasz
A nemzeti tanács tagjainak megválasztására vonatkozó szavazást csak a Szerb
Köztársaság területén szervezik meg.
A választás kiírása
35.
A nemzeti tanács megválasztásának kiírásáról szóló határozatot az emberi és
kisebbségi jogokkal megbízott miniszter (a továbbiakban: miniszter) hozza meg.
A nemzeti tanács megválasztásának kiírásáról szóló határozatot legkorábban
120, de legkésőbb 90 nappal a nemzeti tanács mandatumának lejárta előtt kell
meghozni.
A nemzeti tanács megválasztásának kiírásáról szóló határozat tartalmazza: a
választás módját, a megválasztandó nemzeti tanács tagjainak számát, rendelkezéseket
a választási cselekményekre vonatkozó határidők megkezdéséről és a szavazás
lebonyolításának napját.
A választás kiírásáról szóló határozatot a Szerb Köztársaság Hivatalos
Közlönyében közzé kell tenni.
A választás lebonyolításának ideje
36. szakasz
Valamennyi nemzeti tanács tagjainak választását egyidejűleg kell
lebonyolítani.
A választást legkésőbb 15 nappal a nemzeti tanács tagjai megbízatási idejének
lejárta előtt be kell fejezni.
Költségek és illetékek
37. szakasz
A nemzeti tanács megválasztására vonatkozó beadványok és az aláírások
bírósági hitelesítése illetékmentes.
A nemzeti tanácsok megválasztásának lebonyolításához szükséges eszközöket
a Szerb Köztársaság költségvetésében kell biztosítani.
A választás megszervezése
38. szakasz
A nemzeti tanácsok megválasztásának szervezésével és lebonyolításával
kapcsolatos valamennyi teendőt a minisztérium és a választási szervek látják el, jelen
törvénnyel összhangban.
A tömegtájékoztatási eszközöknek a nemzeti tanácsok megválasztásával
kapcsolatos kötelességei
39. szakasz
A tömegtájékoztatási eszközök, a törvénnyel összhangban, kötelesek kísérni a
választási aktivitásokat és tudósítani a nemzeti tanácsok választásáról.
A nemzeti tanácsok megválasztásával kapcsolatos tájékozatásra
értelemszerűen kell alkalmazni a választások idején történő tömegtájékozatást
szabályozó törvényeket.
A nemzeti tanács feloszlatása és az ideiglenes igazgatási szerv
40. szakasz
A minisztérium feloszlatja a nemzeti tanácsot, ha:
1) a nemzeti tanács hat hónapnál hosszabb ideig nem ülésezik;
2) ha a nemzeti tanács megalakulását vagy az elnök tisztségének megszűnését követő
60 napos határidőn belül nem választja meg a nemzeti tanács elnökét;
3) ha jelen törvényben megszabott határidőn belül nem hozza meg az alapszabályát.
A nemzeti tanács feloszlatásáról szóló miniszteri határozat végleges, ellene
közigazgatási per indítható.
A nemzeti tanács új összetételének megalakulásáig a nemzeti tanács hatás- és
feladatkörébe tartozó folyó és halaszthatatlan teendőket a nemzeti tanács ideiglenes
szerve látja el, amely elnökből és négy tagból áll.
A minisztérium, a nemzeti tanács tagjai közül, hatázotattal hozza létre az
ideiglenes szervet, figyelembe véve azoknak a választási listáknak a részarányát,
melyekről a nemzeti tanács tagjait megválasztották.
A nemzeti tanács tagjainak mandátuma és tagságuk megszűnése a nemzeti
tanácsban
41. szakasz
A nemzeti tanács tagjait négy éves időtartamra választják meg, és ugyanarra a
tisztségre újraválaszthatók.
A nemzeti tanács tagjának a megválasztási idő lejárta előtt megszűnik a
tagsága a nemzeti tanácsban:
1) lemondás benyújtásával;
2) olyan tevékenység vagy tisztség vállalása esetén, amely összeférhetetlen a nemzeti
tanácsban való tagsággal;
3) az aktív választójog általános feltételei egyikének elvesztésével;
4) ha egy évnél hosszabb ideig nem vesz részt a nemzeti tanács munkájában;
5) halála esetén;
6) ha lakhelye többé nincs a Szerb Köztársaság területén;
7) ha hatáskörében illetékes szerv határozatával törölték a nemzeti kisebbséghez
tartozók választói különnévjegyzékéből, amennyiben a nemzeti tanácsot közvetlenül
választották;
8) ha jogerős ítélettel bűncselekmény elkövetéséért hat hónapnál hosszabb időtartamú
börtönbüntetésre ítélték.
A nemzeti tanácsban való tagság megszűnésének napját, a nemzeti tanács a
nemzeti tanácsban való tagság megszűnési okáról szóló értesítés utáni első soron
következő ülésén állapítja meg.
Amikor a nemzeti tanács tagjának megbízatása megszűnik, helyére olyan jelölt
kerül, aki ugyanazon a listán szerepelt, mint az a tag, akinek a mandátuma megszűnt,
és akit a listaállító kinevez.
A nemzeti tanács első ülésének összehívása
42. szakasz
A végleges választási eredmény kihirdetését követő 30 napos határidőn belül a
nemzeti tanács alakuló ülését a miniszter hívja össze.
Más törvények értelemszerű alkalmazása
43. szakasz
A nemzeti tanács megválasztását és jelen törvényben nem szabályozott
kérdéseket illetően értelemszerűen kell alkalmazni A népképviselők megválasztásáról
szóló törvényt, Az általános közigazgatási eljárásról szóló törvényt és A közigazgatási
perről szóló törvényt.
2. A nemzeti tanács tagjainak közvetlen választása
Választási listák
44. szakasz
Azon nemzeti kisebbségek esetében, melyek jelen törvény hatálybalépése előtt
már megalakították nemzeti tanácsukat, a minisztérium külön választási listákat állít
össze.
Ha a nemzeti kisebbség jelen törvény hatálybalépése előtt nem alakította meg
nemzeti tanácsát, megindítható a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt eljárás, ha
jelen törvény hatálybalépését követő 30 napos határidőn belül a minisztérium átveszi
az ilyen nemzeti kisebbséghez tartozók vagy valamely szervezetük kérelmét, azzal a
feltétellel, hogy a kérelmet az adott nemzeti kisebbséghez tartozóknak a legutóbbi
népszámlálási adatok szerinti legalább az 5 %-a bíróságon hitelesített aláírásával
támogassa. A minisztérium határozattal dönt a kérelemre vonatkozó feltételeknek a
teljesítettségéről.
Ha a nemzeti kisebbség saját nemzeti tanácsának megalakításáról a jelen
szakasz 2. bekezdésében említett határidő letelte után foglal állást, a választói
különlista összeállítása megkezdésének feltétele, hogy a soron következő választás
előtt a minisztérium átvegye az ilyen nemzeti kisebbséghez tartozók vagy valamely
szervezetük kérelmét, azzal a feltétellel, hogy a kérelmet az adott nemzeti
kisebbséghez tartozóknak a legutóbbi népszámlálási adatok szerinti legalább az 5 %-a
bíróságon hitelesített aláírásával támogassa.
A minisztérium határozattal dönt a kérelem feltételeinek teljesítettségéről.
Jelen szakasz 2. és 3. bekezdésében foglat minisztériumi határozat végleges, és
ellene közigazgatási per indítható.
45. szakasz
A minisztérium a tömegtájékoztatási eszközök révén tájékoztatja a
választójoggal rendelkező, jelen törvény 44. szakaszának 1. és 2. bekezdésében foglalt
nemzeti kisebbséghez tartozó valamennyi polgárt a nemzeti kisebbség választói
különnévjegyzéke összeállításának megkezdéséről.
Minden választójoggal rendelkező, jelen törvény 44. szakaszának 1. és 2.
bekezdésében foglalt nemzeti kisebbséghez tartozó polgár külön nyomtatványon
írásban kérheti a meghatározott nemzeti kisebbség választói különnévjegyzékébe
történő felvételt, a kérelem átadásától számított 15 napos határidőn belül.
46. szakasz
120 nappal a nemzeti kisebbségi választói különnévjegyzéke összeállításának
megkezdéséről szóló értesítés közzététele után a minisztérium az első választói
különnévjegyzéket ideiglenesen lezárja, és megállapítja a nemzeti kisebbség választói
különnévjegyzékén levő választópolgárok összlétszámát.
Ha a nemzeti kisebbség válaszói különnévjegyzékén levő választópolgárok
meghatározott összlétszáma alapján megvannak a feltételek a nemzeti tanács jelen
törvény 29. szakaszában említett közvetlen megválasztásához, a minisztérium, jelen
törvény 35. szakaszával összhangban, a jelen szakasz 1. bekezdésében megszabott
határidő leteltét követő 15 napon belül kiírja a választásokat.
Általános szabályok a nemzeti kisebbség választói különnévjegyzékéről
47. szakasz
A választói különnévjegyzék közokirat, amelyben a nemzeti kisebbséghez
tartozó, választójoggal rendelkezők nyilvántartását vezetik.
A nemzeti kisebbséghez tartozók választói különnévjegyzékbe való felvétele
önkéntes.
Az egységes választói névjegyzéket nemzeti kisebbségenként külön-külön kell
vezetni.
A nemzeti kisebbséghez tartozó csak egy választói különnévjegyzéken
szerepelhet.
48. szakasz
A választói különnévjegyzéket hivatalból vezetik.
A választói névjegyzék egységes, folyamatosan és rendszeresen kell
naprakésszé tenni, de különösen a választások kiírásáról szóló határozat
meghozatalától számított 15 napos határidőn belül.
49. szakasz
A választói különnévjegyzekzékben levő adatok kiemelt védelmet élveznek.
Tilos és büntetendő a választói különnévjegyzék adatainak mindennemű
használata, kivéve a nemzeti tanács megválasztása és a nemzeti kisebbségek egyéb
jogainak érvényesítése céljából, ha ezt törvény vagy az autonóm tartomány
jogszabálya előírja.
50. szakasz
A választói különnévjegyzék tartalmazza a sorszámot, a személynevet, a
törzsszámot, a nemet, a nemzeti hovatartozást, a születési évet, a lakhelyet (utca és
házszám, falu, tanyacsoport, település) és a megjegyzésekre szánt helyet.
51. szakasz
A választói különnévjegyzéket elektronikus formában a minisztérium vezeti.
A választói különnévjegyzéket a helyi önkormányzatokban elektronikus
formában a községi, illetve városi közigazgatási hivatal vezeti, átruházott teendőként.
A választói különnévjegyzéket a minisztérium határozatával zárják, legkésőbb
15 nappal a választás lebonyolításának napja előtt.
52. szakasz
A nemzeti kisebbséghez tartozót felveszik a választói különnévjegyzékbe, ha
teljesíti a választójog megszerzésének törvényben meghatározott általános feltételeit.
Minden választójoggal rendelkező, nemzeti kisebbséghez tartozó polgár külön
nyomtatványon írásban követelheti a választói különnévjegyzékbe való felvételét.
A választói különnévjegyzékbe való felvételre irányuló kérvényt a polgár a
lakhelye szerinti helyi önkormányzat közigazgatási hivatalához nyújtja be, írásban, a
minisztérium által meghatározott nyomtatványon, és sajátkezű aláírásával látja azt el.
A választói különnévjegyzékbe nem vehetők fel a jogerős bírósági határozattal
cselekvőképességet vesztett polgárok. Ha ilyen személyt már felvettek a választói
névjegyzékbe, onnan törölni kell, és amikor jogerős bírósági határozattal visszanyeri
cselekvőképességét, a választói névjegyzékbe újra be kell írni.
A választói különnévjegyzékben mindennemű helyreigazításra és változtatásra
csak a választópolgár személyes kérelme alapján kerülhet sor.
53. szakasz
A választói különnévjegyzékből való törlésre irányuló kérvényt a
választópolgár a lakhelye szerinti helyi önkormányzat közigazgatási hivatalához
nyújtja be, írásban, a minisztérium által meghatározott nyomtatványon, és sajátkezű
aláírásával látja azt el.
A választópolgárt törölni lehet a választói különnévjegyzékből abban az
esetben, ha a választójog megszerzéséhez szükséges törvényben meghatározott
általános feltételek egyikének nemteljesítése miatt elveszti választójogát, valamint a
választói különnévjegyzék vezetésével megbízott szerv kérelmére, a hivatalos
nyilvántartásokból szerzetti bizonyítékok bemutatásával.
A polgárokról hivatalos nyilvántartást vezető szervek kötelesek megküldeni a
választói névjegyzéket vezető szervnek a választói névjegyzékek pontos és naprakész
vezetésére kiható adatokat.
54. szakasz
A választói különnévjegyzék vezetése és a névjegyzékbe való adatok beírása a
szerb nyelvvel egyidejűleg annak a nemzeti kisebbségnek a nyelvén és írásmódjával is
történik, amelyre a névjegyzék vonatkozik.
55. szakasz
A minisztérium részletesebben szabályozza a választói névjegyzék vezetését,
valamint a választói névjegyzékek teljeskörű, pontos és naprakész vezetéséhez
szükséges egyéb kérdéseket.
56. szakasz
Ha a választói különnévjegyzékbe való beírási vagy a névjegyzékből való
törlési eljárásban a helyi önkormányzat választói névjegyzéket vezető közigazgatási
szerve megtagadja a választópolgár különnévjegyzékbe való felvételét vagy az abból
való törlését, a választópolgár a minisztériumhoz intézett fellebbezésre jogosult. A
minisztérium határozata végleges, és ellene közigazgatási per indítható.
A minisztérium 15 napos határidőn belül határozatottal dönt a fellebbezésről.
57. szakasz
A választási különnévjegyzék lezárása után bejegyzésre, törlésre, módosításra,
kiegészítésre és kiigazításra csak közigazgatási perben hozott bírósági határozat
alapján kerülhet sor, legkésőbb tíz nappal a választás lebonyolítására elrendelt nap
előtt.
58. szakasz
Valamennyi megválasztott nemzeti tanács megbízatási idejének tartama alatt,
megválasztásuk módjától függetlenül, a választói névjegyzékeket rendszeresen kell
frissíteni. A nemzeti tanácsát megválasztott nemzeti kisebbséghez tartozó kérheti a
hatáskörében illetékes szervtől nevének a választói különlistára való felvételét vagy
annak a választói különnévjegyzékből való törlését.
A következő választás kitűzése előtt a minisztérium köteles megállapítani,
mely nemzeti kisebbségek teljesítették a közvetlen választás megtartásának feltételeit.
59. szakasz
A választói különnévjegyzék helyi önkormányzatokban történő vezetését
szabályozó előírások alkalmazása feletti felügyeletet a minisztérium gyakorolja.
Ha a minisztérium megállapítja, hogy a választói különnévjegyzék vezetése
nem történik a törvényben és a törvény alapján meghozott jogszabályokban előírt
módon, a hatáskörében illetékes szervnek elrendeli a szabálytalanságok elhárítását.
Választási szervek
60. szakasz
A nemzeti tanács megválasztását lebonyolító választási szervek a Központi
Választási Bizottság (a továbbiakban: KVB), Választókörzeti Választási Bizottság (a
továbbiakban: VVB) és a szavazatszedő bizottságok.
A választási szervek munkájához szükséges feltételeket a minisztérium
biztosítja.
A Központi Választási Bizottság összetétele
61. szakasz
A KVB az állandó és a bővített összetétel tagjaiból áll.
A KVB állandó összetétele a miniszter által kinevezett három tagból áll. Az
állandó összetétel tagjai csak okleveles jogászok lehetnek.
A KVB bővített összetétele a listaállító jelölőszervezetek képviselőiből áll.
Két vagy több listaállító jelölöszervezet megállapodhat a KVB bővített
összetételébe való közös képviselő kinevezéséről.
A KVB bővített összetételének tagjai egyenjogúan vesznek részt a munkában
és döntéshozatalban.
A KVB állandó összetétele tagjainak vannak helyettesei, kiknek
megválasztása jelen szakasz 2. bekezdése szerint történik.
A KVB munkájában részt vesz a Köztársasági Statisztikai Hivatal képviselője
is, határozathozatali jog nélkül.
A KVB állandó tagjai egymás közül megválasztják a KVB elnökét és titkárát.
A Központi Választási Bizottság hatásköre
62. szakasz
Hatáskörében a KVB:
1) gondoskodik a választások lebonyolításának törvényszerűségéről;
2) megszervezi a technikai jellegű választási előkészületeket;
3) figyelemmel kíséri jelen törvénynek az alkalmazását és magyarázatokat ad a
törvénynek a nemzeti tanács tagjainak közvetlen megválasztásával kapcsolatos
alakalmazásáról;
4) meghatározza a választási anyagra vonatkozó egységes szabványokat;
5) meghatározza a jelen törvényben előírt nyomtatványokat és a választási
cselekmények lebonyolításának szabályait;
6) kijelöli a választókörzeteket, melyek egy vagy több szomszédos helyi
önkormányzat területét ölelik fel, és ezt közzéteszi a Szerb Köztársaság Hivatalos
Közlönyében;
7) kijelöli és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében közzéteszi a szavazóhelyek
számát és címét, legkésőbb 20 nappal a szavazásra kitűzött nap előtt;
8) kinevezi a választókörzeti választási bizottságok és a szavazatszedő bizottságok
elnökét, tagjait, valamint az állandó tagok helyetteseit;
9) meghatározza a szavazóhelyenkénti szavazólapok számát, hitelesíti azokat, és a
hitelesített választói névjegyzék kivonatával jegyzőkönyvileg a választókörzeti
választási bizottságok rendelkezésére bocsátja őket;
10) megállapítja, hogy a választási listát jelen törvénnyel összhangban lett-e
összeállítva és benyújtva, és kihirdeti a választási listát;
11) határozatot hoz a választási gyűjtőlista kihirdetéséről;
12) meghatározza a választási anyag őrzésének és kezelésének módját;
13) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt;
14) megállapítja a választási listánként szerzett mandátumok számát;
15) jelentést tesz a minisztériumnál és a lebonyolított választásról értesíti a
Nemzetgyűlést;
16) megküldi az adatokat a statisztikai adatok begyűjtésével és feldolgozásával
megbízott szerveknek;
17) jelen törvényben meghatározott egyéb feladatokat is ellát.
A KVB meghozza ügyrendjét és a VVB-k valamint a szavazatszedő
bizottságok ügyviteli szabályait.
A jelen szakasz 5) pontjában említett nyomtatványokat a KVB köteles a
választások kiírását követő öt napos határidőn belül a választás részvevőinek
rendelkezésére bocsátani.

A választókörzeti választási bizottság összetétele 63. szakasz
A VVB elnökből és két tagból áll, akiket a KVB nevez ki a választási
listaállítók javaslata alapján.
A VVB elnökének és tagjainak vannak helyetteseik, kiknek kinevezése a
tagokéval azonos módon történik.
64. szakasz
A VVB átveszi a KVB-től a választási anyagot, és továbbítja azt a
szavazatszedő bizottságokhoz.
A VVB átveszi a szavazatszedő bizottságok szavazóhelyekről származó
választási anyagát, és továbbítja azt a KVB-hez.
A választási anyag átvételéről és továbbításáról átadás-átvételi jegyzőkönyvet
kell készíteni.
A VVB a KVB aktusaiban meghatátározott egyéb feladatokat is ellát.
A szavazatszedő bizottság összetétele
65. szakasz
A szavazatszedő bizottság elnökből és az állandó valamint a bővített összetétel
tagjaiból áll.
A szavazatszedő bizottság állandó összetétele elnökből és legalább két tagból
áll.
A szavazatszedő bizottság bővített összetétele a választási listák benyújtóinak
egy-egy képviselőjéből áll. Két vagy több választási lista benyújtója közös képviselőt
jelölhet ki.
A szavazatszedő bizottság elnökének és tagjainak vannak helyetteseik.
A KVB megalakítja a szavazatszedő bizottságot, és a választói
különnévjegyzékbe felvett személyek közül kinevezi az elnököt, a tagokat és
helyetteseiket.
A szavazatszedő bizottság hatásköre
66. szakasz
A szavazatszedő bizottság közvetlenül lebonyolítja a szavazóhelyen történő
szavazást, biztosítja a szavazás szabályosságát és titkosságát, megállapítja a
szavazóhelyi választási eredményt és jelen törvényben meghatározott egyéb
feladatokat lát el.
A szavazás ideje alatt a szavazatszedő bizottság a szavazóhelyen gondot visel
a rend fenntartásáról.
A szavazatszedő bizottság munkájára vonatkozó részletes szabályokat a KVB
hozza meg.
Szavazóhelyek
67. szakasz
A nemzeti tanácsra való szavazás a KVB által kijelölt szavazóhelyeken
történik.
A szavazóhelyek kijelölése
68. szakasz
A KVB kijelöli a nemzeti tanács megválasztására szolgáló szavazóhelyeket, a
kijelölt szavazóhelyhez tartozó területen élő és a választói neévjegyzékbe felvett
nemzeti kisebbséghez tartozók számától vezérelve.
A nemzeti tanács tagjainak megválasztására szolgáló szavazóhelyet akkor kell
nyitni, ha a szavazóhelyhez tartozó területen legalább 100, de legfeljebb 2.500, a
választói névjegyzékbe felvett szavazópolgár él.
A szavazóhelyek jegyzéke
69. szakasz
A nemzeti tanácsra való szavazásra kijelölt szavazóhelyek jegyzékét közzé
kell tenni a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében.
A szavazóhelyek berendezése
70. szakasz
A szavazóhelyek berendezésére vonatkozó szabályokat a KVB határozza meg.
Jelölés – választási listák
Jelölésre való jog
71. szakasz
Listaállító jelölő, jelen törvényben megállapított feltételek mellett, lehet a
meghatározott nemzeti kisebbség választói különnévjegyzékébe felvett
szavazópolgárok csoportja, illetve szervezete, polgárok csoportja, valamint a nemzeti
kisebbség politikai szervezete (a továbbiakban: jelölő).
A választási listát a meghatározott nemzeti kisebbség választói
különnévjegyzékébe felvett szavazópolgárok legalább 1%-ának, de 50 főnél nem
kevesebbnek, saját aláírásával támogatnia kell.
Nemzeti kisebbségi szervezetnek, egyesületnek vagy politikai szervezetnek az
a szervezet, polgárok csoportja vagy politikai szervezet tekintendő, amely
elnevezésében tartalmazza a kisebbség megjelölését, vagy alapszabálya értelmében
olyan szervezet, egyesület vagy politikai szervezet, amely nemzeti kisebbséghez
tartozókat tömörít, vagy érdekükben cselekszik.
A támogató aláírásokat hitelesíteni kell, jelen törvénnyel összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett jelölést csak a listajelölő által
megbízott személy nyújthatja be.
A választási lista szerkezete
72. szakasz
A választási lista legfeljebb annyi jelöltet tartalmaz, ahány nemzeti tanácsi
tagot kell választani, de legalább ötöt.
A választási listavezetőt és a jelöltek sorrendjét a jelölő határozza meg.
A választási listán a helyek legalább 30%-át a kevésbé képviselt nem részére
kell fenntartani, azzal, hogy a lista minden harmadik helyét a kevésbé képviselt nem
részére kell fenntartani.
Ha a választási lista nem teljesíti a jelen szakasz 1. és 3. bekezdésében foglalt
feltételeket, kihirdetési hiányosságokat tartalmazónak kell tekinteni, és jelölőjét fel
kell szólítani a lista hiányosságainak kiküszöbölésére, jelen törvénnyel összhangban.
Ha a jelölő a jelen szakasz 4. bekezdésében foglalt hiányosságokat nem hárítja
el, a KVB, jelen törvénnyel összhangban, megtagadja a választási lista kihirdetését.
A választási lista visszavonása
73. szakasz
A választási listajelölő a listát legkésőbb a választási gyűjtőlista
véglegesítésének napjáig vonhatja vissza.
A választási lista visszavonásával a listajelölő képviselőjének valamennyi
választási szervben betöltött tagsága megszűnik, csakúgy mint valamennyi joga,
amely őt ilyen minősítésben jelen törvénnyel összhangban addig megillette.
A választási lista elnevezése, véglegesítése és kihirdetése
74. szakasz
A választási listának van elnevezése, amelyet a választási listajelölö határoz
meg.
A választási lista elnevezése tartalmazhatja egy személy utó- és családnevét, a
jelen törvény 71. szakaszában említett nemzeti kisebbségi egyesület vagy szervezet
elnevezését - a jelölő rendelkezése szerint, - valamint a választási listavezető nevét.
Listatámogató nyomtatvány
75. szakasz
A KVB meghatározza az aláírásgyűjtési nyomtatvány alakját és tartalmát, és a
választás kiírásának napjától számított öt napos határidőn belül a választás
részvevőinek a rendelkezésére bocsátja.
A választópolgár saját aláírásával csak egy jelölő választási listáját
támogathatja. Valamennyi, jelen szakasz 1. bekezdésében említett aláírást a községi
bíróságon, vagy a községi közigazgatási hivatalban, illetve helyi irodában hitelesíteni
kell.
A választási listával való elbánás
76. szakasz
A választási listát meg kell küldeni a KVB-nek, legkésőbb 15 nappal a
szavazásra kitűzőtt nap előtt.
A KVB-hez benyújtott választási listához mellékelni kell az alábbiakat:
1) a választási listán levő valamennyi jelölt bizonylatát, hogy felvették a nemzeti
kisebbségi választói különnévjegyzékbe, mely bizonylatnak tartalmaznia kell a jelölt
utó- és családnevét, születési dátumát, foglalkozását és személyi számát;
2) a jelöltnek a jelölés vállalásáról szóló írásos nyilatkozatát;
3) a jelölt lakhelyét igazoló bizonylatot;
4) a listavezető írásos jóváhagyását;
5) a minisztérium által, a választási listát benyújtó személynek kiadott aláírásgyűjtési
meghatalmazást;
6) az adott választási listát támogató választópolgárok külön nyomatatványon
hitelesített aláírásait.
A választási lista kihirdetése
77. szakasz
A KVB a választási listát közvetlenül a listának és a kísérő dokumentációnak
az átvétele után, de legkésőbb a választási lista átvételét követő 24 órán belül
kihirdeti.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett választási lista kihirdetéséről szóló
határozatát a KVB haladéktalanul megküldi a jelölőnek.
A választási lista hiányosságai
78. szakasz
A KVB határozatot hoz a választási lista visszautasításáról, amikor
megállapítja, hogy azt a határidő letelte után nyújtották be.
Amikor a KVB megállapítja, hogy a választási lista olyan hiányosságokat
tartalmaz, amelyek ellehetetlenítik a kihirdetést, az átvételtől számított 24 órás
határidőn belül végzést hoz, mellyel a jelölőnek a végzés kézbesítésétől számított
legtovábbi 48 órás határidőt rendel el a hiányosságok elhárítására. A végzésben
értesíteni kell a jelölőt a hiányosságok elhárításának módjáról.
Amikor a KVB megállapítja, hogy a választási lista hiányos, illetve amikor
megállapítja, hogy a hiányosságokat nem pótolták, vagy azokat nem pótolták a
meghagyott határidőn belül, az elövetkező 48 órás határidőn belül határozatot hoz a
választási lista kihirdetésének megtagadásáról.
A választási gyűjtőlista
79. szakasz
A választási gyűjtőlistát – nemzeti kisebbségenként külön-külön - a KVB
véglegesíti.
A választási gyűjtőlista egy-egy nemzeti kisebbség valamennyi választási
listáját egységesíti, és tartalmazza valamennyi jelölt személynevét, valamint a
születési évrükre, foglalkozásukra és lakhelyükre vonatkozó adatokat.
A választási listáknak a gyűjtőlistán való sorrendjét a listák kihirdetési
időrendje határozza meg.
Egy-egy nemzeti kisebbség választási gyűjtőlistáját a KVB a Szerb
Köztársaság Hivatalos Közlönyében teszi közzé, legkésőbb 10 nappal a szavazás
előtt.
A választási gyűjtőlista kihirdetése napjának a Szerb Köztársaság Hivatalos
Közlönyében való közzététel napját kell tekinteni.
A gyűjtőlista közzétételét követő 48 órás határidőn belül minden választási
listajelölőnek joga van az általa megbízott személy révén betekintést nyerni a
kihirdetett választási listákhoz mellékelt dokumentációba.
80. szakasz
A választási különlista lezárása után, 48 órás határidőn belül a KVB
közzéteszi a szavazópolgárok összlétszámát, valamint helyi önkormányzatonkénti és
szavazohelyenkénti számukat.
A KVB minden szavazóhelyre elkészíti a választói különnévjegyzék
hitelesített kivonatát.
A választói különnévjegyzék jelen törvény 50. szakaszában foglalt adatokon
kívül tartalmazza az összeállító szerv nevét, az elkészítés dátumát és a szavazóhely
számát, amelyre a kivonat vonatkozik.
81. szakasz
A köztársasági szervek, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzatok
szervei, a közintézmények és más szervek a választópolgár kérelmére kötelesek
azonnal kiadni a választójog megvalósításához fontos közokiratokat, de legkésőbb a
kérvény átadását követő napon.
82. szakasz
A minisztérium és a helyi önkormányzati szervek a megerősített választási
listabenyújtók megbízott képviselőinek kötelesek lehetvővé tenni a választói
különnévjegyzékbe való betekintést, valamint a betekintést abba a hivatali
dokumentációba, melynek alapján a választási különnévjegyzék vezetésével
megbízott szerv elvégzi a beírást, törlést, módosításokat, kiegészítéseket vagy a
választói névjegyzék kiigazítását.
A betekintést annak a szervnek a hivatali helyiségeiben kell elvégezni,
amelynél a hivatali dokumentációt tartják.
83. szakasz
A megerősített választási lista benyújtójának folyamodványa alapján a
minisztérium a folyamodvány átvételének napjától számított 24 órás határidőn belül
köteles elvégezni az ellenőrzést.
A minisztérium a felügyeleti ellenőrzés elvégzésének napjától számított 48
órás határidőn belül köteles megküldeni a folyamodvány benyújtójának az elvégzett
ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet, valamint a hatáskörében illetékes szervhez
intézett, meghatározott intézkedések és cselekmények megtételét elrendelő aktusának
egy példányát.
A választás lebonyolítása
A szavazás
84. szakasz
A választópolgár azon a szavazóhelyen szavaz, amelynek a választói
névjegyzékkivonatán szerepel.
Kivételesen, a választópolgár jelen szakasz 1. bekezdésében említett
szavazóhelyen kívül is szavazhat, a népképviselők megválasztásáról szóló törvényben
meghatározott módon.
A szavazóhelyen kívüli szavazás módját és a szavazatát ilymódon leadott
szavazópolgárok számát a szavazatszedő bizottság munkájáról felvett
jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A választópolgárok értesítése a szavazásról
85. szakasz
Valamennyi választópolgárnak legkésőbb öt nappal a választás előtt meg kell
küldeni a szavazás napjáról és idejéről szóló értesítést, amely tartalmazza a
szavazóhely számát és címét, valamint azt a sorszámot, amely alatt a szavazópolgár a
választói különnévjegyzék kivonatában szerepel.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett értesítést a választási lista
vezetésével megbízott szerv kézbesíti a választópolgároknak.
A szavazás rendje
86. szakasz
A választópolgár személyesen szavaz.
A választópolgár a választás lebonyolítása folyamán csak egyszer szavazhat.
A szavazás titkos.
A szavazás hitelesített szavazólapokon történik.
A szavazóhelyen és az azt korülvevő 50 méteres övezetben tilos bárminemű
propagandaanyag kitűzése.
Ha a szavazás folyamán megsértik a jelen szakasz 1-4. bekezdésében
foglalakat, a szavazatszedő bizottságot fel kell oszlatni, és ezen a szavazóhelyen a
szavazást meg kell ismételni.
A szavazóhelyen tilos a mobiltelefonok és más távközlési és kommunikációs
eszközök használata.
A szavazás titkosságát biztosító intézkedésekről bővebb utasításokat a KVB
hoz.
A szavazóhelyen történő szavazás ideje
87.
A szavazóhelyeket 7.00 órakor kell megnyitni és 20.00 órakor zárni. Ez alatt
az idő alatt a szavazóhelyet állandóan nyitva kell tartani.
A bezárás pillanatában még a szavazóhelyen tartózkodó választópolgárok
számára lehetővé kell tenni a szavazást.
A szavazás folyamán a szavazatszedő bizottság tagjainak vagy helyetteseiknek
a szavazóhelyen kell tartózkodniuk.
A rend fenntartása a szavazóhelyen
88. szakasz
Ha a szavazóhelyen rendbontás történik, a szavazatszedő bizottság
beszüntetheti a szavazást a rend visszaállításáig. Az okokat és a szavazás
szünetelésének tartamát a szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyvben
rögzíteni kell.
Ha a szavazás egy óránál hosszabb ideig szünetel, annyival kell
meghosszabbítani, amennyi ideig a beszüntetés tartott.
A szavazásra kijelölt helyiségben csak annyi választópolgár tartózkodhat,
ahány titkos szavazásra biztosíttott hely áll rendelkezésre.
Jelen törvénnyel összhangban, a választás lebonyolításához fűződő jogokkal és
kötelességekkel nem rendelkező személyek szavazóhelyen való tartózkodása tilos.
A rendőrség szolgálatban levő dolgozói csak biztonság- és rendbontás esetén
léphetnek a szavazóhelyre, a szavazatszedő bizottság elnökének hívására.
Jelen szakasz 1-5. bekezdésében foglalt rendelkezések megszegése miatt a
KVB-hez kifogásnak van helye, amely eldönti, hogy a szavazóhelyen a szavazást meg
kell-e ismételni.
A választási anyag
A választási anyag nyelve és írásmódja
89. szakasz
Az összes választási anyagot és dokumentációt két nyelven, szerbül, cirill
betűs írásmóddal valamint a nemzeti tanácsát választó nemzeti kisebbség nyelvén és
írásmódjával kell nyomtatni.
A szavazólap
90. szakasz
A szavazólap tartalma:
1) a választási lista elnevezése előtti sorszám;
2) a választási listák elnevezései, a választási gyűjtőlistán meghatározott sorrend
szerint, a listavezető személynevével;
3) az a megjegyzés, hogy csak egy választási listára lehet szavazni, a választási lista
elnevezése előtti sorszám bekarikázásával.
A szavazólapokat a KVB készíti elő és hitelesíti.
A KVB megszabja a szavazólisták számát, amely a választói
különnévjegyzékbe felvett választópolár számával azonos kell, hogy legyen.
A szavazólapokat egy helyen nyomtatják, vízjeggyel védett papíron.
A választási listaállító jelölő közli a KVB-vel annak a személynek a nevét, akit
feljogosított, hogy jelen legyen a szavazólapok nyomtatásánál, megszámlálásánál,
csomagolásánál és a lapoknak a választási szervekhez való eljuttatásánál.
A KVB részletesebben meghatározza a szavazólapok alakját és kinézését,
nyomtatásuk módját és ellenőrzését, valamint a szavazólapok átadását és kezelését.
A KVB részletesebben meghatározza a szavzóurnák alakját és méreteit. A
szavazóurnák kötelezően átlátszó anyagból készülnek.
A KVB valamennyi szavazatszedő bizottság részére köteles idejében
előkészíteni a szavazási anyagot, különösen a szükséges mennyiségű szavazólapot, a
választási gyűjtőlistát, a választási különnévjegyzék kivonatát és a szavazatszsedő
bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyv nyomtatványát.
A választási anyag átadását és átvételét a KVB bonyolítja le, legkésőbb 48
órával a választás megtartásának napját megelőzően.
A KVB a helyi önkormányzatok közigazgatási hivatalával karöltve
gondoskodik a szavazóhelyek berendezéséről, valamennyi szavazatszedő bizottság
számára előkészíti a kellő mennyiségű szavazóurnát a lepecsételésükhöz szükséges
kellékekkel és írószert.
A szavazás napján, a szavazás megkezdése előtt, a szavazatszedő bizottság
megvizsgálja a szavazóhelyi választási anyag teljességét és szabályosságát, a
szavazóhely titkos szavazást biztosító berendezettségét, valamint a szavazás
megkezdése feltételeinek meglétét. Az említett adatokat a munkáról felvett
jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Egy szavazóhelyen valamennyi, a saját nemzeti tanácsát választó nemzeti
kisebbség választási gyűjtőlistáját, a választási listák elnevezésével és a jelöltek
neveivel a szavazás idején láthatóan ki kell függeszteni a szavazóhelyen.
A választási gyűjtőlista tartalmát, alakját és kitűzésének módját a KVB írja
elő.
A választási listaállító jelölő képviselőinek joguk van megtekinteni a
választási anyagot. A betekintés a KVB helyiségeiben történik. A választási anyagot a
szavazás megtartását követő öt napos határidőn belül lehet megtekinteni.
A választási anyag őrzése
91. szakasz
A választási anyagot legalább négy évig kell őrizni.
A választási anyag megtekintésének és őrzésének rendjét a KVB írja elő.
A szavazás
92. szakasz
A szavazatszedő bizottság a szavazóhelyre elsőként érkezett választópolgár
jelenlétében leelenőrzi a szavazóurnát. Az ellenőrzésnél meg kell állapítani a
szavazóurna szabályosságát, hogy üres-e és megfelel-e a szavazólapok tartalma
biztonságosságának és titkosságának biztosítására. Az ellenőrzés eredményét rá kell
írni az ellenőrző lapra, amelyet a szavazatszedő bizottság tagjainak és a szavazóhelyre
elsőként érkezett választópolgárnak alá kell írni.
Az ellenőrző lapot be kell dobni a szavazóurnába, ezután az urnát az első
választópolgár jelenlétében le kell pecsételni, amely tényt a szavazatszedő bizottság
munkájáról felvett jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
A szavazóurna felnyitásakor elször az ellenőrző lap meglétét kell leellenőrizni.
Ha a szavazóurnában nincs meg az ellenőrző lap, a szavazatszedő bizottságot
feloszlatják, újat neveznek ki, a szavazóhelyen pedig megismétlik a szavazást.
Az ellenőrző lap nyomtatványát és a szavazóurna lepecsételésének módját a
KVB írja elő.
A szavazás menete
93. szakasz
A választópolgár közli a szavazatszedő bizottsággal személynevét, átadja a
szavazásról szóló értesítést, és személyi igazolvánnyal vagy más okirattal igazolja
kilétét.
A választópolgár nem szavazhat kilétét igazoló bizonyíték bemutatása nélkül.
A szavazatszedő bizottság elnöke vagy tagja, a választópolgár kilétének megállapítása
után bekarikázza azt a sorszámot, amely alatt a választópolgárt felvették a választói
különnévjegyzék kivonatába és megmagyarázza neki a szavazás rendjét.
A választópolgár aláírja a választói névjegyzéket, és átveszi a szavazólapot.
A szavazáson megjelent és a szavazási anyagot átvett valamennyi
választópolgárnak különleges spray-vel megjelölik jobb kezének mutatóujját, annak
jeléül, hogy már leadta szavazatát. A mutatóujjon levő megjelölés legalább 24 órát
tart.
A szavazatszedő bizottság tagjai semmiképpen sem befolyásolhatják a
választópolgár döntését.
A szavazatszedő bizottság tagjai kötelesek a választópolár kérésére
elmagyarázni a szavazás rendjét.
A szavazatszedő bizottség tagjai kötelesek különösen ügyelni arra, hogy a
választópolgárt a szavazólap kitöltésekor senki se zavarja, és hogy teljes mértékben
biztosítva legyen a szavazás titkossága.
A választói különnévjegyzékben a szavazás napján nem történhet semmilyen
módosítás.
Ha a szavazás folyamán megszegik a jelen szakasz 5-8. bekezdésében foglalt
rendelkezéseket, a KVB feloszlatja a szavazatszedő bizottságot, új szavazatszedő
bizottságot alakít, és azon a szavazóhelyen a szavazás megismétlését rendeli el.
A szavazás rendje
94. szakasz
A választópolgár csak egy választási listára szavazhat. A szavazás a
kiválasztott választási lista elnevezése előtti sorszám bekarikázásával történik
A választópolgár maga hajtja össze a szavazólapot, hogy ne legyen látható,
kire szavazott, a lapot a szavazóurnába helyezi, és elhagyja a szavazóhelyet.
A szavazóhelyen kívül történő szavazásra értelemszerűen kell alkalmazni a
népképviselők megválasztására vonatkozó szabályokat.
A választási eredmény megállapítása
A választási eredmény megállapítása a szavazóhelyen
95. szakasz
A szavazás befejezését követően a szavazatszedő bizottság megkezdi a
szavzóhelyen elért eredmény megállapítását.
A szavazatszedő bizottság megállapítja a felhasználatlan szavazólapok számát,
külön borítékba helyezi őket, a borítékot lepecsételi, és a számot jegyzőkönyvben
rögzíti.
A választói különnévjegyzék kivonata alapján a szavazatszedő bizottság
megállapítja a szavazatukat leadott választópolgárok számát.
A szavazóurna felnyitásakor, az ellenőrző lap meglétének megállapítása után
az érvényes szavazólapokat az érvénytelenektől el kell különíteni, és az érvénytelen
szavazólapok számát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Érvénytelen a kitöltetlen szavazólap, az olyan szavazólap, amelynél nem lehet
megállapítani, hogy a választópolgár mely választási listára szavazott, és az olyan
szavazólap, amelyen egynél több választási listát karikáztak be.
Érvényesnek kell tekinteni az olyan szavazólapot, melyen a választási lista
első jelöltjének az utó- és családnevét karikázták be, vagy a választási lista
elnevezését, vagy elnevezésének a részét, illetve ha a választási lista sorszámát,
elnevezését és az első jelölt utó- és családnevét is egyszerre karikázták be.
Ha megállapítják, hogy a szavazóurnában levő szavazólapok száma nagyobb a
szavazatukat leadott választópolgárok számánál, a szavazatszedő bizottságot
feloszlatják, és újat neveznek ki, a szavazóhelyen pedig a szavazást meg kell
ismételni.
A választási eredmény megállapítása után a szavazatszedő bizottság a
munkájáról felvett jegyzőkönyben feltünteti az átvett szavazólapok számát, a
felhasználatlan szavazólapok számát, az érvénytelen szavazólapok számát, az
érvényes szavazólapok számát, az egy-egy választási listára leadott szavazatok
számát, a választói különnévjegyzék kivonata szerinti választópolgárok számát és a
szavazatukat leadott választópolgárok számát.
A szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyvben a szavazatszedő
bizottság tagjainak és a választási listáaállító jelölők észrevételeit és véleményét,
valamint a szavazás szempontjából minden fontos tényt rögzíteni kell.
A szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyvet a szavazatszedő
bizottság tagjainak alá kell írni.
A szavazatszedő bizottség munkájáról felvett jegyzőkönyv
96. szakasz
A szavazatszedő bizottság munkájáról felvett jegyzőkönyvet a hat példányban
nyomtatott űrlapon kell kidolgozni.
A jegyzőkönyv első példányát és a választási anyagot a KVB-nek kell
megküldeni.
A jegyzőkönyv másolati példányát a szavazóhelyen kell kifüggeszteni
közszemlére.
A jegyzőkönyv többi négy példányát a szavazóhelyen a legtöbb szavazatot
megszerzett választási listajelölők képviselőinek kell átadni, mégpedig azonnal, ha a
választási listaállító jelölőnek a szavazatszedő bizottságban van képviselője, ha pedig
nincs, a választási listajelölő képviselője a KVB-tól veheti át a jegyzőkönyv egy
példányát a szavazás befejezését követő 12 órás határidőn belül.
A többi választási listajelölőnek joga van a KVB-től kézhez kapni a
szavazóhelyi jegyzőkönyv hitelesített fénymásolatát, a szavazóhelyi szavazóanyag
KVB-nek való megküldésétől számított 12 órás határidőn belül.
A szavazóhelyi szavazási eredmény megküldése
97. szakasz
A szavazás ereményének megállapítása után a szavazatszedő bizottság
haladéktalanul, de legkésőbb a szavazóhely bezárását követő 12 órás határidőn belül a
VVB-hez továbbítja: a munkájáról felvett jegyzőkönyvet; a választói névjegyzék
kivonatát; a felhasználatlan és – elkülönítve – a felhasznált szavazólapokat; az
érvénytelen és – elkülönítve – az érvényes szavazólapokat, valamint az egyéb
választási anyagot.
A VVB legkésőbb a szavazóhely bezárását követő 24 órás határidőn belül a
KVB-hez továbbítja a választókörzethez tartozó szavazóhelyek választási anyagát.
A szavazóhelyek bezárását követő 72 órás határidőn belül a KVB
jegyzőkönyvileg megállapítja: minden nemzeti kisebbségnek a választói
különnévjegyzékébe felvett választópolgárainak összlétszámát; a szavazóhelyeken
szavazatát leadott választópolgárok számát; a szavazóhelyeken átvett összes
szavazólap számát; az összes felhasználatlan szavazólap számát; az összes
érvénytelen szavazólap számát; az összes érvényes szavazólap számát; a választási
listánként leadott szavazatok számát.
A KVB megállapítja a választási eredményt és erről különjegyzőkönyvet
készít.
A KVB írja elő a munkájáról felvett jegyzőkönyv tartalmát és alakját.
A választási lista szerinti és nemzeti kisebbségenkénti mandátumelosztás
98. szakasz
Minden választási listának a megszerzett szavazatokkal arányos számú
mandátum jár.
A mandátumok elosztásánál a KVB a d’Hondt-módszert alkalmazza.
A mandátumokat úgy osztják el, - nemzeti tanácsonként külön-külön - hogy az
összes lista által megszerzett szavazatok számát elosztják az egytől addig a számig
terjedő osztóval, ahány tagot számlál a nemzeti tanács, jelen törvény 9. szakaszának
meghatározása szerint.
A kapott hányadosokat nagyság szerint sorakoztatják, miközben annyi
legnagyobb hányadost vesznek figyelembe, ahány tagot választanak a nemzeti
tanácsba.
Ha két vagy több választási lista azonos hányadost kap, melynek alapján egy
mandátum jár, viszont több elosztható mandátum már nem létezik, a mandátumot az a
lista szerzi meg, amely összegezve több szavazatot kapott.
Az egy választási listának járó mandátumokat a listán levő jelölteknek ítélik
oda, a listán feltüntetett nevek sorrendje szerint.
Amikor a választási listára több mandátum jut, mint ahány jelöltet állítottak a
nemzeti tanács tagjai személyére, a mandátumot a soron következő legnagyobb
hányadost elért választási listának itélik oda.
A választási eredmény közzététele
99. szakasz
A KVB a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében közzéteszi valamennyi
nemzeti kisebbség nemzeti tanácsának választási eredményét, éspedig:
1) a választói különnévjegyzékbe felvett választópolgárok számát;
2) a szavazatukat leadott választópolgárok számát;
3) az átvett szavazólapok számát;
4) a felhasználatlan szavazólapok számát;
5) a felhasznált szavazólapok számát;
6) az érvénytelen szavazólapok számát;
7) az érvényes szavazólapok számát;
8) a választási listánként megszerzett szavazatok számát;
9) a nemzeti tanácsban választási listánként megszerzett helyek számát.
A KVB a választási eredményt a szavazás befejezését követő 96 órás
határidőn belül teszi közzé.
A szavazás befejezésétől a választási eredmény közzétételéig a KVB a
tájékoztatási eszközök révén ideiglenes adatokat közöl a választás eredményéről.
A választás eredményét a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében kell
közzétenni.
A nemzeti tanács tagjának a KVB megválasztási bizonylatot ad ki.
A nemzeti tanács tagjainak elektori gyűlés útján történő megválasztása
Közös rendelkezések
100. szakasz
Ha a nemzeti kisebbség, jelen törvénnyel összhangban, nem teljesíti a
közvetlen választásra vonatkozó feltételeket, a nemzeti tanácsot a nemzeti kisebbség
elektori gyűlése választja meg.
Az elektori gyűlés megtartásáról szóló határozattal a minisztérium eljárást
indít a nemzeti tanács megválasztására. A határozatot attól a naptól számított 15 napos
határidőn belül kell meghozni, amikor megállapították, hogy egy nemzeti
kisebbséghez tartozók nem teljesítették a közvetlen választásra vonatkozó feltételeket.
A határozatban meg kell jelölni az elektori gyűlés megtartásának dátumát és
helyét. A választás kiírásáról szóló határozatot a Szerb Köztársaság Hivatalos
Közlönyében közzé kell tenni.
Az elektori gyűlés megtartásának dátumát és helyét közzéteszik a
tömegtájékoztatási eszközökben, és közfelhívást intéznek minden elektorhoz, hogy
idejében adja át az elektori gyűlésen való részvételre vonatkozó hiánytalan írásos
jelentkezőlapot.
101. szakasz
Elektori joga a nemzeti kisebbséghez tartozónak is lehet, akit a nemzeti
kisebbség szervezete vagy egyesülete elektornak jelöl.
Nemzeti kisebbségi szervezetnek, egyesületnek vagy politikai szervezetnek az
a szervezet, polgárok csoportja vagy politikai szervezet tekintendő, amely
elnevezésében tartalmazza a kisebbség megjelölését, vagy alapszabálya értelmében
olyan szervezet, egyesület vagy politikai szervezet, amely nemzeti kisebbséghez
tartozókat tömörít, vagy érdekükben cselekszik.
Az elektort támogató aláírásokat hitelesíteni kell, jelen törvénnyel
összhangban.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett javaslatot csak a választási listajelölő
által megbízott személy terjeszthet be.
102. szakasz
Az elektori joggal rendelkező személynek mellékelnie kell:
1) az elektori bejelentőlapot, amely tartalmazza a nemzeti kisebbség elektori
gyűlésére vonatkozó jelentkezési nyilatkozatot és a személyi adatokat;
2) a választójogi tanúsítványt;
3) írásos nyilatkozatot a nemzeti hovatartozásról;
4) lakhelyet igazoló bizonylatot;
5) a kitöltött űrlapokat, az adott nemzeti kisebbséghez tartozók 100 aláírásával.
A nemzeti kisebbségi szervezet vagy egyesület által elektori joggal felruházott
személynek, a jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt feltételeken kívül mellékelnie
kell a szervezet vagy egyesület bejegyzéséről szóló határozatot és a szervezet vagy
egyesület közgyűlésének azon határozatát igazoló írásos okiratot, amellyel őt a
nemzeti kisebbség elektorának jelölték.
Az űrlap kitöltésével és aláírásával a nemzeti kisebbséghez tartozó polgár csak
egy elektort támogathat.
Az elektorokat támogató alaáírásgyűjtési űrlapok alakját és tartalmát a
minisztérium írja elő.
Aláírást csak az az elektorjelölt gyűjthet, aki rendelkezik a minisztérium által
kiadott aláírásgyűjtési feljogosítással.
103. szakasz
Az elektori gyűlésen való részvételi bejelentkezőlapokat a minisztériumhoz
kell benyújtani, lekésőbb 30 nappal az elektori gyűlés megtartása előtt. Az elektori
gyűlésre a minisztérium írásos meghívót intéz valamennyi, hiánytalan
bejelentkezőlapot benyújtott elektorhoz.
Az elektori bejelentkezőlapok tekintetében jelen törvénynek azokat a
rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek a nemzeti tanács tagjainak közvetlen
megválasztásánál a választási listákkal való elbánást szabályozzák.
104. szakasz
Az elektori gyűlés a nemzeti kisebbség nagyságának arányában választja meg
a nemzeti tanács tagjait, jelen törvény 9. szakaszával összhangban.
A nemzeti tanács összehívásának megbízatási ideje a nemzeti tanács
nyilvántartásba vételének napján kezdődik.
105. szakasz
Az elektori gyűlést akkor lehet megtartani, ha azon a megerősített elektori
bejelentkezőlappal rendelkező elektoroknak több, mint a fele jelen van.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említetteken kívül, az elektori gyűlés nem
tartható meg, ha nincs jelen:
1) legalább 20 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi
népszámlásási adatok szerinti létszáma 10.000 főnél kisebb, vagy nincs kimutatva;
2) legalább 30 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi
népszámlásási adatok szerinti létszáma 10.000-nél nagyobb, de nem haladja meg a
20.000 főt;
3) legalább 45 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi
népszámlásási adatok szerinti létszáma 20.000-nél nagyobb, de nem haladja meg a
50.000 főt;
4) legalább 60 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi
népszámlásási adatok szerinti létszáma 50.000-nél nagyobb, de nem haladja meg a
100.000 főt;
5) legalább 100 elektor, olyan nemzeti kisebbség esetében, melynek a legutóbbi
népszámlásási adatok szerinti létszáma meghaladja a 100.000 főt.
106. szakasz
Az elektori gyűlés elnökének megválasztásáig az elektori gyűlés munkáját a
legidősebb elektor irányítja.
107. szakasz
Az elektori gyűlés a minisztérium által megküldött elektori névjegyzék szerinti
elektorok jelenlétének megállapításával veszi kezdetét.
A jelen levő elektorok számának megállapítása után az elektori gyűlés
folytatja munkáját, megválasztja az elnököt, az alelnököt, a jegyzókönyvvezetőt és a
választási bizottság tagjait.
108. szakasz
Az elektori gyűlés nyilvánosan dönt, a jelen levő elektorok szótöbbségével.
A nemzeti tanács tagjainak megválasztásáról az elektori gyűlés titkos
szavazással dönt.
Az elektori gyűlés más kérdésekről is dönthet titkos szavazással, ha ilyen
határozatot fogad el.
A választás lebnyolítása
109. szakasz
Az elektori gyűlés az arányosság elve szerint választja meg a nemzeti tanácsot.
A nemzeti tanács tagjának személyére javasoltak listáját (a továbbiakban:
lista) a jelenlevő elektorok egy negyede terjesztheti be.
A választási listán a helyek legalább 30%-át a kevésbé képviselt nem számára
kell fenntartani, azzal, hogy a választási lista minden harmadik helyét a kevésbé
képviselt nem számára kell fenntartani.
Szavazatával az elektor csak egy listát támogathat.
A listán legalább öt, de legfeljebb annyi jelölt szerepelhet, ahány tagból áll a
nemzeti tanács. A jelöltek sorrendjét a listavezető határozza meg.
A listát az elektori gyűlés elnöke hirdeti ki, a lista sorszámának és
listavezetőjének megállapításával.
Az elektorok szavazása titkos, előre előkészített lapon történik, amelyre a
listavezető nevét, illetve a lista sorszámát kell ráírni.
A mandátumokat a d’Hondt-módszer alkalmazásával kell elosztani.
A mandátumokat úgy osztják el, - nemzeti tanácsonként külön-külön - hogy az
összes lista által megszerzett szavazatok számát elosztják az egytől addig a számig
terjedő osztóval, ahány tagot számlál a nemzeti tanács, jelen törvény 9. szakaszának
meghatározása szerint.
A kapott hányadosokat nagyság szerint sorakoztatják, miközben annyi
legnagyobb hányadost vesznek figyelembe, ahány tagot választanak a nemzeti
kisebbség nemzeti tanácsába..
Ha két vagy több választási lista azonos hányadost kap, melynek alapján egy
mandátum jár, viszont több elosztható mandátum már nem létezik, a mandátumot az a
lista szerzi meg, amely összegezve több szavazatot kapott.
Az egy választási listának járó mandátumokat a listán levő jelölteknek ítélik
oda, a listán feltüntetett nevek sorrendje szerint.
Amikor a választási listára több mandátum jut, mint ahány jelöltet állítottak a
nemzeti tanács tagjai személyére, a mandátumot a soron következő legnagyobb
hányadost elért választási listának itélik oda.
4. A nemzeti tanács új összetételének megválasztása
110. szakasz
A jelen törvény szerint lebonyolított nemzeti tanácsi választás után az új
nemzeti tanácsot közvetlenül, vagy elektori gyűlésen kell megválasztani.
Az új összetételű nemzeti tanács megválasztását a nemzeti tanács elnöke
kezdeményezheti, legkorábban a megbízatási idő lejárta előtti hat, de legkésőbb
három hónappal.
Ha a nemzeti tanács elnöke hat hónappal a megbízatási idő lejárta előtt nem
nyújtja be a kezdeményezést, az új összetétel megválasztását a minisztérium
kezdeményezi.
111. szakasz
Az elektori gyűlés elnökének megválasztásáig az elektori gyűlés munkáját a
nemzeti tanács elnöke irányítja.
A nemzeti tanács elnökének akadályoztatása esetén az elektori gyűlés
megválasztásáig az elektori gyűlés munkáját a legidősebb elektor irányítja.
VII. A NEMZETI TANÁCS TEVÉKENYSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSA
112. szakasz
A nemzeti tanács éves pénzügyi tervet, pénzügyi jelentést és zárszámadást
készít.
A nemzeti tanács éves pénzügyi tervében ki kell mutatni a nemzeti tanácsnak
egy naptári évre vonatkozó összes bevételét és kiadását.
Az éves pénzügyi tervet a nemzeti tanács alapszabályában meghatározott
eljárás szerint és módon kell meghozni.
A pénzügyi jelentés vagy zárszámadás meghozatalát követő 15 napos
határidőn belül a nemzeti tanács megküldi a minisztériumnak a jelentés, illetve
számadás egy példányát.
Az eszközök felhasználása
113. szakasz
A megvalósított eszközök, jelen törvénnyel összhangban, az alábbi költségek
fedezésére használhatók:
1) a nemzeti tanács működési költségei;
2) olyan intézmények, alapítványok, gazdasági társaságok és szervezetek
működésének finanszírozása, melyeknek alapítója vagy társalapítója a nemzeti tanács,
valamint olyan intézmények, alapítványok, gazdasági társaságok és szervezetek
működésének finanszírozására, melyek alapítói jogait részben vagy egészében a
namzeti tanácsra ruháztak át.
A nemzeti tanács működési költségei közé különösen az alábbiak tartoznak:
1) a nemzeti kisebbség oktatásának, kultúrájának, tájékoztatásának, hivatalos nyelvés
íráshasználatának területére vonatkozó programok és projektumok finanszírozása
vagy társfinanszírozása;
2) a nemzeti tanács helyiségeinek bérleti és használati költsége;
3) a nemzeti tanács foglalkozatatottjainak keresete, adók és járulékok;
4) tiszteletdíjak és a nemzeti tanács számára elvégzett munka után fizetendő
járulékok;
5) szolgálati útiköltségek és napidíjak;
6) a nemzeti tanács működéséhez szükséges irodai szerek és -felszerelés beszerzése.
Az eszközök fajtái
114. szakasz
A nemzeti tanács munkájának finanszírozására szolgáló eszközöket a Szerb
Köztársaság költségvetéséből, az autonómtartomány költségvetéséből és a helyi
önkormányzat költségvetéséből, valamint egyéb forrásokból kell biztosítani.
115. szakasz
A nemzeti tanácsok munkájának finanszírozására szolgáló közforrásokból
eredő eszközök éves összegét a Szerb Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben,
illetve az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat költségvetéséről szóló
határozatban kell megszabni.
Jelen szakasz 1. bekezdésében említett, a Szerb Köztársaság költségvetésében
biztosított eszközök 30%-át a Szerb Köztársaságban bejegyzett valamennyi nemzeti
tánácsnak egyforma arányban kell kiutalni, az eszközök fennmaradó összegét (70%-
át) pedig a nemzeti tanács által képviselt nemzeti kisebbség lélekszáma alapján,
valamint az adott nemzeti kisebbségnek a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a
hivatalos nyelv- és íráshasználat terén működő szervezeteinek száma és ezen
szervezetek által kifejtett tevékenység terjedelme szerint.
A Szerb Köztársaság költségvetéséből származó eszközök elosztásáról szóló
határozatot a minisztérium hozza meg, figyelembe véve a nemzeti tanácsok
javaslatait.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett, az autonóm tartomány
költségvetésében biztosított eszközöket az autonóm tartomány hatáskörében illetékes
szervének határozatával összhangban kell az autonóm tartomány területén székhellyel
rendelkező nemzeti tanácsoknak kiutalni.
A jelen szakasz 1. bekezdésében említett, a helyi önkormányzat
költségvetésében biztosított eszközöket a helyi önkormányzat hatáskörében illetékes
szervének határozatával összhangban kell kiutalni az oylan nemzeti kisebbséget
képviselő nemzeti tanácsokanak, amely eléri a helyi önkormányzat összlakosságának
legalább a 10%-át, vagy olyan nemzeti kisebbséget, melynek nyelve a helyi
önkormányzat területén hivatalos használatban van.
A nemzeti tanácsra átruházott alapítói jogú intézmények finanszírozása
116. szakasz
Azon intézmények vagy más szervezetek munkájának finanszírozása, melyek
alapítói jogait részben vagy egészében a nemzeti tanácsra ruháztak át, az intézmények
vagy szervezetek alapítói jogainak átruházása előtti finanszírozással azonos
forrásokból és azonos szabályok szerint történik.
Az alapítói jogok nemzeti tanácsra való átruházásáról szóló megállapodásban
szabályozni kell az előző alapítónak azon intézmény vagy más szervezet iránti
pénzügyi kötelességeit, melynek az alapítójáva a nemzeti tanács válik.
A nemzeti tanács póteszközöket biztosíthat azon intézmények vagy más
szervezetek munkájához és tevékenységéhez, melyeknek az alapítói jogait a nemzeti
tanácsra ruházták át.
A nemzeti tanács számlája, könyvviteli kötelezettség és pénzügyi ellenőrzése
117. szakasz
A nemzeti tanácsnak van számlája.
A nemzeti tanács valamennyi bevételt és kiadást köteles elkönyvelni.
Az elkönyvelés a bevétel és kiadás eredete, összege és megoszlása szerint
történik, a könyvvitelt szabályozó előírásokkal összhangban.
A nemzeti tanács bevételének és kiadásának könyvviteli nyilvántartása éves
felülvizsgálat tárgyát képezi, a könyvvitelt szabályozó előírásokkal összhangban, és a
haáskörükben illetékes szervek ellenőrzésének tárgyát képezhetik.
A nemzeti tanács saját vagyonáról különnyilvántartást köteles vezetni.
A felelős személy
118. szakasz
A nemzeti tanács alapszabályában meg kell jelölni a nemzeti tanács
pénzügyletéért, a jelentésének benyújtásáért és könyvviteléért felelős személyt.
Ha a nemzeti tanács az alapszabályban nem jelöli meg a felelős személyt,
felelős személynek a nemzeti tanács elnökét kell tekinteni.
Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alap
119. szakasz
A nemzeti tanácsok részt vesznek a Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alap
eszközeinek elosztásának folyamatában, melyeket nyilvános pályázat útján ítélnek
oda a nemzeti kisebbségi kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és
íráshasználat területére vonatkozó programok és projektumok finanszírozására.
A Nemzeti Kisebbségi Költségvetési Alapot a minisztérium igazgatja.
VIII. FELÜGYELET
120. szakasz
A nemzeti tanács munkája és aktusai feletti felügyeletet, az Alkotmánnyal és
törvénnyel összhangban, a minisztérium gyakorolja.
A nemzeti tanács köteles a munkája és aktusai felett felügyeletet gyakorló
minisztériumnak, annak kérésére, nyolc napos határidőn belül megküldeni a kért
adatokat, ügy- és okiratokat.
A kért adatok, ügy- és okiratok megküldéséért a nemzeti tanács elnöke felelős.
121. szakasz
A hátáskörében illetékes minisztérium az Alkotmánybíróságnál eljárást indít a
nemzeti tanács alapszabálya, előírása vagy más általános aktusa alkotmányosságának
és törvényességének megállapítására, ha úgy véli, hogy az aktus nincs összhangban az
Alkotmánnyal, törvénnyel vagy más köztársasági előírással.
Az autonóm tartomány hatáskörében illetékes szerve a jelen szakasz 1.
bekezdésében említett eljárást akkor indítja, ha úgy véli, hogy az aktuis nincs
összhangban az autonóm tartomány jogszabályával.
122. szakasz
A minisztérium a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében közzéteendő
határozatával köteles felfüggeszteni a nemzeti tanács olyan aktusának a végrehajtását,
amelyől úgy véli, hogy nincs összhangban az Alkotmánnyal, törvénnyel vagy más
köztársasági előírással. A minisztérium az Alkotmánybíróságnál eljárást indít az aktus
alkotmányosságának és törvényességének megvizsgálására a határozat közzétételét
követő öt napos határidőn belül.
Ha a minisztérium nem indítja meg a jelen szakasz 1. bekezdésében említett
eljárást, a végrehajtást felfüggesztő határozat hatályát veszti.
IX. BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK
123. szakasz
Szabálysértésért 10.000-től 30.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő az
a személy, aki:
1) elmulasztja vagy a jelen törvény 47. szakaszának rendelkezéseivel ellentétben
végzi a választópolgár választói különnévjegyzékbe való felvételét vagy abból való
törlését;
2) a nemzeti kisebbséghez tartozók választói különnévjegyzéki adatait a jelen
törvényben tiltott célokra használja, jelen törvény 49. szakaszával ellentétben.
124. szakasz
Szabálysértésért 10.000-től 30.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő az
a személy, aki a szavazóhelyen pagert, mobiltelefont vagy más távközlési és
kommuinikációs eszközt használ, jelen törvény 86. szakaszának 7. bekezdésével
ellentétben.
125. szakasz
Szabálysértésért 10.000-től 30.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő az
a személy, aki a szavazóhelyen megbontja a rendet, ami miatt, jelen törvény 88.
szakaszával összhangban, a szavazást meg kellett szakítani.
126. szakasz
Szabálysértésért 10.000-től 30.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő az
a jogi vagy természetes személy, aki zavarja a nemzeti jelképek használatára való
jogot, vagy visszaél azzal.
127. szakasz
Szabálysértésért 500-tól 50.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő a
nemzeti tanács felelős személye, ha:
1) nem jár el jelen törvény 6. szakaszának 3. bekezdése szerint;
2) a 120. szakasz 2. bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben az erre vonatkozó
kérelem átvételét követő nyolc napos határidőn belül a munkája és aktusai felett
felügyeletet gyakorló minisztériumnak nem küldi meg a kért adatokat, ügy- és
okiratokat.
128. szakasz
Szabálysértésért 50.000-től 200.000 dinárig terjedő pénzbírsággal büntetendő
a nemzeti tanács, ha:
1) az alapszabály módosítását és kiegészítését követő 30 napos határidőn belül erről
nem értesíti a minisztériumot, és elmulasztja az alapszabály módosításának és
kiegészítésének, valamint az elfogadásuk ülésén felvett jegyzőkönyvnek a
megküldését;
2) a 120. szakasz 2. bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben az erre vonatkozó
kérelem átvételét követő nyolc napos határidőn belül a mukája és aktusai felett
felügyeletet gyakorló minisztériumnak nem küldi meg a kért adatokat, ügy- és
okiratokat.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
129. szakasz
Jelen törvény hatályba lépésétől számított hat hónapos határidőn belül a
miniszter meghozza a nemzeti tanácsok válásztásának kiírásáról szóló határozatot.
A választás kiírásának és a választás lebonyolításának napja között nem
múlhat el 60-nál kevesebb, sem 90-nél több nap.
Az elektori gyűlés megtartásának határideje nem lehet 60 napnál rövidebb,
sem 90 napnál hosszabb a jelen törvény 100. szakaszának 2. bekezésében említett
határozat meghozatalától számítva.
A választás lebonyolításának rendjét jelen törvény rendelkezéseinek alapján
kell meghatározni.
130. szakasz
A megalakulását követő három hónapos határidőn belül a nemzeti tanács
köteles meghozni az új alapszabályt, vagy a meglévő alapszabályt és általános
aktusokat jelen törvény rendelkezéseivel összehangolni.
131. szakasz
Jelen törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a Szerb Köztársaság, az
autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzatok által kinevezett testületek tagjainak
megválasztásával kapcsolatos javaslattevési és véleményezési jogokat szabályozzák,
az említett testületek tagjainak első soron következő megválasztásától, illetve
kinevezésétől kell alkalmazni.
132. szakasz
A KVB állandó összetételét a minisztérium a jelen törvény hatályba lépését
követő 30 napos határidőn belül kinevezi.
133. szakasz
Jelen törvény 4. szakaszának 4. bekezdésében, 52. szakaszának 3.
bekezdésében, 55. szakaszában és 102. szakaszának 4. bekezdésében foglalt
előírásokat a minisztérium a jelen törvény hatályba lépését követő 30 napos határidőn
belül meghozza.
134. szakasz
A szerbiai Zsidó Közösségek Szövetségének Végrehajtó Bizottsága a nemzeti
tanács funkcióját tölti be, A szerbia Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke a Szerb
Köztársaság Nemzeti Kisebbségi Tanácsának tagja.
135. szakasz
Ha a nemzeti tanács jelen törvény hatályba lépésétől számított három hónapos
határidőn belül nem határozza meg jelen törvény 22. szakaszában említett
hagyományos elnevezéseket, a hagyományos elnevezéseket a Kormány, illetve - ha a
nemzeti tanács az autonóm tartomány területén rendelkezik székhellyel, - az autonóm
tartomány hatáskörében illetékes szerve állapítja meg, a helyi önkormányzatokkal, a
nemzeti kisebbség szervezeteivel és az érintett nemzeti kisebbség nyelvi, történelmi és
földrajzi szakembereinek hozzájárulásával.
Jelen szakasz 1. bekezdésében foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra a
nemzeti tanácsokra, amelyek jelen törvény 22. szakaszában említett hagyományos
elnevezéseket már a jelen törvény hatályba lépése előtt meghatározták és közzétették
136. szakasz
Egy-egy választás esetében a minisztérium engedélyezheti, hogy a lakhelyet,
mint az aktív vagy passzív választójog feltételét, a tartózkodási hellyel cseréljék fel,
ha Kosovo-Metohija területén lakóhellyel rendelkező személyekről van szó.
137. szakasz
Jelen törvény hatályba lépésével kezdetét veszi a nemzeti tanácsok általános
válaztása, illetve a meglévők újraválasztása.
Ha a nemzeti tanácsi választás kiírásának napján a nemzeti tanács megbízatási
idejének a fele még nem járt le, mandátumát fel kell újítani, és mandátuma az újonnan
választott nemzeti tanácsok megbízatási idével azonos időtartamú.
A jelen törvény hatályba lépése előtt megválasztott nemzeti tanácsok,
melyeknek a megbízatási ideje lejárt, a választásig, illetve a jelen törvény
rendelkézései alapján megválasztott nemzeti tanács megalakulásáig folytatják
működésüket.
138. szakasz
Jelen törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti:
1) A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény
(JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. sz) 24. szakasza
2) A nemzeti kisebbségi tanácsot megválasztó elektori gyűlés munkarendjéről szóló
szabályzat (JSZK Hivatalos Lapja, 41/02. sz.).
139. szakasz
Jelen törvény a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételét
követő nyolcadik napon lép hatályba.