Pelt Ilona: Vidékfejlesztés és decentralizáció
Beszélgetés a VMSZ tartományi listájának második jelöltjével
Mi a legégetőbb probléma Vajdaságban? Mit kellene leghamarabb megoldani?
Vajdaság tekintetében még sok tennivalónk van. Nagyon fontos lenne a tényleges autonómia megvalósítása. Saját tulajdonba kell, hogy kerüljenek a vizeink, a vasúthálózat, a közutak. Csak így tudunk jó infrastruktúrát fejleszteni, csak így lehet idevonzani a befektetőket. Faluturizmusról csak akkor tudunk beszélni, ha a falvaink és a városaink olyan állapotba kerülnek, hogy valóban látogathatók legyenek. Meg kell történnie a decentralizációnak, tényleges hatáskört kell adni Vajdaságnak.
Milyen haszna lesz egy vajdasági kis falunak a decentralizációból?
Egy helyi közösségnek igen fontos az, hogy saját tulajdona legyen. Mindenki azt hangoztatja, hogy elnéptelenednek a falvaink, az illetékesek viszont keveset tesznek azért, hogy a javak ott maradjanak a falvakban és fejlesztéseket lehessen végrehajtani.
Az a helyi közösség tud fejlődni, amelyik nem függ teljesen a községtől, és van saját vagyona. Azt akarjuk elérni, hogy a kis helyi közösségek is részt tudjanak venni az uniós pályázatokon, és ne kelljen állandóan kérvényt írniuk az önkormányzatokhoz. Konkrétan hazabeszélek most: Nyugat-Bácskáról szólok, Gombosról, Apatinról, Hódságról. Többségiben magyarlakta falvakról van szó, ahol a legégetőbb probléma az, hogy nincsenek saját javak. Ha van is ipari parkunk – Kupuszinán éppen most épül – és elhozzuk a befektetőket, nem rajtunk múlik, hogy milyenek az önkormányzati utak, milyen az infrastruktúra. Nem a falvakon múlik az, hogy a város hol fejleszt, hogy a költségvetés összpontosított-e, illetve arányos-e a lakosság eloszlásával.
A fiatalok tömegesen távoznak a falvakból. Megállítható ez a folyamat?
Az elkövetkező négy évben a falvak fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Ez ne csak politikai demagógia legyen, hanem a fiataloknak megmaradási lehetőséget kell látniuk bennük. Fejlett infrastruktúra nélkül a gazdasági fejlődés is elképzelhetetlen.
Egy térség gazdasági fejlettsége és vonzereje szoros összefüggésben van a lakosság életszínvonalával, illetve a fiatalok ott maradásával. A fiatalokat szorgalomra nevelték. Nem a munkával van a probléma, hanem azzal, hogy nincs munkalehetőség. Főként ez készteti őket arra, hogy fogják a diplomájukat, és máshol nézzenek munka után.
Mit jelent a gyakorlatban a falvak fejlesztése?
A falun élők 80 százaléka földművelésből él. A mezőgazdasági termelők viszont nem tudnak tervezni, mert nem tudják, hogyan fog változni az állam támogatáspolitikája. Nyilvánvaló, hogy csak ennek ismeretében tudják elosztani a rendelkezésükre álló pénzeszközöket. Ha valaki fejlesztési tervet készít, akkor számít az állam ígéretére. A gazdának be kell szereznie a permetszereket, a műtrágyát, a vetőmagot. Ha az állam évközben egyszercsak azt mondja: bocsánat, mégse kapjátok meg a támogatást – azt hiszem ettől jobban nem lehet agyoncsapni egy falut. Az ilyen hozzáálláson föltétlen változtatni kell.
Vajdaság Ma
