You are here

Apró lépések

 

Gémesi Ferenc és Pásztor István a kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények ügyéről

Január végén lapunk már foglalkozott a kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények kérdésével, illetve ezek körének idei bővítésével. Gémesi Ferenc, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára akkor elmondta, hogy a Vajdaságban támogatandó célterületek kiválasztása a Vajdasági Magyar Szövetség ajánlata nyomán megtörtént, de az egyéni támogatások odaítélése még nem kezdődött meg, illetve a belső mechanizmus tartományon belüli működtetését még nem dolgozták ki. A szakállamtitkár tegnapi szabadkai látogatásakor felelevenítettük a témát, és szerettük volna megtudni, történt-e bármilyen előrelépés a vajdasági kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények kérdését illetően. Mivel a téma megköveteli a vajdasági fél megszólaltatását is, ezértPásztor István nak, a VMSZ elnökének is feltettünk a témához kapcsolódó kérdéseinket.

A több mint egy hónappal ezelőtti beszélgetés óta történt-e bármilyen változás a vajdasági kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények kérdését illetően?

Gémesi F.: A nemzeti jelentőségű intézmények ügyében decemberben megszületett a döntés, hogy a támogatásra előirányzott összegek növelésével, valamint az intézmények körének bővítésével folytatódik a projektum. Ebben a pillanatban várjuk a vajdasági magyar közösség javaslatát arra nézve, hogy milyen szerkezeti konstrukcióban, milyen intézményeket illetően gondolnák el az elkövetkezendő években az itteni nemzeti intézmények körét. Azt szeretném megerősíteni, hogy nem nemzeti intézményi forrásból is támogatni kívánjuk azokat a meghatározó kulturális, oktatási, szociális programokat és intézményeket, amelyeket az elmúlt években már fontosnak találtunk. Így azt gondolom, hogy a tehetséggondozó gimnáziumok, a tanítóképző egyetem, vagy az írott és az elektronikus média olyan fontos területek, amelyeknek mindenképpen magyarországi támogatást is kell kapniuk. Hogy ez a támogatás milyen forrásból, tehát nemzeti intézményi, esetleg más forrásból érkezik-e, az még nem teljesen világos, ennek az összehangolása zajlik pillanatnyilag. A kiemelt jelentőségű nemzeti intézményeket illetően még várjuk a Vajdaság elképzeléseit tartalmazó listát, részletezést. Számos határon túli intézménnyel már aláírtuk a szükséges szerződést, Vajdaság esetében a szerződés hitelesítése annak függvénye, hogy mikor kapunk kézhez egy olyan konstrukciót, amelyik a forrásfelosztást egyértelművé teszi.

Milyen időszakra vonatkozik majd a most odaítélt támogatás?

– Ez egy 4 éves kör, tehát 2014-ig érvényes. Szeretnénk, ha egy teljes politikai ciklust fedne le, hogy ne kelljen minden évben vitatkozni és kérni. A 4 év elteltével az eljárás megismétlődik.

A magyarországi fél szerint már csak a vajdasági magyar közösség képviselőnek lépésére várnak ahhoz, hogy újabb konkrét lépéseket tehessenek a kiemelt jelentőségű nemzeti intézmények idei támogatásának szétosztását illetően. Mivel eddig a VMSZ folytatta az erre vonatkozó tárgyalásokat, egyeztetéseket, ezért Önt kérdezzük: hol tart a szóban forgó folyamat Vajdaságban?

Pásztor I.: A következő 4 területet fogalmaztuk meg, mint nemzeti szempontból fontos témakört: oktatás, művelődés, tájékoztatás és közösségfejlesztés. A folyamat második részeként már megneveztük azokat az intézményeket, amelyek a támogatások lebonyolítását látják el. A Szekeres László Alapítvány a média, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség a művelődési, a Fejlesztési Háló a közösségi, a CMH-iroda pedig az oktatási támogatást bonyolítja le. A magyar Miniszterelnöki Hivatal az imént említett 4 intézménnyel tudtommal néhány napon belül aláírja a szerződéseket, majd 1–1,5 hónap múlva valószínűleg a pályázatok is kiírásra kerülnek. A nemzeti intézményi támogatás keretében idén is 120 millió forint kerül Vajdaságba, ez ugyanakkora összeg, mint tavaly, vagy bármelyik korábbi évben. Tehát a keretösszeg nem, csak a támogatottak köre módosul az elmúlt évekhez képest.

Tehát a szerződés aláírása és a pályázatok kiírása után a VMSZ által javasolt 4 szférából pályázhatnak intézmények a támogatásra. Ki bírálja el a pályázatokat?

– Minden egyes területen, vagyis az intézéssel megbízott intézmények mindegyikén belül létre fog jönni egy kuratóriumi rendszer. Ezeknek tagjai az adott szféra szakembereinek soraiból kerülnek ki. Ezzel a rendszerrel azt szerettem volna elkerülni, hogy ne a politikai párt határozza meg, hogy mi a fontos.

Az Ön felsorolásában feltüntetett 4 szférán belül számtalan intézmény pályázhat. Született arról bármilyen elképzelés, hogy hány intézmény kaphat végül nemzeti intézményi támogatást?

– Egészen biztosan nem több tíz, tehát nem fog előfordulni, hogy a 120 millió forintot számtalan apró részre darabolják fel. A pályázatok elbírálására létrehozott kuratóriumok döntik majd el, hogy melyik szférában melyik intézmény kimagaslóan fontos ebben a pillanatban.

Milyen módon, pontosabban milyen arányban kerül majd szétosztásra az intézmények között a Vajdaság rendelkezésére álló keret, a megközelítőleg 120 millió forint?

– Annyi biztos, hogy nem forintra pontosan osztódik majd négy felé ez az összeg.

A szóban forgó összeg már megérkezett Vajdaságba?

– Előbb alá kell írni a szerződést, majd ennek alapján érkezik meg a támogatás.

Minden évben újra kell pályázni, vagy amelyik intézmény most elnyeri a támogatást, annak 4 évig nem kell ismét pályáznia?

– Erre a kérdésre ebben a pillanatban nehezen tudok biztos választ adni, sőt, szerintem jelenleg nincs olyan ember, aki ezt pontosan meg tudná mondani. Magyarországon választások lesznek, elképzelhető, hogy felülvizsgálatra kerül majd az egész támogatási rendszer. Az eddigi tapasztalatok szerint minden kormányváltást, illetve minden választást követően alakítottak a támogatáspolitikán.

Ez alkalommal miért nem meghatározott intézményeket, hanem területeket javasoltak?

– Ha ez nem így lenne, akkor nekünk, egy politikai pártnak kellett volna megneveznünk a szerintünk kimagaslóan fontos intézményeket. Az utóbbi hónapokban, illetve az utóbbi 1–2 évben elhangzott vélemények azt erősítették meg, hogy ez igazságosabb és jobb megoldás, mivel a döntéshozatal társadalmasítás alá kerül. Tehát maga a szakma, az érintettek, és nem a politikai pártok döntik el, hogy mi a fontos.

Pesevszki Evelyn

Szerző: