You are here

Újabb kisebbségi intézmény

 

Kedden ül össze a Tartományi Képviselőház, amely napirendre tűzte többek között a Nemzeti Közösségek Tanácsára vonatkozó rendelet elfogadását. Dr. Korhecz Tamás tartományi nemzetiségi közösségekért felelős titkár szerint ezzel a képviselőházi rendelettel annak a statútumból eredő kötelezettségnek tesznek eleget, hogy szabályozzák az adott jogköröket és a tanács megválasztási módját.

– Ha visszakanyarodunk két évet a történetben, akkor azt látjuk, hogy a VMSZ-nek annak idején az volt az elképzelése, hogy a Tartományi Képviselőháznak lesz egy felsőháza is, a nemzetiségek háza, ahol azokban a kérdésekben, amelyek a nemzetiségeket közvetlenül érintik, egyenlő jogokkal ruházódnak fel. Amikor a statútum megszületett, az egyházas parlament elképzelése kerekedett felül, mert ehhez volt meg a többség, s mi ebbe az elképzelésbe megpróbáltunk a magunk módján beépíteni az imént említett ötletet. A cél az volt, hogy legyen egy olyan testület, amely a vajdasági nemzeti közösségeket képviseli, és hogy ez legyen a garanciája annak, hogy igazából minden nemzeti közösség érdekeit tiszteletben tartsák, és kompromisszummal érvényesítsék azon érdekeket, amelyek érintik a közösség önazonosságát, egyenrangúságát.

Mi a tanács szerepe?

– Kicsit kibővített szerepköre van az eddigi nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó parlamenti házbizottsághoz képest. A hatáskör oly módon bővül, hogy kötelező véleményalkotási joga van a tanácsnak minden olyan kérdésben, amely érinti a közösségek jogait, egymáshoz való viszonyát. Kötelezően ki kell kérni és meg kell vitatni ezt a véleményt. A házbizottság esetében ez nem volt ennyire egyértelmű. Számos olyan kérdés van, amelyek során az adott tanácsot külön jogosítványok illetik meg, de ezek elsősorban véleményalkotó és véleményező jellegűek.

Milyen lesz az összetétele?

– A tanács súlyát az eddigi házbizottsághoz képest azok a részletek, szabályok adják meg, amelyek az összetételére vonatkoznak. A politikai reprezentáción túl vannak a nemzetiségi reprezentációra vonatkozólag előre lefektetett szabályok. A döntéshez nemcsak a tagok abszolút többségének igenlő szava szükséges, hanem három nemzeti közösségen belül szükségeltetik az elfogadó szavazat. Erre azért van szükség, hogy ne lehessen egy közösséget majorizálni. Egyébként 30 tagú lesz a tanács, 15-en a szerb nemzetiségű képviselők közül kerülnek be választás útján, olyan előterjesztéssel, amely természetesen több nevet fog tartalmazni, mint ahány képviselőt megválasztanak majd. A pártpolitikai arányokat tiszteletben kell tartani a jelölés folyamatában, ugyanúgy, mint egy parlamenti bizottságba történő jelöléskor. A fennmaradt 15 képviselő esetében nehezebb meghatározni a szabályokat, mert a kisebbségi nemzeti közösségek képviselői lehetnek ezek. Tiszteletben kell tartani az arányosságot a képviselőházban levő összetételre vonatkozólag. Ügyelni kell arra, hogy a legitimitással rendelkező képviselők foglalják el ezeket a pozíciókat. Úgy érjük ezt el, hogy azok a képviselők, akiket közvetlenül választottak meg, olyan önkormányzat területén, ahol a kisebbségek többségben élnek és maguk is kisebbségekhez tartoznak, automatikusan bekerülnek a tanácsba. Azért van ez így, mert evidens, hogy az adott nemzeti közösség tagjainak közvetlen szavazásával és bizalmával jutott be valaki a parlamentbe akármelyik párt színében. A többi tagot pedig a nemzeti pártok listáján bejutott képviselők közül választjuk majd meg, és ha nincs ilyen módon elég képviselő, akkor jöhetnek számításba azok a nemzetiségi képviselők, akik egy polgári párt listáján jutottak be a képviselőházba. Erre pedig az a magyarázat, hogy ezek rendelkeznek a legkevesebb reprezentativitással és legitimitással, hiszen ők akár csak szerb szavazatokkal is bejuthattak volna a parlamentben. Ilyen mondjuk az SZRP listájáról bejutott magyar képviselő, aki evidens, hogy minden számadat alapján nagyon kevés magyar szavazatot tudhat maga mögött. Csak akkor kerülhet be a tanácsba, ha nincs nagyobb reprezentativitással és legitimitással rendelkező képviselő.

A 15 szerb ajkú tagot hogyan választják meg, szavazással?

– Mindenről a képviselőház dönt, csak az úgynevezett automatikus tagsággal rendelkező nemzetiségi képviselők esetében veszik tudomásul a megválasztásukat. A többi esetben többes jelölés alapján, az arányokat figyelembe véve a képviselőház nyilatkozik majd meg szavazás útján.

Efféle tanács már létezik önkormányzati szinten korábbról, mi a tapasztalat, hogyan működik?

– Azt kell mondanom, hogy ha csak azt a tapasztalatot vennénk alapul, amit ott gyűjtöttünk, akkor nem vágtunk volna bele ebbe a vállalkozásba. Azért, mert eléggé kiábrándítóak az eredmények. Vannak helyenként dicséretes példák, de egészében véve az volt a cél, hogy ez a tanács egyfajta fórum legyen, ahol megakadályozzuk a majorizációt, a leszavazás lehetőségét, a nemzetiségi érdekek teljes ignorálását a helyi hatalom részéről. Sajnos, nem nőttünk fel ehhez a feladathoz. A bizottságok sem összetételüknél, sem elfogadottságuknál fogva nem tökéletesek, mi nem ezt szeretnénk utánozni. Nagy különbség azért a kettő között, hogy a Nemzeti Közösségek Tanácsának a tartományi képviselők lesznek a tagjai. Reményeink szerint a közvetlenül megválasztott képviselők lesznek majd nagy többségben.

A tanács létrehozására azért volt szükség, mert korábban a nemzeti közösségek érdekeit nem tartották megfelelő mértékben tiszteletben?

– Nem állíthatom azt, hogy a Tartományi Képviselőházban kisebbségben levő nemzeti közösségek érdekeit durván megsértették volna. Különösen az elmúlt 10 évben nem volt ez a jellemző. Ezért inkább arról van szó, hogy nem nagyon volt olyan fórum, amelyen alapvetően legitim képviselők kellőképpen megbeszélhették volna a nemzetiségeket érintő kérdéseket. A házbizottságnak nem volt meg a súlya ehhez, de a tagjainak a száma sem, sőt a reprezentativitásuk se volt megfelelő arányú, hogy az említett fórummá nője ki magát. Most majd felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e ezentúl a házbizottság létezésére, amikor megalakul egy ilyen jóval nagyobb tekintélyű intézmény.

Mikor alakul meg a tanács?

– Ahogy elfogadják a képviselőházi rendeletet, megindul a jelölési procedúra, és a következő parlamenti ülésen megválaszthatjuk a tanács tagjait, titkárát, és a testület elkezdheti munkáját. Ez egybe fog esni a házszabály elkészítésével. Most ugyanis, amikor elfogadjuk a képviselőházról szóló rendeletet, egy hónapon belül meg kell születnie a házszabálynak, és ez már valószínűleg figyelembe veszi az új testület jogköreit, helyét és szerepét a képviselőházban. Azt hiszem, hogy egy-két hónapon belül belendülhet a munka. Megjegyzem, csodát nem kell várni ettől az intézménytől. Én személy szerint arra számítok, hogy a nemzetiségi problémák megoldását, a nemzetek viszonyait érintő kérdéseket egy magasabb politikai szintre fogjuk emelni. Hiszen a párbeszéd az alapja az együttélésnek és a jogérvényesítésnek is.

Varjú Márta

Szerző: