You are here

Az intézkedések nem igazolták a retorikát

Varga László: A kormánynak megvannak az eszközei arra, hogy kihasson a koszovói szerbség döntéseire

Annak köszönhetően, hogy a kétnapos referendumon részt vevő észak-koszovói szerbek csaknem száz százaléka utasította el a prishtinai intézményeket, Krstimir Pantić Kosovska Mitrovica-i polgármester szerint csökken majd a koszovói vezetés ezen intézmények elfogadására irányuló nyomása. A Belgrád és Prishtina között zajló tárgyaláson részt vevő szerb csoport vezetője ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a népszavazás teljesen felesleges, értelmetlen, emellett törvénytelen és alkotmányellenes is volt. Borislav Stefanović szerint a referendumnak semmilyen eredménye sem lesz, s mint mondta, azt egyes belgrádi pártok székházaiban szervezték voltaképp meg. Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter a nép akaratával való visszaélésként könyvelte el a népszavazás megszervezését, mellyel elmélyültek az ellentétek az Ibar folyótól délre, illetve északra élő koszovói szerbek között.

A most lezajlott népszavazás, melyen az észak-koszovói szerbek 99,74 százaléka mondott nemet az albán intézményekre, eltérő okoknál fogva, de közös álláspontra helyezte Belgrádot és Prishtinát: mindkét helyen ellenezték, s alkotmányellenesnek nevezték a lépést.

Míg korábban számos figyelmeztetést lehetett hallani arról, hogy az észak-koszovói szerbek által bejelentett népszavazás ronthatja Szerbia esélyeit a tagjelölt-státus márciusi elnyerését illetően, ma inkább az az álláspont az uralkodó, mely szerint annak nincs különösebb kihatása az uniós döntésre.Az EU-tagállamok képviselőitől az utóbbi napokban nem egy olyan határozott vélemény hangzott el, mely szerint a tagjelöltségre egyedül a világosan megfogalmazott feltételek teljesítése hathat ki: a leginkább pedig Koszovónak a regionális fórumokon történő megjelenését illetően kellene mihamarabb közös nevezőre jutnia Belgrádnak Prishtinával. Varga Lászlót, a köztársasági képviselőház integrációs bizottságának elnökét, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőjét elsőként a népszavazásnak a tagjelölt-státus megszerzésére gyakorolt várható hatásáról kérdeztük.

– Az uniós döntést minimális mértékben befolyásolja a népszavazás, hisz a meghatározott kritériumrendszer és a lezajlott referendum között nincs közvetlen kapcsolat. Van viszont egy sokkal nagyobb probléma ennél, mégpedig az, hogy amennyiben az észak-koszovói szerbek valóban ragaszkodnak majd a népszavazás eredményéhez, akkor az ellehetetleníti a Belgrád és Prishtina közötti egyik korábbi megállapodás teljesítését. Az integrált, azaz közös határellenőrzésről van szó, mely szerint a két észak-koszovói átkelőn albán vámosok is tartózkodnának. A prishtinai hatóságok képviselőinek számítanak ezek a vámosok is, s ha az ott élő szerbek megakadályozzák azok munkáját az átkelőkön, akkor a megállapodás teljesíthetetlen marad, s ez már gondot jelent az integrációs folyamat tekintetében is.

Mennyiben nehezíti meg a Belgrád és Prishtina között zajló párbeszédet a szerbek által szervezett referendum?

– A vélhetően 21-én napirendre kerülő kérdést, azaz a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételével foglalkozó témát nem nehezíti meg, mert annak nincs olyan eleme, melyet az észak-koszovói szerbeknek kellene elfogadniuk, vagy gyakorlati kivitelezését szavatolniuk. Ha e kérdésben megegyezés születik, akkor ezeken a fórumokon egymás mellett ülhetnek, döntéseket hozhatnak a belgrádi és a prishtinai hatóságok képviselői, erre nincsenek kihatással a koszovói szerbek. A terepen tehát nincsenek semmiféle konzekvenciái e kérdésnek. Viszont, ha majd előkerülnek a következő megvitatásra váró kérdések, mint amilyen a telefontársaság problémája, a postai szolgáltatások kérdése vagy az áramszolgáltatás szavatolása, melyek rendelkeznek olyan gyakorlati elemekkel is, amelyek ütköznek a koszovói szerb álláspontokkal, akkor már találkozhatunk a referendum döntése által kiváltott nehézségekkel is.

A referendummal kapcsolatos döntést Belgrád és Prishtina is ellenezte, azt mégis megtartották. Mennyiben tudja Belgrád befolyásolni az észak-koszovói szerb közösség döntéseit? Most egy olyan képet láthattunk, melyen e közösség szinte sehova sem tartozik.

– Azt hiszem, ez csak látszólag van így. Amíg ezek a községek a belgrádi költségvetésből működnek, addig Belgrádnak is megvannak az eszközei arra, hogy jobb belátásra bírja az ottani politikai vezetőket. Sőt, a kormánynak jogi eszközei is vannak arra, hogy feloszlassa a törvényellenesen működő önkormányzatokat. Ezeket a lépéseket nyilván meg is tehette volna a népszavazás kiírása kapcsán, ha akarta volna, politikai okokból azonban nem tette meg. Az elmúlt hetekben, igaz, már nem támogatta a referendum ötletét, de a nyarat követően, olykor kimondva, olykor hallgatólagosan, támogatta az észak-koszovói ellenállást, a barikádokat. Mostanra változott némileg a belgrádi retorika, az intézkedések azonban egyelőre nem igazolták ezt a retorikát. Ha a kormány úgy dönt, hogy végrehajt egy Prishtinával megkötött megállapodást, akkor azt végre is fogja hajtani, hisz megvannak az ahhoz szükséges eszközei. Rendőri eszközökkel, igaz, nem rendelkezik, de a finanszírozási eszköz legalább olyan kényszerítő tud lenni, mint a rendőri erőszak.

Magyar Szó

Szerző: