You are here

Karnyújtásnyira a tagjelöltségtől

Egeresi Sándor: Az unió válságáról a szerb közvéleményben kialakult képet el kell választani a realitásoktól

Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke Brüsszelben járt, ahol uniós politikusokkal, parlamenti képviselőkkel folytatott tárgyalásokat. A leggyakrabban említett témát Szerbia európai integrációjának a jövője képezte, mindenekelőtt az unió március eleji tagjelölt-státussal kapcsolatos döntésének fényében. A brüsszeli megbeszélés-sorozatot követően elsőként az ott szerzett tapasztalatokról kérdeztük a vajdasági parlament vezetőjét.

– Sikeres, reménykeltő tárgyalásokat folytattam, egyebek között Jelko Kacinnal, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjével. Hónapok vagy évek óta most először tudok mértéktartó optimizmussal nyilatkozni Szerbia eurointegrációs esélyeiről. Kacin úrral úgy véltük, hogy Szerbiának reális esélye van arra, hogy március elején megkapja a tagjelölt-státust, ilyen közel még sohasem állt ahhoz. Most nem lenne szabad hibázni. Ki merem mondani, mindebben Vajdaságnak is erős szerepe van, hiszen mindvégig határozott európai politikával rendelkezett. Megállapítottuk, hogy ez a politika példaértékű, ugyanakkor rámutattunk egyes hiányosságokra is, mint amilyen például a tartomány finanszírozását szabályozó jogszabály hiánya. E kérdés bekerült a Szerbiáról elkészített európai parlamenti jelentésbe is, s Kacin kihangsúlyozta: az EU elvárja a probléma rendezését. Meghívtam Kacin urat Vajdaságba, s abban maradtunk, hogy ha előbb nem is tud, a topolyai toleranciatáborba ellátogat majd. Az integrációs esélyekről tárgyaltam Doris Pack európai parlamenti képviselővel is, aki április 23-án, 24-én el fog látogatni tartományunkba, s könyvcsomagot ajándékoz majd a vajdasági fiataloknak. Vajdaságról és a nemzeti tanácsok hatásköreiről tartottam előadást a brüsszeli magyar intézetben, mellyel most Vajdaság brüsszeli irodája együttműködési megállapodást is kötött. Beszéltem a Magyar Nemzeti Tanács sikeres elmúlt évéről, s kiemeltem: mi nem különféle autonómia-modelleken gondolkodunk, hanem építjük az autonómiát – ennek az „építkezésnek” az egyik alappillére az MNT is. Találkoztam Gál Kinga és Tabajdi Csaba parlamenti képviselőkkel. Beszéltünk a vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadásáról és olyan érzékeny kérdésekről is, mint amilyen a nemzeti indíttatású incidensek problémája. Részt vettem a baden-württembergi tartomány képviseletének hagyományossá vált fogadásán, s találkoztam Predrag Novikovval, a vajdasági iroda vezetőjével is.Mennyiben tudna lendíteni Vajdaság brüsszeli irodájának munkáján a tagjelöltség elnyerése?

– Az iroda munkája még gördülékenyebb, hatékonyabb lesz a státus elnyerésének pillanatától, hiszen újabb alapok, újabb lehetőségek nyílnak majd meg előtte. Ki kell használnunk azt az átmeneti időszakot, ami a tagjelöltségtől a tagságig vezet. Úgy érzem, az iroda képes ennek a lehetőségnek a kihasználására. Az irodavezetővel folytatott megbeszélésen hangsúlyoztam, hogy a vajdasági polgárok mielőbbi konkrét eredményeket várnak az iroda munkájától.Fel tudta-e magát találni az iroda, mennyire tudott munkába lendülni az elmúlt néhány hónapban?

– Az az időszak zajlik, amikor éppen fel kell magát találnia, magam is igyekszem kapcsolatteremtések révén segíteni ezt a fázist. Az eredmények fogják igazolni az iroda létjogosultságát. Az eddigiekben a kapcsolatok építésére fektették a hangsúlyt – ez egy nagyon fontos teendő, hiszen a leendő partnereknek először is meg kell ismerniük az irodánkat, annak munkatársait. Ez csak az első lépés. Minden európai intézmény ajtaján be kell kopogtatni a siker érdekében.Milyen mértékben nyomja rá Brüsszelben a különféle tervekre, kezdeményezésekre, egyeztetésekre a bélyegét a nehéz gazdasági helyzet?

– A probléma mindenütt ott van, minden tárgyalásomon felmerült témaként. Elsősorban a pénzügyi válságra gondolok, de jelen van egy politikai válság is. Az elmúlt években ugyanis egy nagyon nagy szakadék keletkezett a nagyon fejlett és a kevésbé fejlett uniós államok között. Mindennek, elsősorban, a fejletlenebbek isszák meg a levét. Nagy viták folynak az európai jövőről, s amint tapasztaltam, sok kérdésben egy helyben topognak. Kívülállóként látom úgy: keresik az utakat, de a megfelelőt még nem találták meg.Itthon a leggyakoribbaknak a vészjósló hírek számítanak. Hisznek-e valójában az unióban abban, hogy lesz megoldása a jelenlegi válságnak? Mi határozza meg a közhangulatot?

– A hazai közvéleményben kialakult képet én elválasztanám a realitástól. A szerb közvélemény hajlamos az adott politikai pillanatnak megfelelően reagálni, ami nem mindig a reális képet mutatja. A szerbiai sajtó már egy éve arról ír, hogy szétesik az EU. Nem tapasztaltam erre utaló jeleket Brüsszelben. Az EU jelenlegi tagállamainak egyáltalán nem érdeke az, hogy az unió szétessen. Ez egy reális alapokat nélkülöző tévhit, pánikkeltés. Egyes médiumok bizonyára ekképp próbálják meg kompenzálni Szerbia tehetetlenségét. Meg vagyok róla győződve, hogy meg fogják találni a kiutat a válságból.Felmerült-e tárgyalásai során a közelgő szerbiai választások témája? Tartanak-e esetleg az európai irányultságot illető esetleges változásoktól Brüsszelben?

– Szóba került a téma, amivel kapcsolatban elmondtam, hogy szükség lenne az európai erők szerepének, pozíciójának a megerősítésére. Tény, hogy az euroszkepticizmus növekszik, s a legutóbbi adatok szerint a polgárok talán 51 százaléka támogatná az uniós csatlakozást. Ez egy igen elszomorító adat. Meg kell erősíteni az európai politikát, ami nem lehet egyoldalú: nem csupán az uniónak kell támogatnia Szerbiát az integráció kérdéskörében, hanem Szerbiának kell megtennie mindent annak érdekében, hogy elnyerje a tagjelölti státust, illetve hogy később az unió tagjává váljon. Ez nem az unió, hanem elsősorban Szerbia, azon belül Vajdaság érdeke. A szerb kormány feladata, hogy eleget tegyen a világosan megfogalmazott uniós elvárásoknak.

Magyar Szó

Szerző: