You are here

A VMSZ feltételekkel ugyan, de nyitott az összefogásra

Pásztor István pártelnök a VMSZ temerini lakossági fórumán

Jól sikerült lakossági fórumot tartott a Vajdasági Magyar Szövetség temerini körzeti szervezete. A rendezvényen vendégként megjelent Pásztor István pártelnök, a temerini születésű Dr. Tóth Tivadar, a vajdasági képviselőház VMSZ-es frakciójának a vezetője, továbbá Bognár Sándor, a szabadkai magyar főkonzulátus konzulja.

Bognár Sándor konzul előadásában kiemelte, hogy nemzetpolitikai szempontból Magyarország számára sikertörténetnek számít az idei év, hiszen sikeresen zajlik a nemzet határokon átívelő újraegyesítése. Eddig százezren kapták meg a magyar állampolgárságot, százötvenezer kérvény pedig elbírálásra vár. Elmondta, büszkék arra, hogy ennek egytizede vajdasági magyar. Csíkszeredán igényelték a legtöbben a honosítást, aztán Szabadka, majd Kolozsvár következik. Ez nagyon jó eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy Erdélyben és Partiumban 5-6-szor több magyar él, mint a Vajdaságban.

Pásztor István pártelnök a témával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Magyarország szabadkai főkonzulátusával közösen újabb lendületet szeretnének adni a honosításnak. Buzdítani szeretnék azokat, akik még nem éltek a honosítás jogával. Azt tűzték ki célul, hogy a jövő év végéig százezer vajdasági magyarnak, a vajdasági magyar népesség több mint egyharmadának lesz magyar állampolgársága.

A VMSZ elnöke az időszerű politikai helyzetet elemezve a vajdasági magyarság és pártja sikereiről beszélt az autonómiatörekvések vonatkozásában, ami miatt, mint az a Máért és a KMKF értekezletén is elhangzott „irigyelnek bennünket” még az anyaországi magyarok is. megemlítette, hogy jövő év februárjában lesz kilencven éve annak, hogy a Vajdaságban – alig két évvel a trianoni békeszerződés megkötése után – megalakult az első Magyar Párt. A jubileum alkalmából a VMSZ ünnepi rendezvénnyel emlékezik meg az évfordulóról. Trianonnal kapcsolatban jelezte, hogy a magyarság már akkor megtapasztalta azt, amit a szerbség csak most érez a saját bőrén, Koszovó elvesztésével. Pásztor István hangsúlyozta, hogy Szerbiának figyelembe kell vennie a realitásokat, hogy „a Koszovóról alkotott ködképpel sosem juthat be az Európai Unióba. A 27 uniós tagország közül ugyanis 22 elismerte Koszovó függetlenségét. Nincs ép eszű ember, aki ezt ne tudná”. Pásztor szerint az EU vezetőinek a december 9-ei döntése egy „beteg fölfogásnak a szétlottyanását” jelenti.

Pásztor István beszélt arról is, hogy a szerbiai politizálásra jellemző „bizánci átverést” a vajdasági magyarok a restitúciós törvénybe beültetett, kollektív bűnösséggel való megbélyegzés során megtapasztalták. Ettől függetlenül, miután a rehabilitációról szóló törvény elfogadására sor került, az itteni magyarság az anyaországgal az élen a leghatározottabban támogatta a tagjelölti státus megadását Szerbia részére. Orbán Viktor magyar miniszterelnök oroszlán módjára küzdött azért, hogy Szerbia jó osztályzatot kapjon Brüsszelben. De ezt a szerbek is tudják. Pásztor értesülései szerint Boris Tadić szerb államfő, a Demokrata Párt (DS) elnökségének a hétvégi ülésén kimondta, hogy Orbán Viktornak köszönhető elsősorban, hogy az EU-ban ilyen gyorsan ismét napirendre került a tagjelölti státus megadásának kérdése Szerbia részére.

A VMSZ elnöke a közelgő választásokról szólva kifejtette, reális esélyeket lát arra, hogy a VMSZ-nek a megmérettetés után több képviselője legyen a szerbiai és a vajdasági képviselőházban és hogy a kishegyesi, a magyarkanizsai, az óbecsei és a topolyai önkormányzatban - a temerinit is beleértve - a pozíciókat meg lehet tartani. Ugyanakkor azokat az önkormányzatokat, ahol a VMSZ képviselői kisebbségben vannak, azokat a párt vissza szeretné szerezni. Ezek: Szabadka, Zenta, Csóka és Ada. Ez a VMSZ ambíciója. „Erre megvan minden esély, mert a VMSZ bátran, következetesen, becsületesen politizált és eredmények vannak, amit a párt fel tud mutatni” – hangsúlyozta a pártelnök.

Pásztor István világosan megfogalmazta, hogy a közelgő választások során kivel hajlandó összefogni:„A VMSZ abban érdekelt, hogy amilyen szélesre csak lehet, olyan szélesre nyissa az összefogás lehetőségét. De senki nem várhatja el, hogy azok, akik folyamatosan, évekre visszamenőleg állandóan csak szembe jönnek, azok most odaálljanak, és azt mondják, hogy velük mi van? Én kérdezem: mi volt velük akkor, amikor a magyar névjegyzéket kellett összeállítani, amikor ki kellett állni és megszerezni az MNT-ben a többséget? Mi volt velük akkor, amikor ahelyett, hogy mellénk álltak volna, folyamatosan följelentgettek bennünket? Az ilyen partnerrel nem tudom elfogadni az együttműködés lehetőségét. Illetve el tudom fogadni, de abban az esetben mindazokat a dolgokat, amelyek az elmúlt években kimondásra kerültek, azokat újra kell gondolni. Különben nem fog menni. Az hogy folyamatosan szembe jönnek velünk, és egy adott pillanatban megjuhászkodva, a hátunkon újra bevigyük őket és aztán ott folytatják, ahol abbahagyták, az nem járható út ” – mondta a pártelnök.

Pásztor István a temerini helyzetre is kitért, ahol a VMSZ és a VMDP közösen irányítja az önkormányzatot: „Ennek a kérdésnek itt Temerinben külön aktualitása van. Ezért mondtam el, az imént hallottakat, hogy világos legyek. Én nem azt mondom, hogy a helyzeten nem lehet változtatni. Én nyitott vagyok rá, de gyorsan hozzá kellene fogni és legalább akkorát kellene változtatni rajta, mint a szerbeknek a Koszovó és az EU vonatkozásában”.

A VMSZ elnöke nyomatékosította, hogy pártja magyar párt marad: „Nem lehet magyar érdeket sikerre vinni úgy, hogy szerbek állnak ki érte. A VMSZ abban érdekelt, hogy maximális számban visszaszerezze azokat a szavazókat, akik a DS-re, az LDP-re, a G17 Pluszra és a LSV-re szavaztak. Jó úton járunk, reális esélyeink vannak rá. E mellett az is ambíciónk, hogy a nemzeti érdekeink mellett erőteljesen képviseljünk regionális és polgári érdekeket is. Ez arra ad lehetőséget, ha nem is túl sokan, de más nemzetiségűek is a VMSZ-re szavazzanak. Hangsúlyozom, a VMSZ sosem fog szlovák mintára Híd-Most párt lenni. A VMSZ mindig magyar párt fog maradni. De olyan érdekeket fogunk képviselni, amely egybeesik a nem magyar szomszédunk érdekével is. Ezért aki ezt látja és közeledik hozzánk, azt nem szabad elzavarni. A belgrádi tagozatunk megalakítása nem arról szól, hogy mi Most-Híd akarunk lenni.”

Vajdaság Ma

Szerző: