You are here

Eltörlődni tűnik a magyarság diszkriminációja

Varga László a szerb kormány részéről elfogadott rehabilitációs törvény javaslatáról

Pénteken a szerb kormány elfogadta a rehabilitációs törvényjavaslatot, amely többek között a vagyon-visszaszármaztatás folyamatára nézve is kedvező jellegű. A szóban forgó törvényjavaslat függvényében elhárulni tűnik az a korlátozó és diszkriminatív tényező, amely szinte az összes vajdasági magyart kizárta volna a restitúció folyamatából. A Magyar Szónak Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője foglalta össze, hogy melyek a rehabilitációs törvény legfontosabb elemei.

– Három elemét emelném ki a törvénynek. Az egyik a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatos: az úgynevezett megszálló erők tagjainak a vonatkozásában eltörlésre kerül a restitúciós törvényben megerősített kollektív bűnösség elve. A rehabilitációs törvény második szakasza utal vissza a restitúciós törvény kifogásolt részére – 5. szakasz 3. bekezdésének 3. pontja – és kimondja, hogy ki tekintendő a megszálló erők tagjának. Az tekintendő megszálló erő tagjának és az nem jogosult részt venni a vagyon-visszaszármaztatási folyamatban, aki ellen valamilyen elmarasztaló ítélet, döntés vagy határozat van a második világháború idejéből, illetve az azt követő időszakból. A rehabilitációs törvény egyik másik szakasza pedig azt mondja ki, hogy azok, akik a megszálló erők tagjai voltak és akik ellen létezik ítélet, ők is indíthatnak rehabilitációs eljárást, amely során a bíróságnak kell bizonyítani az egyén bűnösségét. Tehát ha valaki rehabilitációs eljárást indít, akkor annak a személynek az esetében az államnak ismét be kell bizonyítani a korábbi ítélet megalapozottságát. A másik hatalmas lépés az, hogy a rehabilitációs törvény javaslatának értelmében a Szerbiai Képviselőháznak világosan állást kell foglalnia a kollektív bűnösség elve alapján hozott, a civil lakosságot sújtó határozatok ellen. A második világháború során a zsablyai, a csúrogi és a mozsori magyarságot illetően születtek ilyen határozatok. A szerbiai parlament ki fogja mondani, hogy azoknak az embereknek, akik a szóban forgó határozatok hatálya alá estek, a rehabilitációs törvény erejénél fogva jár a rehabilitáció. Persze feltételezve azt, hogy nem követtek el háborús bűncselekményeket és nincsen ellenük elmarasztaló ítélet. A felsoroltakon kívül a törvényjavaslat minden más nemzetiségű polgár szempontjából jelentős, mert tartalmazza azokat a kártérítés jellegű kedvezményeket, amelyek a rehabilitált személyeket, illetve hozzátartozóikat illetik meg. Azt is fontos kiemelni, hogy míg az ide vonatkozó korábbi törvény csak az ideológiai és politikai indíttatásból elkövetett jogsérelmek esetén irányozta elő a rehabilitációt, addig az új jogszabály a vallási és nemzeti okokból elkövetett jogsérelmekre is kiterjeszti a rehabilitációt. Amennyiben ez a törvény jelenlegi formájában kerül elfogadásra a parlamentben, akkor nem csak a restitúciós törvénnyel kapcsolatos problémákat sikerül megoldani, hanem egy nagyot előre lehet lépni a civil lakosságot sújtó, a kollektív bűnösség elvén alapuló döntésekkel kapcsolatban.

A restitúciós törvény sokat vitatott szakaszában továbbra is megmarad a megfogalmazás, hogy a megszálló erők tagjai nem jogosultak a vagyon-visszaszármaztatásra? Ha igen, akkor nem fordulhat-e elő ütközés, illetve nehézség a két törvény alkalmazása során?

– Igen, a szóban forgó megfogalmazás marad. Ugyanakkor, ahogyan azt már elmondtam, a rehabilitációs törvény pontosan meghatározza, hogy kik tekinthetők a vagyon-visszaszármaztatási törvény 5. szakasz 3. bekezdése 3. pontja alapján megszálló erők tagjainak. A rehabilitációs törvény azt is kimondja, hogy azok, akik ellen született döntés a második világháború, vagy az azt követő időszakból, azok nem jogosultak a restitúcióra, viszont jogosultak rehabilitációs eljárást indítani, amelynek kimenetelétől függ a vagyon-visszaszármaztatás. Ütközés vagy nehézség a két törvény alkalmazása során nem fordulhat elő. Ha a rehabilitációs törvényben semmi sem módosul jelenlegi formájához képest, akkor egyértelmű lesz minden: aki ellen nincsen döntés, ítélet, vagy határozat, az minden korlátozás nélkül részt vehet a vagyon-visszaszármaztatásban. Aki ellen pedig van, az kérheti a rehabilitálást, a rehabilitálási folyamatban pedig az államnak majd újra be kell bizonyítania, hogy annak idején az az ember háborús bűncselekményt követett el.

Mi történik akkor, ha a rehabilitációs eljárás során az államnak nem sikerül bizonyítania valamelyik korábban elítélt személy bűnösségét?

– Akkor meg kell állapítania, hogy az egykori ítélet, vagy döntés megalapozatlan volt és megsemmisíti azt.

Mekkora ellenállásra számítanak a parlamentben a hatalmi koalíció bizonyos pártjainak a részéről a törvény elfogadásakor?

– Ha a szerb kormány valamit törvénybe szeretne foglalni, akkor abból törvény is lesz. Amikor Belgrádban, a kormányzat és a köztársasági elnök kabinetjében, megszületett a döntés arra vonatkozólag, hogy ezt a kérdést rendbe kell tenni, attól fogva világossá vált, hogy a törvény elfogadásra kerül. Az ellenzék részéről biztosan sok módosítási indítvány lesz, a hatalmi koalíció pártjai is valószínűleg benyújtanak néhányat, de amíg a politikai szándék az lesz, hogy ezt a kérdést rendbe kell tenni, addig nem áll fenn annak veszélye, hogy a parlament elfogadjon olyan módosítási indítványt, amely kedvezőtlen irányba mozdítaná ki a dolgot. Az persze magától értetődik, hogy ha valaki megpróbál érdemi módosítást kieszközölni, akkor a VMSZ mindent megtesz azért, hogy olyan formájában ne kerüljön elfogadásra a törvény.

Magyar Szó

Szerző: