You are here

Varga László: az alkotmánybírósági döntés kiutat jelenthetne

Belgrádnak visszakoznia kell Koszovó ügyében

Az Európai Bizottság (EB) szerdai állásfoglalása, amelyben javasolta az EU tagállamainak, hogy Szerbia kapja meg a tagjelölti státust, még nem bebetonozott dolog, a tagállamok decemberben dönthetnek pozitívan, de akár negatívan is Szerbia ügyében - vélekedett Varga László szerbiai parlamenti képviselő.

"A jelentés kilátásba helyezte Szerbiának a tagjelölti státus elnyerését decemberben. Csakhogy a jelentés második része feltételezi, hogy a Koszovóval folytatott dialógus újraindul, és az eddigi megállapodások átültetése a gyakorlatba rövid időn belül megkezdődik" - nyilatkozta az MTI belgrádi tudósítójának Varga László, aki a szerb parlament integrációs bizottságának az elnöke.

Varga László szerint mindez azért problematikus, mert ahhoz, hogy Koszovó ügyében érdemi előrelépés történjen, Szerbiának el kell távolodnia eddigi álláspontjától. Belgrád ugyanis mindeddig azt hangsúlyozta: ha a jelenlegi helyzethez képest a két vitatott észak-koszovói átkelőnél nem történik változás, akkor Szerbia nem fogja folytatni a dialógust.

Az észak-koszovói szerb lakosság tiltakozik amiatt, hogy a pristinai kormányzat ki akarja terjeszteni fennhatóságát erre a területre, s a jarinjei és a brnjaki átkelőkhöz a nemzetközi békefenntartók (KFOR), valamint az EU koszovói igazságügyi és rendőrségi missziójának (EULEX) a közreműködésével saját vámosait és rendőreit küldte ki.

Varga szerint az elkövetkező két hónapban kiderül: Szerbia Koszovó-politikájában bekövetkezik-e valamilyen fordulat, vagy sem. "Jelenleg a szerbiai politikai szintér szereplői között nincs olyan, aki kész lenne a Koszovóval kapcsolatos brüsszeli feltételrendszert elfogadni és teljesíteni" - vélte Varga László.

"Másrészt vegyesek az érzéseink a brüsszeli jelentéssel kapcsolatban azért, mert egy olyan ország esetében javasolta a bizottság a tagjelölti státust, amely néhány héttel ezelőtt elfogadott kárpótlási törvényében törvényerőre emelte a kollektív bűnösség elvét. Az Európai Bizottság a restitúcióval kapcsolatosan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a végrehajtás folyamatában kívánják ellenőrizni, vajon diszkriminációtól mentesen, átlátható módon és tisztességesen hajtják-e végre a törvényt, vagy nem. Ez a három kritérium nehezen ültethető át a gyakorlatba, ha a jogalkalmazó az elfogadott törvény szellemében kíván eljárni" - magyarázta Varga László. A kulcsprobléma az, hogy a törvény egyértelműen tartalmaz egy tételt, amellyel a restitúcióból kizárnak egy réteget.

Varga szerint az pedig egyszerűen nem megy, amit a szerb pénzügyminisztérium államtitkára többször is elmondott az utóbbi napokban, és amelynek a lényege az, hogy a törvény alkalmazója, azaz a létrejövő vagyon-visszaszármaztatási ügynökség minisztériumi rendelettel úgymond felülírja a törvényt. "Nem elfogadható számunkra, hogy egy törvénynél alacsonyabb rendű jogszabállyal próbálják meg orvosolni azt a hibát, amelyet a törvény elfogadásával vétett a törvényhozó" - hangsúlyozta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője.

A VMSZ a kiutat úgy keresi, hogy alkotmánybírósági normakontrollt fog kérni. "Néhány napon belül be fogjuk adni az alkotmánybíróságnak erre vonatkozó kezdeményezésünket. Kiutat jelenthetne ebből a helyzetből, ha az alkotmánybíróság egyszerűen töröltetné ezt a diszkriminatív rendelkezést a törvényből" - nyilatkozta az MTI-nek Varga László.

MTI

Szerző: