You are here

"Először érezhetjük a hátunk mögött az anyaország rendíthetetlen támogatását"

- hangsúlyozta az aradi vértanúkra való zombori megemlékezésen Pásztor István, a VMSZ elnöke

A vajdasági magyarok az aradi gyásznap 162. évfordulójának előestéjén a Nyugat-Bácska központjának számító Zomborban, Schweidel József honvédtábornok szülővárosában emlékeztek meg elsőként az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A zombori Magyar Polgári Kaszinó, a Szent György Lovagrend Délvidéki Nagypriorátusa és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szervezte meg a kegyeleti napot. A rendezvénysorozat a Szent Rókus köztemetőben ökomenikus kegyeletadással kezdődött. A vajdasági magyar pártok és civil szervezetek képviselői mellett a szabadságharc, valamint a két világháború hősi halottainak és ártatlan áldozatainak emlékhelyénél, továbbá a hősi halált halt nagyjaink és temetetlen halottaink emlékfalánál koszorút helyeztek el a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségének és a magyarországi testvértelepülések a képviselői. Ezt követően a Szentháromság római katolikus templomban engesztelő gyászmisére került sor.

Az esti órákban a Magyar Polgári Kaszinó udvarán Schweidel József aradi vértanú emléktáblájánál és az 1956. évi forradalom és szabadságharc emléktáblájánál koszorúztak a nemzet egybegyűlt tagjai, mintegy százötvenen. A Kaszinó termében zajló művelődési rendezvény keretében felléptek a zombori, a bácsgyulafalvi, a bácskertesi, a doroszlói, a szilágyi, a szabadkai, a veprődi és a palánkai magyar művelődési egyesületek kórusai és versmondói. Ünnepi beszédet Dr. Karcher Erzsébet, a Magyar Polgári Kaszinó vezetője és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a tartományi kormány alelnöke mondott.

Dr. Karcher Erzsébet az aradi vértanúk példamutatására épített beszédében arra buzdította az egybegyűlteket, hogy a most zajló népszámlálás során vallják meg büszkén nemzeti- és vallási hovatartozásukat, valamint anyanyelvüket. Mint mondta, „csak akkor van értelme a dicsőséges múltat felemlegetni, ha méltó utódok tudunk lenni, és ilyen értékrendet szándékozunk tovább adni az utánunk jövő nemzedékeknek”.

Pásztor István az elkötelezettség és a vállalás ünnepeként beszélt a megemlékezésről. Rámutatott arra, hogy a tizenhárom aradi vértanú közül négy vajdasági származású volt. Beszédében a napi politika időszerű kérdéseit sem kerülte meg. Hangsúlyozta, hogy nem kíván ünneprontó lenni, ugyanakkor, a minap elfogadott szerbiai restitúciós törvényre célozva jelezte, a nemzeti gyásznap előestéjén hangsúlyozni kívánja, hogy mi, vajdasági magyarok, az európai értékrendet képviseljük. Épp ezért nem tűrjük, hogy valaki kizárjon, és háborús bűnösként bélyegezzen meg bennünket. Nekünk ehhez nemzetileg, közösségileg nincs közünk. „Mi lehet, hogy nem vagyunk többek, mint mások, de egészen biztos, hogy nem vagyunk kevesebbek se” – nyomatékosította a VMSZ elnöke. Beszédében rámutatott, hogy „jó a napokban magyarnak lenni, attól függetlenül, hogy ez a törvény éppen a nemzeti gyásznapon fog hatályba lépni”. Pásztor István szerint azért jó most vajdasági magyarnak lenni, mert „hosszú évtizedek után talán most először érezhetjük a hátunk mögött az anyaország rendíthetetlen támogatását. Másrészt pedig a megbélyegzésnek a visszautasításában egységesen lépett fel az itteni magyar közösség” – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.

Vajdaság Ma

Szerző: