You are here

Csökkennek Vajdaság esélyei

Megkezdődött a parlamenti vita a közvagyonról szóló törvényjavaslatról

A Szerbiai Képviselőház kedden megkezdte a vitát a közvagyonról szóló jogszabály javaslatáról. Valamivel korábban a vajdasági kormány visszavonta a törvényjavaslatra benyújtott módosítási indítványainak egy részét, mert – mint mondták – a szerb kormány ezeknek a legtöbbjét beépítette a törvényjavaslatba. A Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjével folytatott beszélgetés során kiderült, hogy az elfogadott módosítási javaslatok nem elhanyagolandóak, a lényegi kérdések azonban továbbra is nyitottak. Božidar Đelić, a kormány európai integrációval megbízott alelnöke a törvényjavaslat beterjesztésekor megállapította, hogy a jogszabály elfogadásával megvalósul az ország decentralizációja, ésszerűbbé válik a közvagyon felhasználása, és jelentős mértékű reform valósul meg a közszektoron belül. A javaslat a hatalom három szintjét határozza meg a közvagyon lehetséges tulajdonosaként: az államot, a tartományt és az önkormányzatokat. A tartománynak és az önkormányzatoknak három év áll majd rendelkezésükre, hogy a használatukban lévő közvagyont hivatalosan is magukra írassák.

Az elsőrangú állami utak és az autópályák a köztársaság tulajdonában maradnak, a tartományé pedig a másodrangú utak lesznek. Az önkormányzatok az utcák, a terek, a parkok és az önkormányzat területén lévő utak tulajdonosaivá válnak – részletezte a kormány alelnöke.

– A törvényjavaslat elfogadásához szükséges parlamenti többség adva van. Ez a többség nem csupán a hatalmi koalíciót jelenti – nyilatkozta a parlamentben az újságíróknak Đelić. A Vajdasági Magyar Szövetségnek a tartományi vasúthálózattal kapcsolatban benyújtott indítványa kapcsán Đelić annyit mondott, hogy Ausztria kivételével minden európai országban az állam a vasúti infrastruktúra tulajdonosa.

Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért frakcióvezetője is dicsérő szavakkal illette a törvényjavaslatot. Szerinte a jogszabály fontos lépés az alkotmányos rendelkezések megvalósításának és az európai mércék meghonosításának az irányába.

– A törvény pontosan meghatározza, hogy mi kinek a tulajdona, illetve hogy ezzel a tulajdonnal mit, vagy éppen mit nem tehet. Az alkotmányban szavatolt decentralizáció szempontjából nagyon fontos ez a jogszabály – hangsúlyozta Kolundžija.

KISEGÍT AZ LDP

A VMSZ már korábban bejelentette, hogy ha a módosítási indítványaikat nem fogadják el, akkor nem szavaznak a törvényjavaslatra. Ezzel kapcsolatban Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke tegnap bejelentette: ha nem lesz meg a jogszabály elfogadásához szükséges parlamenti többség, akkor pártjának képviselői kisegítik szavazataikkal a kormánykoalíciót. – Azért tesszük ezt, mert egy olyan törvényről van szó, amely fontos feltétele Szerbia európai uniós csatlakozásának – hangsúlyozta Jovanović. – Szerbia számára az egyetlen horgony az európai szellem. Ahelyett, hogy tovább fokozzuk az ország így is túlzott mértékű „elkoszovósítását”, az „európaizációra” kellene helyeznünk a hangsúlyt. Emiatt vagyunk készek támogatni a törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy számos hiányossága van, nem szorgalmazza ugyanis az ország széleskörű decentralizációját, mivel a szerb alkotmány koncepciójából ered, amely koncepció már egyébként is szűk Szerbia számára. Ennek a törvénynek a legnagyobb értéke az, hogy közelebb visz bennünket az európai uniós tagsághoz – fogalmazott Jovanović.

CSÖKKENŐ REMÉNYEK

Pásztor Bálinttól elsősorban az iránt érdeklődtünk, hogy melyek azok a módosítási indítványok, amelyeket visszavont a vajdasági kormány, illetve melyek azok a vajdasági indítványok, amelyeket a szerb kormány beépített a törvényjavaslatba. A köztársasági parlamenti képviselő ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „Azt nem tudom pontosan, hogy a tartományi kormány hány módosítási indítványt dolgozott ki, és azt sem tudom, hogy pontosan melyeket vonta vissza. A lényeg az, hogy a szerb kormány ülésén összesen 18 módosítási indítványt fogadott el saját törvényére vonatkozólag. A vasúti hálózatra vonatkozólag a szerb kormány semmit sem fogadott el a tartományi módosítási indítványokból. A csatornahálózattal kapcsolatban azt kértük, hogy a tartomány területén található regionális csatornahálózat teljes egészében kerüljön Vajdaság tulajdonába. Ez úgy került elfogadásra a köztársasági kormány módosítási indítványában, hogy a nem hajózható csatornákat – amelyeket benőtt a nád, amelyekben már víz sincsen, vagyis teljes mértékben használhatatlanok – kaphatja meg Vajdaság. Volt egy olyan módosítási indítvány is, hogy a tartományi alapítású cégek, amelyek teljes egészében a tartomány területén fejtik ki tevékenységüket, illetve azoknak a részvényei, kerüljenek át a tartomány tulajdonába. Ilyen vállalat mondjuk az Újvidéki Vásár. Ezt az indítványt sem fogadták el. Volt egy olyan elképzelés is, hogy amennyiben valami a köztársaság és a tartomány közös beruházásaként jött létre, akkor azon objektum felett társtulajdonosi jog jöjjön létre – ezt sem fogadták el. Ebből látszik, hogy nagyon fontos dolgok maradtak ki a törvényjavaslatból. A VMSZ ezeket a módosítási indítványokat szintén benyújtotta, tehát ilyen formában továbbra is parlamenti eljárásban vannak, és a köztársasági kormánynak nyilatkoznia kell róluk. Mi ezenkívül azt szeretnénk, ha a helyi közösségeknek is lenne tulajdona. Úgy véljük, a gazdasági értelemben vett decentralizációhoz az is hozzátartozik, hogy ne kerüljenek át az önkormányzatok tulajdonába azok a vagyontárgyak, amelyeket jelen pillanatban a helyi közösségek használnak. Van egy olyan rendelkezés is, hogy míg a köztársaság automatikusan annak a vagyonnak a tulajdonosává válik, amelyet használ, addig a tartománynak és az önkormányzatoknak ezt három éven belül kérelmezniük kell. Ezt bonyolult eljárásnak tartjuk. Azt szeretnénk, ha a tartomány által használt vagyon automatikusan a tartomány tulajdonába kerülne.”

A VMSZ összesen kilenc módosítási indítványt nyújtott be.

Pásztor elmondta, hogy bár néhány dolgot a párt módosítási javaslataiból is beépítettek a törvényjavaslatba, a gond továbbra is az, hogy a lényegi kérdéseket illetően – mint a vasúti hálózat – nincsen egyetértés.

A VMSZ képviselője fontosnak tartja azt is, hogy a Bojan Kostreš vezette munkacsoport által kidolgozott törvénytervezet értelmében semmilyen infrastrukturális létesítmény – út, csatornahálózat, vasút – nem lehet tartományi vagy önkormányzati tulajdonú. Ehhez képest sikerült eljutni odáig, hogy az úthálózat részben tartományi, részben önkormányzati tulajdon lehet, illetve a hajózhatatlan csatornák tartományi tulajdonná válhatnak – nyilatkozta Pásztor. Hozzátette, hogy a csatornahálózatokat illetően ilyen formában elfogadhatatlannak tartják a megoldást.

Kérdésünkre, hogy mekkora esélyt látnak a párt által benyújtott, a tartomány szempontjából fontos módosítási indítványok elfogadására, Pásztor a következőt válaszolta: „Annyi biztos, hogy mi a végsőkig kitartunk és reméljük, hogy a kormány is belátja: nem célszerű egy ilyen felemás decentralizációt előirányzó jogszabályt elfogadni. Fontos tudni, hogy egy olyan törvényről van szó, amelyet nem módosítanak majd félévenként. Ami most bekerül a törvénybe, az valószínűleg hosszú éveken át lesz a tartomány és az önkormányzatok tulajdonában. Ugyanakkor Čedomir Jovanović a parlamenti vitában bejelentette, hogy az európai integráció érdekében hajlandóak támogatni a törvényjavaslatot. Ehhez kapcsolódóan a parlamentben elmondtam, hogy a VMSZ az a párt, amely a legkevésbé sodorja veszélybe Szerbia európai integrációját, hiszen nekünk, magyaroknak, ez a legfontosabb célunk. Az, hogy ez az ország elnyeri-e az év végéig a tagjelölti státust, nem ennek a törvénynek az elfogadásától függ majd, hanem attól, hogy ez az ország a következő hetekben hogyan viselkedik a Koszovó-kérdés kapcsán. Jovanović bejelentése tehát nem könnyíti meg helyzetünket, és nem növeli esélyünket módosítási indítványaink elfogadásának tekintetében. Ennek ellenére remélem, hogy a kormánykoalíció érdeke az, hogy a koalíció minden pártja támogassa szavazatával a törvényjavaslatot.”

Magyar Szó

Szerző: