You are here

Szent István-szobor Apatinban

Az ezeréves várost a magyar király alapította – Az apatini a második köztéri Szent István - szobor a Délvidéken

Vasárnap Apatinban felavatták Varga Attila gödöllői szobrászművész, európai kőfaragó mester Szent István - szobrát. A mellsszobor az általános iskola és a katolikus templom közötti kis térre került. Az anyaország, Apatin város, valamint a helyi Ábrahám Pál Egyesület meg magánszemélyek támogatásával jött létre a műalkotás, és került a süttői mészkőből faragott mellszobor a D una-parti városba. A katolikus templom előtt a városi sétányon felállított színpadon művelődési műsorral kezdődött az apatini millenniumi ünnepség, majd Orcsik Károly szilágyi plébános német, Bumford Vilmos bácskeretesi plébános horvát, Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendes pedig magyar nyelven tartott ökumenikus istentiszteletet. Az ünnepen a hallgatóság körében ott volt a helybeli pravoszláv pap is.Az apatni Szent István-szobor a Varga és fiai gödöllői Kft. műhelyében készült. Varga Attila, a szobor megalkotója kérdésünkre elmondta: „ egy határozott, harcedzett, államalapító Szent István-képet képzelek el, és azt hiszem, sikerült ilyent ábrázolnom a mellszoborban.” A szobor süttői mészkőből készült, mégpedig a sötétebb árnyalatú talapzat a haraszti mészkőbányából való, maga a mellszobor pedig az ezüsthegyi bányából. Amikor szóba került, hogy Apatinnak készítenek egy Szent István-szobrot, a Varga és fiai Kft.-ben úgy döntöttek, magyar királynak magyar anyagból készítik el a szobrot.Az ötlet, hogy a város ezeréves évfordulójára készüljön szobor a magyar államalapítóról, Csíkos Sándortól, az apatini önkormányzat képviselőjétől származik. Molnár Bélával, a KDNP nemzetpolitikai szakbizottságának elnökével a szórvány gondjairól beszélgettek, s az anyaországi vendég megkérdezte, miben segíthet. Pici gondolkodás után Csíkos Sándor rávágta: hozzál egy Szent István-szobrot. Amikor kiderült, hogy Apatint Szent István király 1011-ben a veszprémi apácáknak adományozta és ez az első írásos emlék a településről, Molnár Béla, mint mondja, mindent megtett, hogy felavatásra kerüljön a szobor. Nem ment minden simán, hiszen fordultak minisztériumokhoz, pályáztak több helyre is, magánszemélyek adakozására is számítottak, de még mindig nincsenek lefedve a szoborállítás költségei. – De nem a pénz a fontos. A fontos az, hogy a szobor áll. Ha az apatini magyarságnak Szent István-szobor kellett, akkor én úgy éreztem, ennek a kérésnek eleget kell tenni.Csíkos Sándor rendkívül fontosnak tartja, hogy legyen Apatinban Szent István-szobor. Mint mondja, egyfelől meg szerették volna jelölni a területet, ahol már több mint ezer éve él a magyarság, másfelől fontosnak tartja, hogy minél több magyar szobor legyen a szórványban is. Nemrégiben Petőfinek állítottak szobrot Bácskertesen (Kupuszinán).Az ünnepségen részt vett dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is. Dr. Gémesi ünnepi beszédében emlékezett a város ezeréves történetére.– A város ezer év után is fennmaradt, él és virul, emlékezik és jövőt épít. A jövő építését az itt élők együtt, közösen gondolják. Hiszen a település egy közösség, amely értéket ápol, alkot és teremt a maga sokszínűségét nem elfelejtve, tiszteletben tartva egymás értékeit, hagyományait, kultúráját. Higgyék el, így lehetünk csak igazi egyenértékű tagjai a sokszínű, de mégis egységes Európának. Bízom abban, hogy mielőbb partnerei lehetünk egymásnak az Európai Unióban. Rajtunk nem fog múlni – mondta Gödöllő polgármestere.Szent István királyról szólva államférfiúi nagyságát ecsetelte.– Szent István több mint ezer évvel ezelőtt megingathatatlan hittel és erővel, korát meghazudtoló európai államférfiként építette és szervezte meg a térség életét. Kemény szigorral és mégis nagy szívvel, világos és kiszámítható keretet adott a mindennapi élethez. Negyvenkét évi termékeny uralkodása is azt bizonyítja, hogy jó királya volt népünknek. Ilyen hosszú ideig Európában a trónon csak azok tudtak megmaradni, akik nemcsak rövid, hanem hosszú távon is tudtak gondolkodni és cselekeni – mondta dr. Gémesi.Apatin önkormányzata a kezdetektől fogva támogatta a szoborállítást. A polgármester ugyan nem lehetett jelen a tegnapi ünnepségen, de az alpolgármester együtt ünnepelt az egybegyűltekkel.– Apatinban ma 14-féle nemzet, illetve nemzetiség él. A legnagyobb ajándék számunkra a sokszínűség. Apatin város nyitott és befogadó. Mi itthon a magyarokról csak úgy beszélünk, mint a mi magyarjainkról. Rendkívül jó a kapcsolatunk Magyarországgal is. Szinte nincs egyetlen határ menti magyar település sem, amellyel ne működnénk együtt. Számunkra a magyarok hidat, kapcsot jelentenek Európával. Igaz, hogy mi éppen a város nemzeti sokfélesége miatt úgy tartjuk, hogy mi már régen a sokszínű Európában élünk, csak éppen arra várunk, hogy bebocsássanak bennünket – mondta Miodrag Bakic alpolgármester.Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke, valamint Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke táviratban köszöntötte az ünneplőket. A szoboravatáson részt vett Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke, több tartományi tárca képviselője, az MNT képviselője, valamint a pártok és civil szervezetek képviselői. Göndöllőről egy egész autóbusznyi vendég érkezett, hogy együtt ünnepeljenek a helybeliekkel.

Kérdésünkre Pásztor István kormányalelnök elmondta, hogy rendkívül fontos esemény az apatini szoboravatás.– Az apatini Szent István-szobor a magyar államalapító második köztéri szobra Vajdaságban. Az elsőt tavaly március 15-én Sólyom László köztársasági elnök avatta fel Horgoson. Horgoson Szent István-szobrot látni és felavatni, még azt is mondhatnám, hogy természetes dolog, hiszen a lakosság 90 százaléka magyar. Apatin messzemenően nem az. Ezért nagy dolog az itteni magyarság részéről az a fajta állhatatosság, meggyőző erő, kitartás, amivel ezt az ötletet képviselték, másrészről meg azt gondolom, hogy az itteni többség, az itteni városvezetés irányában föltétlenül fontos elismerő és köszönő mondatot megfogalmazni – mondta a kormányalelnök.

Az apatini Szent István-szobrot dr. Gémesi György és Miodrag Bakic leplezte le, majd a három jelen lévő egyházi személy megáldotta és felszentelte. Apatinban ma 20 000-ren élnek. A vegyes lakosságú Duna-parti város lakosságának csupán öt százaléka magyar. Élnek itt románok, horvátok, németek stb.Eredetileg a Szent István-szobrot a katolikus templom és a parókia közé szerették volna az ötletgazdák felállítani, de a szervezők szerint a helybeli plébános ezt nem engedte meg. Így került a templom jobb oldalára a szobor, ez ugyanis már nem egyházi terület, hanem városi közterület. A szervezők bejelentették, hogy a szoboravatás a déli harangszó elhangzása után kezdődik majd. Percekig várt a tömeg, hogy megszólaljanak a katolikus templom harangjai, de nem szólaltak meg. Még egy apró incidens történt az ünnepségen: megszűnt a hangosítás. Akikkel mi beszéltünk, úgy tudják, hogy ez sem volt véletlen.Az ünnepség végén a budapesti Vujicsics együttes adott hangversenyt.

Magyar Szó

Szerző: