You are here

Legalább nyolc év az uniós csatlakozásig

Varga László: Koszovóval kapcsolatban egyre több uniós tagállam várja el Szerbiától a realitás elismerését

Egyesek szerint a jövőben Szerbia európai uniós csatlakozását a rendezetlen Koszovó-kérdés nehezíti majd meg a leginkább. Az elemzők egy része szerint az Európai Unió nyíltan követeli majd Szerbiától, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét, mások szerint viszont az EU csupán azt várja el, hogy a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd végre kézzelfogható eredményeket produkáljon.

Az eddigi elemzések kapcsán felmerülő kérdésekről Varga Lászlóval, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának az elnökével beszélgettünk.

Mit vár el az EU Szerbiától: Koszovó függetlenségének az elismerését, vagy a két főváros közötti párbeszéd eredményességét?

– Fontos különbséget tenni az unió mint entitás és a tagállamok között. Öt EU-tagállam nem ismerte el Koszovó függetlenségét, huszonkettő viszont igen. Ebből kifolyólag az uniónak és az intézményeinek, elsősorban az Európai Bizottságnak, nem lehet egységes álláspontja ebben a kérdéskörben. Az EB-t a Koszovó-kérdést illetően már eddig is a folyamatos egyensúlyozás jellemezte. A tagfelvételi szempontból fontos kritériumok teljesülését az Európai Bizottság értékeli, az EB állásfoglalása pedig addig nem változik, amíg az EU összes tagállama el nem ismeri Koszovó függetlenségét. Ezzel párhuzamosan a tagállamok állásfoglalása több, mint világos. A Koszovó függetlenségét elismerő tagállamok közül néhány – főleg a nagyobb súllyal bíró tagországok – számára a helyzet egyértelmű. Ezen országok számára Koszovó státusa lezárt kérdés, ezért nem tudnak olyan jövendőbeli megoldást elképzelni, amely az általuk hozott függetlenség-elismerésről szóló döntés megváltoztatását eredményezné. Mindebből az következik, hogy a tagállamok közül egyik-másik mind erőteljesebben próbálja meg érvényesíteni a saját külpolitikai álláspontját. Ezzel egyidejűleg az EB továbbra is kényes helyzetben lesz, s megpróbál egyensúlyozni a két álláspont között. Az Európai Bizottság biztosan csak a jószomszédi viszonyt, a párbeszédet, a koszovói polgárok mindennapi életét érintő kérdések megoldását támasztja majd Belgrád elé feltételként. Azt viszont, hogy a tagállamok mit és mikor fogalmaznak meg feltételként, jelen pillanatban nem lehet megjósolni. Látszik egy olyan tendencia, hogy a realitás elismerését egyre több uniós tagállam várja majd el Szerbiától.

A csatlakozási tárgyalások kitűzése, illetve elkezdése után a legjobb esetben mennyi idő telhet el, mire országunk csatlakozhat az EU-hoz?

– Szerintem nagyjából nyolc év. Horvátország esetében majdnem hat évig tartottak a csatlakozási tárgyalások és még két évre lesz szükség, hogy az EU tagállamai ratifikálják a csatlakozási szerződést. Nem tartom valószínűnek, hogy Szerbia 2020 előtt uniós tagállammá válik. Az is fontos lenne, ha a szerbiai politikusok ezzel kapcsolatosan a jövőben a realitásokról beszélnének. Világosan látszik, hogy a szerbiai polgárok körében visszaesett az EU-tagság támogatottsága. Ez részben biztosan annak tudható be, hogy az emberek nem szeretik, ha becsapják őket. A felelős belgrádi politikusok egy része még mindig 2015-ös vagy 2016-os csatlakozási dátumot ígérget, ezzel pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy az uniós csatlakozás egyre kisebb támogatottságot élvezzen az emberek körében.

Létezik-e majd 2020-ban még az EU?

– Biztosan. Aki egy kicsit részletesebben és mélyebben ismeri az integráció történelmét, az tudja, hogy az EU jó néhány alkalommal került a mostanihoz hasonló válságos helyzetbe. Minden ilyen válság-periódus után mélyebb integráció következett. A válságok paradox módon nem legyengítették, hanem megerősítették az integráció összetartó erejét.

Meddig tarthat még az unión belüli bővítési félelem, és milyen mértékben befolyásolhatja Szerbia csatlakozási folyamatát?

– A félelem talán túlzó kifejezés. Az igaz, hogy mindenféleképpen jelen van egy bővítési szkeptikusság. Ez nem az EU összességére érvényes, hanem inkább az erősebb gazdasággal rendelkező tagállamokra, hiszen most nekik kell viselniük a legnagyobb terhet az eurózóna megmentésének érdekében. Ez a hangulat akkor változhat meg, amikor vége lesz a gazdasági válságnak és az euróövezet válságának, illetve eltelik néhány krízismentes év, akkor, amikor a teher legnagyobb részét magukra vállaló tagállamok azt látják, hogy újra beindult a gazdasági prosperitás és nincsenek újabb terhek. Szerbia csatlakozási folyamatát biztosan befolyásolja majd a jelenlegi szkeptikusság, hiszen egyébként is sok tény befolyásolja a csatlakozási folyamat ütemét. Ugyanakkor Horvátország példájából láthatjuk, hogy a legsúlyosabb válság közepette is sikeresen be lehet fejezni a csatlakozási tárgyalásokat. Ehhez viszont a csatlakozni kívánó állam politikai vezetőségének őszinte igyekezetére van szükség. Szerbiára ez az elmúlt tíz évben nem volt jellemző, ezért a mi integrációnkat biztosan lassítja majd a bővítési szkeptikusság. A megoldás kulcsa tehát javarészt Szerbia kezében van.

Magyar Szó

Szerző: