You are here

Szerbia az „integrációs csomag” élén

Varga László: A bővítéspárti hangulat bővítés-szkeptikus hangulattá alakult át, de várhatóan ez el fog múlni

Szerbia semmiben sem minősíthető kivételesnek, vagy különlegesebbnek más csatlakozó országoknál – hangzott el az unióban érvényes válságkezelési módszerekről szóló belgrádi kerekasztal-értekezleten az országunkra jellemző gondok kapcsán. Az integrációs folyamat visszavonhatatlanul beindult, s az év végi uniós döntés kizárólag az addig megtett lépésektől függ – ha nem is sikerülne minden, bizonyára beszámítják az odaadást is – vélekedik az integrációs iroda vezetője. A csatlakozási folyamat gyorsasága viszont nem csak Szerbiától függ.

A parlament elsősorban a csatlakozás politikai aspektusaival, jogalkotással foglalkozik, s mivel az Európai Unió esetében egy igen bonyolult rendszerről beszélhetünk, túl kevésnek bizonyul az az idő, melyet az integráció történeti, elméleti, szakmai vetületeinek szentelhetünk – mondta el lapunknak a tegnap Belgrádban megtartott Válságkezelési mechanizmusok az EU-ban című értekezlet kapcsán Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, az integrációs bizottság elnöke.

– Egy ilyen alkalom ez a mostani, melynek köszönhetően az európai válságkezelés módszereihez is közelebb kerülhettünk. Ez Szerbia számára, látszólag, nem túl fontos téma, hiszen egyelőre még az unión kívül van, ezért azt gondolhatnánk, nem is érintik az EU-n belüli problémák. Az ottani gazdasági válság, például az euró-övezet válsága, azonban, közvetetten, nagyon is kihat Szerbiára. Az a közhangulat, amely ma sok uniós országban eluralkodott a bővítéssel kapcsolatban, elsősorban a 2004-es és 2007-es bővítéseknek köszönhető, amikor tizenkét új állam csatlakozott az unióhoz, másrészt pedig annak, hogy a válság hatására sokan féltik munkájukat, egzisztenciájukat. A bővítéspárti hangulat bővítés-szkeptikus hangulattá alakult tehát mostanra át – fogalmazott Varga László.

A kerekasztal-értekezleten részt vevő Desmond Dinan, az egyesült államokbeli George Mason Egyetem politológiai tanszékének tanára beszámolt az uniós integráció elmúlt évtizedeinek történetéről, többek között a mostaninál nagyobb válságok leküzdéséről is. Mint mondta, Szerbiát – tévesen – a csatlakozás során felmerülő kérdések miatt – sokan kivételes államnak tekintik, pedig ez az ország sem képez kivételt semmiben sem. Hozzátette, sajátosságai, persze, vannak, mint bármely másik államnak, ez azonban nem kivételt jelent. Mint mondta, bizonyíték erre az az egyszerű tény is, hogy az ország felzárkózási folyamata már javában tart.

Varga László szerint a múltbéli krízishelyzetek sikeres megoldása egyértelműen arra enged következtetni, hogy az unió megoldja a mostanit is, s idővel a már említett csatlakozás-szkeptikus hangulat is el fog múlni.

– Szerbiának, mindenesetre, nem várnia kell a megfelelő pillanatra, hanem folyamatosan tennie is arról, hogy a magáról alkotott képen javítson. Az, hogy Horvátország minden bizonnyal 2013. július elsején az EU tagjává válik, Szerbia számára is jó hátszelet kéne, hogy jelentsen, mégpedig azért, mert Horvátország esete bizonyítja, hogy amennyiben egy állam minden erejét a csatlakozás elérésébe fekteti, meg is valósíthatja célját – a szkeptikus közhangulat ellenére is – vélekedett a képviselőház integrációs bizottságának elnöke.

A TÖREKVÉS JELEI

A kerekasztal-értekezlet során Milica Delević, a kormány integrációs irodájának vezetője elmondta, a „decemberi forgatókönyv”, vagyis az EU-tagállamok vezetőinek döntése, nagyban függ majd az azt megelőző bizottsági ajánlástól. Az ország érdeke minél megfelelőbb vélemény kieszközölése, még akkor is, ha ez a vélemény nem kötelező érvényű az EU-tagállamok számára – közölte. Az egyik ehhez a témához kapcsolódó kérdésre válaszolva Delević elmondta, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes tagállamok jóváhagyása nagyban függ az adott országban uralkodó politikai helyzettől, gondoktól is, valamint a döntéshozatali folyamat összetettségétől.

– Egy példaként Belgiumot lehetne említeni, amely már bő egy éve, úgymond, kormány nélkül működik, s ideiglenes vezetés irányítja az országot. Ismeretes, hogy az ilyen kormányoknak meg van kötve a keze, s nem minden kérdésben tudnak dönteni – közölte az integrációs ügyekkel megbízott kormányiroda elnöke, s hozzátette, a csatlakozási folyamatban termékeny lenne az is, ha kevesebb idealizmussal tekintenének az emberek az uniós kérdésekre.

A tanácskozáson szó esett azokról a feladatokról, melyet Szerbiának még meg kell tennie a tagjelölt-státus megszerzése előtt, köztük a vagyon-visszaszármaztatási törvényről is.

– Az Európai Bizottság országjelentése mindenekelőtt az adott ország által megtett lépésektől, s attól függ, hogyan teljesítette vállalt kötelezettségeit. A képlet nagyon egyszerű: minél több mindent megvalósítunk, a vélemény is annál pozitívabbnak számít majd. A vagyonügyi kérdéseket érintő törvények, természetesen, igen fontosnak számítanak. Az a véleményem, hogy amennyiben az állam nem is fejezi be a vélemény megalkotásáig ennek a kérdésnek a tárgyalását, a bizottság látni akarja majd annak a törekvésnek a jeleit, mellyel Szerbia a vagyon-visszaszármaztatás kérdésének a megoldását sürgeti – nyilatkozta az értekezletet követően a Magyar Szónak Milica Delević.

REGATTA-ELV NÉLKÜL

Arra a kérdésre, mi a véleménye azokkal a legújabb meglátásokkal kapcsolatban, melyek szerint Montenegróval, Macedóniával és Szerbiával, úgymond egy csomagban indítanák el a csatlakozási tárgyalásokat, Delević kifejtette, most az a legfontosabb, hogy a közeledő országjelentés a lehető legpozitívabb legyen, s hogy minél gyorsabb ütemben közeledjen az állam az Európai Unió felé.

– Természetesen, szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a régió egészének az EU-ban van a jövője. Az elmondottak, szerintem, fontosabbak annál, minthogy találgassunk, milyen formában valósul majd meg ez az európai jövő – tette hozzá.

Ugyanerről a kérdésről Varga László azt nyilatkozta, kicsi az esélye annak, hogy az EU egy regatta-elvet alkalmazzon a balkáni országok esetében. Mint mondta, nem valószínű, hogy Macedónia követni tudja majd Szerbiát, hisz a bővítési biztos egyik hétvégi interjújában azt is kijelentette, megvonhatják az országtól a tagjelölt-státust, ha továbbra is rossz eredményeket mutat fel. Ez, mellesleg, az első ilyen eset lenne az EU-integrációk történetében – jegyezte meg.

– Azt már el tudnám képzelni, hogy Montenegró és Szerbia a csatlakozás bizonyos fázisát egymás mellett haladva folytassák le, mivel azonban Szerbia jelentősebb adminisztratív kapacitásokkal rendelkezik, az sem valószínű, hogy végül Montenegró tartani tudja velünk a lépést – hangsúlyozta Varga László.

Magyar Szó

Szerző: