You are here

Sok a tennivaló a csatlakozásig

Egeresi Sándor: A létrejövő vajdasági önkormányzatok szövetségének felkészülten kell állnia a megnyíló európai alapok pályázati lehetőségeire – A valós decentralizáció lényege, hogy a településekig, a helyi önkormányzatokig érjen – Tudja minden önkormányzat és a tartomány is, hogy mi tartozott annak idején a tulajdonába.

Közeleg az olyan sokat emlegetett Duna-stratégia kihirdetésének ideje, június 24-e, amiről annyian állítják, hogy oly sok minden jót és hasznosat hoz majd nekünk. Egeresi Sándorral, a tartományi képviselőház elnökével a Duna-stratégia nyújtotta lehetőségekről, a vajdasági önkormányzatok tömörüléséről, a vagyon-visszaszármaztatásról, a decentralizáció lényegéről és a választások közeledtéről beszélgettünk.

– Mit jelent majd nekünk a Duna-stratégia?

– Európai projektumról van szó, hiszen ez az Európai Unió stratégiája. Nekünk az a nagy szerencsénk, hogy Vajdaságon keresztül folyik ez a folyó, sőt szerintem ez a legszebb szakasza a Dunának. Úgy tűnik, a Duna-stratégiával új fejezet kezdődik a Duna menti országok, városok és régiók történetében, hiszen hosszú távú, nagyon komoly európai projektumról van szó, amelynek lényege, hogy a gazdasági és politikai élet különbözősége a Duna mentén kifejezésre jusson. Hosszú volt az egyeztetési folyamat, másfél évig latolgattuk, mi lenne a legfontosabb, s én folyamatosan azt a hozzáállást képviseltem, hogy a településeknek, az önkormányzatoknak, a régióknak az érdekét kell nézni a Duna-stratégia megvalósulása során. Ennek tükrében az önkormányzatok és a polgárok érdeklődését próbáltuk felkelteni, hogy az alulról jövő kezdeményezések jussanak leginkább kifejezésre. Talán többször elhangzott már, hogy leginkább az infrastrukturális fejlesztés, a közlekedés, a kereskedelem, a környezetvédelem, a turizmus, a gazdaság, a kultúra és a fiatalok foglalkoztatottságának felkarolása szerepel majd a Duna-stratégia programjában.

– Lesz-e hozzá pénz?

– Legutóbb ismét milliárdokban beszéltek, hogy annyival fogják majd támogatni június 24-e, a Duna-stratégia budapesti kihirdetése után a projektumokat, de ez egyáltalán nem biztos, hiszen a másfél éves felkészülési folyamat idején számtalan összejövetelt szerveztünk, egyszer azt állították, hogy 100 milliárd eurós támogatásra számíthatunk, következő alkalommal úgy nyilatkoztak, hogy nincs pénzük, volt olyan, hogy az eszközöket kell társítani, mára az az elképzelés maradt, hogy milliárdokat emlegetnek, de én nem mennék bele, hogy ez összegszerűen mennyi lesz. Egy biztos, július 25-étől kezdődik egy kétéves átmeneti időszak, mert addig ideiglenes pénzelésre számíthat a Duna-stratégia, de azt követően be fogják építeni az európai uniós költségvetésbe, és biztos forrásból fog táplálkozni.

– Tudna-e említeni olyat, amire biztos lesz támogatás?

– Az már most kiviláglik, hogy az infrastrukturális fejlesztésre és a Duna tisztítására több milliárd eurót szánnak. Ezek az úgynevezett nagy projektumok, amire kell, hogy legyen pénz. A kisebb projektumok esetében pedig egy-egy település, önkormányzat, régió érdekeit szem előtt tartva dől majd el, mennyit szánnak gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, környezetvédelmi vagy turizmusfejlesztési projektumokra. Egyértelmű, hogy itt a lobbizásnak nagy szerepe lesz.

– Mivel Ön a Duna menti Városok és Régiók Tanácsának elnökségi tagja, és egyben a régiókkal megbízott koordinátora, bizonyára így, közel a tűzhöz, lesz alkalma lobbizni az érdekünkben.

– A lobbitevékenységet nem csinálhatom egyedül, szükségem van másokra is, de ígérem, hogy Vajdaság érdekeit, bárhova megyek, mindenhol létfontosságú kérdésként kezelem. Összesen 130 projektum gyűlt össze a tartományban az elmúlt másfél év során. Érthető, hogy mindegyikre nem futja majd a támogatásból, de hiszem azt, hogy egy részét sikerül majd megvalósítanunk. Úgy látom, elsőbbséget élvez a kikötők rendezésének kérdése és a vajdasági Duna menti borutak megszervezése. Érzésem szerint erre lesz pénz, de kitartóan, lépésről lépésre haladok majd, és különösen figyelek az alulról jövő kezdeményezésekre, hogy azokat képviseljem. Nagy örömömre szolgál, hogy a németországi Kék Duna projektumba bekapcsoltak bennünket, s ennek szellemében március folyamán 24 vajdasági polgármesterrel Baden-Württembergbe látogattunk, hogy a szennyvíztisztító telepek munkáját megfigyeljük. A projektum lényege a szennyvíztisztítás korszerűsítése, a német küldöttség már járt nálunk, és próbáltuk feltérképezni, Vajdaságban hol lehetne szennyvíztisztító telepeket, üzemeket létrehozni. Úgy tűnik, ez egy sikeres projektum lesz.

– A közelmúltban a Tisza-klaszter képviselőivel is tárgyalt, talán azt is szeretnék bekapcsolni a Duna-stratégiába?

– Ez a feltett szándékunk, hiszen a Duna nem létezhet a Tisza nélkül. Vajdaságban mind a két folyó nagyon fontos, és van egy nemzetközi kezdeményezés a Tisza-klaszter részéről: együttműködési szerződést kíván kötni a Duna-stratégiával. Én mindenképpen szorgalmazni fogom, hogy ez létrejöjjön.

– Az önkormányzatok tájékán is történik valami Vajdaságban, egyfajta tömörülés létrehozásáról szólnak a hírek.

– Május utolsó szombatján a képviselőházban az önkormányzatok és a községi képviselő-testületek elnökei, polgármesterei gyűltek össze és kezdeményezték, hogy létrejöjjön egy szövetség vajdasági szinten, amely felkarolja, koordinálja a vajdasági önkormányzatokat és a egyfajta információcsere is létrejöhet közöttük. Nagy szükség van erre, hiszen a hamarosan megnyíló európai alapok pályázati lehetőségei sokkal elérhetőbbek és könnyebben megszerezhetőek lesznek, ha az önkormányzataink egymással társulva próbálnak pályázni. Ez egyfajta érdekszövetség lesz, s terveink szerint július 2-án alakul majd meg, a vajdasági parlament pedig segítő koordinátorként működik közre.

– A külföldi partnerekkel is könnyebb lesz majd így az együttműködés.

– Valóban, Baden-Württemberg tartomány már érdeklődött is irántunk, náluk létezik az önkormányzatok klasztere, és elsőként szeretnék aláírni a vajdaságiakkal az együttműködési szerződést, hogy aztán közös erővel pályázhassanak az Európai Uniónál.

– Ha az önkormányzataink szorosabban együttműködnek, összefogva talán sikeresebben küzdhetnek azért, hogy mielőbb visszaszármaztatható legyen az önkormányzati vagyon.

– A vagyon-visszaszármaztatás kérdése az önkormányzatok és a tartomány esetében bizony Szerbia európai uniós csatlakozásának egyik előfeltétele. A politikai pártok között nagy a vita, hogy vajon mi képezi az önkormányzat vagyonát, és mi a tartomány tulajdona. Egy igazságos törvényre lenne szükség, amelyben a szakemberek szépen meghatároznák és pontosítanák, kinek mi a vagyona, viszont az is egyértelmű, hogy pontosan tudja minden önkormányzat és a Vajdasági Autonóm Tartomány is, mi az, ami a saját tulajdona volt egykoron. Ezt kell visszaadni.

– A vagyon-visszaszármaztatás szorosan kötődik a decentralizációhoz, ami szintén egy olyan kérdés, amit a csatlakozási folyamat idején kell rendezni.

– Szerbia sajnos még mindig nagyon központosított állam, amit Európában nem néznek jó szemmel. Hiszem azt, hogy lassan megérik az idő rá, hogy ennek véget vessünk, hogy a gondolkodásmódon változtassunk, s úgy látom, hogy az emberek is kezdenek rádöbbenni, hogy az önkormányzatok, a települések érdekei fontosabbak, előbbre valók a mindennapi élet szempontjából. A decentralizációt sohasem úgy képzeltem el, hogy elindul, és tartományi szinten megreked. A valós decentralizáció lényege, hogy a települések, a helyi közösségek szintjéig jusson el, hiszen az egyszerű polgár a helyi közösségekben és az önkormányzatokban valósítja meg a jogait, ott kell a decentralizáció hozadékát éreznie. Tehát a hatalmi struktúra minden szintjén le kell építeni az államot, ami azt jelenti, hogy az államnak versenyképessé kell válnia az önkormányzat és a tartomány szintjén a jövő Európájában. Nem engedhető meg, hogy az előítéletekkel teli társadalom győzedelmeskedjen, hogy a begyepesedett elképzelések érvényesüljenek, hanem társadalmi konszenzussal és összefogással mielőbb igazságos decentralizáció szükségeltetik.

– Mikor lesz tartományi szintű választás?

– Jövő tavaszra, március vagy április táján. A tartományi adminisztráció stabil kormányzat, függetlenül attól, hogy a koalíción belül néha komolyabb, máskor kevésbé komoly megrázkódtatások, súrlódások, gondok és mozgások akadnak. Ennek ellenére működőképes a tartományi közigazgatás, így nem látom értelmét, hogy előrehozott választásokat írjunk ki. Különösen annak nem, hogy ez Vajdaságban történjen meg. Persze a választások közeledte a politikai helyzettől függ, a gazdasági-szociális mozgások alakulásától, láthatjuk, hogy sztrájkok vannak, nagy az elégedetlenség. Ennek ellenére egyelőre úgy látom, hogy előrehozott választásra nincs szükség. Persze ez menet közben változhat, de pillanatnyilag ez a realitás.

– Több szintű választás lesz egyszerre, vagy a tartományit a többitől külön tartják?

– Az én hatáskörömbe a tartományi választás kiírása tartozik. Most azt mondom, hogy ez jövő tavasznál előbb nem lesz, és logikusnak tartom, sőt, gazdaságosnak, hogy minden szinten egyszerre legyen választás. Tehát önkormányzati, tartományi és köztársasági, mind együtt jövőre.

Magyar Szó

Szerző: