You are here

A gazdasági fejlődés húzóereje

Pásztor István: A vajdasági struktúra 98 százaléka kis- és közepes vállalkozásokból áll, amelyek klaszter nélkül nem tudnak sikerrel gazdálkodni

Az újvidéki Műszaki Tudományok Karán szervezték meg az első vajdasági klaszterkonferenciát, ahol a már megalakult ágazati tömörülések képviselői megosztották tapasztalataikat klaszterbéli társaikkal és az érdeklődőkkel, akik ezután kívánnak csatlakozni a tömörüléshez. Vajdaságban az országban elsőként alakultak meg négy évvel ezelőtt a különböző szakágakat összefűző klaszterek, mára mintegy nyolcezren tevékenykednek klaszteren belül, s mintegy 100 millió eurós tőkét tudnak megforgatni. Pásztor István tartományi gazdasági titkár kezdettől fogva pártolta a klaszterek létrejöttét, mert biztos volt benne, hogy a gazdasági fejlődés enélkül a szerveződési forma nélkül elképzelhetetlen. A tegnapi konferencián a következőket nyilatkozta lapunknak:

– Az utóbbi egy-két évtizedben Európában és szerte a világon nagyon felkapott szervezési forma lett a klaszter. Ez egy olyan tömörülés, amely a kis- és közepes vállalkozásokat foglalja magába, s egyben azokat az intézményeket is, amelyek ezeknek a vállalkozásoknak a fejlődését és fejlesztését hivatottak elősegíteni. A vajdasági gazdasági struktúrában az említett kis- és közepes vállalkozások 98 százalékos arányban vannak jelen, ami azt jelenti, hogy a létező vajdasági cégek közül a kis- és a közepes vállalkozások a legszámottevőbbek. Ebből is látszik, hogy ennek a szervezési formának különösen fontos szerepe van nálunk. Hogy egy példával szemléltessem, elképzelhetetlen egy kisebb cégnél, hogy legalább 5 személyt alkalmazzanak azért, hogy saját szolgálata legyen az adott vállalkozásnak, vagy hogy külön fejlesztési részleget nyissanak. A klaszterrendszeren belül ez a kérdés megoldható, az egyetemekkel és a különböző intézményekkel karöltve a klaszteren belül a fejlesztési és a szolgáltatási feladatkört meg lehet oldani. A vajdasági kormány 2007-ben kezdte el a vajdasági klaszterek építését. Most már 10 van belőlük a különböző gazdasági ágazatokban, csak hogy néhányat említsek: turizmus, fémipar, műanyagfeldolgozás, számítógépes technika és más területek. Jó, hogy a klaszterek szaporodnak, viszont az is biztos, hogy mindegyik nem fog tudni talpon maradni. A csatlakozó cégek részéről nagy az elvárás, s mihelyt belépnek a klaszterbe, kiderül, hogy mindaz a remény, amit tápláltak, beigazolódik-e. Ugyanolyan folyamat ez, mint a cégalapítás, menet közben derül ki, hogy sikerül-e talpon maradni az adott vállalkozásnak, továbblépni és fejlődni. A mostani konferencia kiváló alkalom a tapasztalatcserére és az összegezésre, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy még jobban működjenek a dolgok, valamint elgondolkodhatunk azon is, hogy miként tudnánk továbblépni, és mit kellene másként csinálnunk ahhoz, hogy nagyobb sikerrel tudjon mindenki a maga szakterületén fejlődni és előrehaladni.

A klaszterek fontosságáról és a gazdasági fejlődés során betöltött szerepéről dr. Slobodan Morača, a klaszterek versenyképességével és fejlesztésével foglalkozó központ igazgatója tartott tájékoztatót, mely szerint bizonyos területeken nem élnek a lehetőséggel kellőképpen az ágazati klaszterek, s nem használják ki a piac nyújtotta lehetőségeket. Nagyobb fokú együttműködéssel és összefogással talán jobban lehetne fejleszteni a különböző klaszterágazatokat, ehhez az lenne a fontos, hogy az adott klaszteren belül felismerjék a lehetőségeket a szakemberek, s éljenek velük. Morača azt a következtetést vonta le az eddigi tapasztalatok alapján, hogy nincs minden ágazat kellőképpen lefedve, bizonyos területeken nagyon is erős klaszterszerveződés tapasztalható, mint pl. a turizmusban, a technológiai és a fémipari ágazatban, viszont a vajdasági szemszögből nagyon is fontos mezőgazdasági területen kicsi a klaszterszerveződés iránti érdeklődés. A bortermelők, a gomba- és gyümölcstermesztők körében már meghonosodott az ilyen jellegű tömörülési forma, a biotermékek feldolgozása terén is volt már erre való kezdeményezés, és javaslatot is beterjesztettek a szakágazat kialakítására, de a többi mezőgazdasági ágazat egyelőre érdektelennek mutatkozik. Ezen jó lenne mielőbb változtatni.

A magyarkanizsai Pálinkás József, az egészségturisztikai klaszter igazgatója az egyik legsikeresebb ágazat vezetője. Ő már IPA-pályázati sikerről is be tudott számolni:

– A határon átívelő IPA-pályázatot nyertük meg a közelmúltban, februárban adtuk át a projektumot és szeptembertől már felhasználhatjuk az egy éves futamidőre 128 000 eurót érő Szeged-Makó-Szabadka-Magyarkanizsa-Zenta körzetre vonatkozó térségi desztinációs turisztikai menedzsmentrendszer kiépítésére irányuló pályázatot. Nagyon örülünk annak, hogy sikerült ezt megnyernünk, s abban bízunk, hogy a másik beadványunk, amely a Romániával való együttműködésre vonatkozik, úgyszintén minél előbb zöld fényt kap. Ez a temesvári-verseci körzetre vonatkozik. A mi pályázatunk lényege, hogy az egészségturizmus, és általában a turizmus fejlesztését szerkezetileg serkentsük. Ez elsősorban előadássorozatokat, könyvek és kiadványok nyomtatását foglalja magába, aminek alapján majd be tudjuk vezetni a térségi desztinációs menedzsmentszerkezetet, amit magyarországi és angliai mintára szeretnénk megszervezni a mi községeinkben, azaz a térségben és a régióban. Ha sikerül mindent a terv szerint megvalósítani, akkor az adott szerkezeti rendszerbe beépülve könnyebben tudunk majd az IPA-alapoknál pályázni.

Hasonló sikerről adott hírt Zoran B. Pekez, a vajdasági fémipari klaszter vezetője, aki megosztotta velünk, hogy az Európai Uniótól 740 000 eurót kapott a vajdasági fémipari klaszter, amelyet még márciusban pályáztak meg, mintegy két éven át tart a projektum megvalósulása. Az idén a kezdeti szakaszban vannak, ezért felhívja a fémiparban tevékenykedők figyelmét, hogy még bekapcsolódhatnak a projektumba, amelynek lényege a versenyképesség növelése az ágazatban, a kivitel serkentése és a piacon való fellépés hatékonyabbá tétele.

Magyar Szó

Szerző: