You are here

Tizenöt év után is vita tárgya

 

A szerbiai pártok többsége támogatja a srebrenicai események elítéléséről szóló parlamenti határozat elfogadását – Az ellenzék a határozat szövegéhez köti esetleges támogatását

Boris Tadić államfő a múlt héten a nagyköveti konferencia záróülésén hangsúlyozta, hogy Szerbiának a régión belüli megbékélés érdekében határozatot kell elfogadnia a srebrenicai népirtással és minden hasonló jellegű bűncselekménnyel kapcsolatban. Ezt később Banja Luka-i látogatása során is megismételte, Szerbia nemzetközi kötelezettségének minősítve a srebrenicai népirtás elítélését, így az országban újra felvetődött egy lehetséges parlamenti határozat elfogadása az ügy kapcsán.

A Szerbiai Képviselőház frakciói 2005-ben megpróbáltak egyeztetni egy Srebrenicáról, valamint a volt Jugoszlávia területén történt háborús bűnökről szóló határozat szövegével kapcsolatban, de nem sikerült közös nevezőre jutniuk. Az elmúlt öt esztendőben különféle civil szervezetek határozat-tervezetei kerültek nyilvánosságra, több képviselőcsoport próbált meg közös szöveget megfogalmazni, a Demokrata Párt, a Szerbiai Demokrata Párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom, 2007-ben pedig a Liberális Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga is megpróbálkozott saját tervezettel, mindeddig sikertelenül.

A Beta hírügynökség tegnap több szerbiai párt tisztségviselőjét kérte fel arra, hogy foglaljon állást egy Srebrenicáról szóló határozat meghozatala kapcsán. Meho Omerović, a Szerbiai Szociáldemokrata Párt tisztségviselője támogatását fejezte ki egy ilyen jellegű határozat elfogadásával kapcsolatban, mert értékelése szerint Szerbia ezzel a legközvetlenebb módon fejezné ki készségét a múlttal való leszámolásra és a régióban való megbékélésre.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője elmondta, hogy pártja a srebrenicai népirtást elítélő határozat mihamarabbi elfogadásáért száll síkra. Szavai szerint pontot kellene tenni a múlt ezen fejezetére. Hasonlóan vélekedett Suzana Grubješić, a G17 Plusz frakcióvezetője is, akinek értékelése szerint végső ideje, hogy a Szerbiai Képviselőház explicit módon elítélje a 15 éve történt srebrenicai gonosztettet.

Nada Kolundžija, a DP frakcióvezetője elmondása szerint pártja azon az állásponton van, hogy minden bűncselekményt el kell ítélni, beleértve a srebrenicait is. Szavai szerint ez „a nemzet önbecsülésének, az állam tekintélyének és az európai értékek tiszteletben tartásának kérdése”.

Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt elnökhelyettese elmondta, hogy pártja a „legerélyesebben elítéli azt a szörnyű gonosztettet”, ami Srebrenicában történt, de a párt viszonyulásáról egy esetleges parlamenti határozat elfogadásával kapcsolatban addig nem mondhat semmit, míg nem látja a konkrét tervezet szövegét. Szavai szerint azonban a Szerbiai Képviselőháznak nemcsak egy, hanem több gonosztettről is határozatot kellene hoznia. Branko Ružić, a Szerbiai Szocialista Párt tisztségviselője is egyetért vele, hiszen kijelentette, hogy pártja a volt Jugoszlávia területén történt valamennyi gonosztett elítéléséért síkra száll. Megítélése szerint átfogó hozzáállásra van szükség, csak így lehetséges a megbékélés és a jobb együttműködés a régióban.

Az előzőekhez hasonlóan vélekedett Andreja Mladenović is. A Szerbiai Demokrata Párt sajtószóvivője tegnap megtartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy pártja számára elfogadhatatlan egy olyan határozat elfogadása, amellyel csak a srebrenicai vérengzést ítélnék el. Szavai szerint az SZDP egy olyan határozatot tudna csak támogatni, amellyel a volt Jugoszlávia területén történt valamennyi gonosztettet elítélnék.

Dragan Todorović, a Szerb Radikális Párt frakcióvezetője szerint pártja számára elfogadhatatlan bármiféle határozat meghozatala Srebrenicáról, de mint kiemelte, az SZRP-nek nincs dilemmája valamennyi bűntett deklaratív elítélésének elfogadásáról.

Vesna Pešić, a Liberális Demokrata Párt parlamenti képviselője szerint szükség van egy külön határozatra, amellyel a szerb parlament elítélné a srebrenicai népirtást. Szavai szerint nem lenne értelme olyan határozatot hozni, amellyel egységesen ítélnének el minden gonosztettet. Mint kiemelte, Srebrenica specifikus eset, ami kiemeli a többi bűncselekmény közül, annál is inkább, mert a legnagyobb gonosztettről van szó, ami a második világháború után Európa területén történt.

A Szerbiai Kereszténydemokrata Párt tegnapi közleményében azt javasolta, hogy a Srebrenicáról szóló képviselőházi határozatba foglalják bele a holland zászlóalj felelősség alóli felmentését a srebrenicai eseményekért. „Eljött az idő, hogy Szerbia nyíltan kimondja, hogy a srebrenicai eseményekért nem a holland katonák, hanem a Ratko Mladić parancsnoksága alatt álló boszniai szerb erők felelősek” – olvasható többek között a közleményben.

A Nők Feketében szervezésében több civil szervezet képviselői tegnap Belgrádban az elnökség épülete előtt tiltakoztak, követelve, hogy július 11-ét nyilvánítsák a srebrenicai népirtás emléknapjává. A tiltakozók követelésüket Boris Tadić államfőhöz is eljuttatták, és emlékeztettek arra, hogy az Európai Parlament tavaly január 15-én határozatot fogadott el arról, hogy július 11-e a srebrenicai népirtás emléknapja.

Szerkesztőségi összefoglaló

Szerző: