You are here

Vendégségben Budapesten

 

   Augusztus 15-e és 25-e között tartották meg Budapesten az Égtájak Iroda szervezésében a jubileumi, sorrendben tizenötödik Vendégségben Budapesten - határon túli magyar fiatalok találkozóját, amelyen harmincegy ország csaknem nyolcszáz fiatalja vett részt, köztük mintegy száz vajdasági vendéggel, akik fellépésükkel fergeteges sikert arattak Budapesten, Pécsett és Lendván is.

    A jubileumi rendezvényen Vajdaságot az Adai Színtársulat, a szabadkai B-terv együttes, az óbecsei Csíkos zenekar, az óbecsei Szelence ének- és táncegyüttes, a péterrévei Tisza népi táncegyüttes, az adai-zentai Vaccanto együttes és az óbecsei Zengető együttes képviselte, az egyik legnépesebb különítményt képezve a találkozón. Régiónkból ugyanis csaknem százan utaztak el Budapestre azért, hogy megismerkedjenek a magyar főváros látnivalóival, bemutassák régiónkat, megvendégeljék a többieket tájegységünk jellegzetes ételeivel és italaival, művészeti produkcióikkal képviseljék magukat Európa Kulturális Fővárosában, Pécsett és a szlovéniai magyarság központjában, Lendván, valamint azért, hogy Széchenyi Istvánra és Erkel Ferencre emlékezzenek, szellemi és fizikai párbajokban mérettessék meg magukat, vagy egyszerűen csak azért, hogy önfeledten szórakozzanak a cirkuszban, a vidámparkban, az állatkertben, a strandon vagy éppen a különleges hangulatú sétahajózáson.

    Fiataljaink már a megnyitóünnepség programjának előkészítéséből is kivették részüket. A vajdaságiak képviseletében az Adai Színtársulat tagjai és vezetői is színpadra léptek, ráadásul igen hangulatos verses-zenés összeállítással, amely az elmúlt tizenöt év legemlékezetesebb pillanataiból elevenített fel néhányat, nem kis sikert aratva a sportcsarnok csaknem nyolcszáz fős nézőserege körében. A megnyitóünnepségen a neves magyarországi állami tisztségviselők9n kívül a vendégeket üdvözölte Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke is, aki elmondta: annak ténye, hogy az elmúlt másfél évtized alatt több ezer fiatal vett részt a Vendégségben Budapesten rendezvényen, azt jelenti, igenis lesznek, akik továbbviszik majd azt az erőt, amely államhatároktól függetlenül egyesíti a magyar nemzetet. Beszélt továbbá a palicsi Szent István-napi ünnepségről is, amelynek Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke is a vendége volt, aki kifejtette: az anyaország elsődleges fontosságúnak tartja a határon túli közösségeknek az identitásuk megőrzésére és továbbvitelére tett erőfeszítéseikhez nyújtandó segítséget. Pál Károly végezetül reményét fejezte ki, hogy a rendezvény egész addig fennmarad, amíg élnek a Földön magyarok, hiszen fontos feladata, hogy továbbvigye azt az erőt, amely a magyarságot megtartja, és sikeres nemzetté teszi - az anyaországban és a határon túli régiókban egyaránt.

    A megnyitó napján rendkívül izgalmas kiállítást is rendeztek, amelynek keretében a vendégek saját régióik népművészeti, turisztikai és gasztronómiai jellegzetességet mutatták be. A standok között a vajdasági volt az egyik legnépszerűbb, itt fogytak el ugyanis legelőször a finomságok, köztük például a helyszínen, bográcsban készült péterrévei babgulyás, az adai pálinkák és a bácsfeketehegyi borok.

    A találkozó egyik különleges pillanata volt az is, amikor a fiatalok közösen ellátogattak az Országházba, amelynek üléstermében a régiók képviselői elszavaltak egy-egy versszakot a Himnuszból. Vajdaságiként Szalai Bence, az Adai Színtársulat tagja aratott osztatlan sikert produkciójával. De a programok sorából kiemelhetnénk a Budán és Pesten, Széchényi és Erkel nyomában tett városnéző sétákat, a múzeumlátogatásokat, a színházi előadásokat, a táncházakat, az állatkerti vagy a cirkuszi látogatást - ahol a jubileumi rendezvény tiszteletére egy gólyát is örökbe fogadtak a részvevők -, illetve a Vidámparkban eltöltött szédítő órákat vagy a közösségi estek feledhetetlen pillanatait is. A legfontosabbak azonban talán mégis a barangolások voltak, a vendégek ugyanis előbb Európa kulturális fővárosát, Pécset, majd a muravidéki magyarság központját, Lendvát keresték fel, ezzel is tágítva a részvevők látókörét.

    - Az idei rendezvény minden várakozást felülmúlt - mondja lapunknak nyilatkozva Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója, majd így folytatja: - Azt hiszem, egyértelműen bebizonyosodott, hogy Európa Kulturális Fővárosának és a muravidéki magyarság központjának a meglátogatása is igazán jó ötlet volt. Mindkét napunk rendkívül tartalmasan és izgalmasan telt el, művészeti csoportjaink is óriási sikerrel mutatkoztak be. Az a tény, hogy amikor Pécsett felvonultunk, több százan követtek bennünket a színpadhoz, sőt, a Dóm téren mindvégig telt ház mellett adhattuk elő a produkcióinkat, olyan felemelő érzés volt, amely önmagáért beszél. Mindemellett a fiatalok délelőttönként nagyon sokat tanultak az adott településekről is, hiszen városnézéseken, múzeumi séták egész során vehettek részt, hiszen fontos célunk, hogy a fellépések, a közösségi rendezvények mellett olyan ismereteket is eljuttassunk ezekhez a fiatalokhoz, amelyek erősíthetik bennük a kulturális kötődést és az identitástudatot is.

    A barangolások után egy egészen más dimenzióba lépett a rendezvény, kezdve attól, hogy augusztus 20-án a fiatalok előbb nézőként, majd a délutáni felvonuláson már aktív részvevőként is jelen voltak a Szent István-napi állami ünnepségeken, sőt részt vettek az Éjtájak Iroda másik, a Vendégségben Budapesten rendezvénnyel párhuzamosan lezajló projektumának, az Art Mozaik Fesztiválnak a programjain is, sőt, ennek keretében aztán a Duna-parton felállított színpadokon újra bemutatkozhattak a budapesti közönségnek, mondani sem kell, ismételten óriási sikerrel. A vajdasági fiatalok produkcióira itt is rendkívül sokan voltak kíváncsiak, így mind a nézők, mind az előadók nagyon élvezték a különleges környezetben a hangulatosabbnál hangulatosabb produkciókat.

    A Vendégségben Budapesten szervezői az elmúlt évek során az európai régiókban és az amerikai kontinensen élő magyarság köréből is mind több fiatalt láttak vendégül, ám elmondásuk szerint az idei évtől kezdődően még nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni a Kárpát-medencén kívül élő magyarság bevonására, ezért is tartották fontosnak azt, hogy a jubileumi találkozóra összesen harmincegy országból érkezzenek vendégek, egy csokorban mutatva meg az anyaországnak a részleteiben különféle, egészében mégis egységes magyar kultúra általuk képviselt értékeit.

    - Valljuk be, tizenöt év nagyon hosszú idő, ezért talán megérett az idő a változásra. Azt azonban, hogy mit hoz a jövő, nem mi döntjük el - magyarázza Goldschmied József akkor, amikor a jövőről kérdezzük, majd hozzáteszi: - Ha a politikum úgy dönt, hogy az Égtájak Iroda folytathatja a munkáját, ráadásul az én irányításommal, akkor is újra kell gondolnunk azt, hogy milyen irányba haladjon tovább a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok találkozója, illetve maga az Égtájak Iroda.

    Az azonban egészen biztos, hogy az a nyolcszáz fiatal, aki az idén jelen volt a rendezvényen, nagyon hálás azért, hogy ott lehetett, és ezáltal bemutathatta munkájuk lenyomatát - nemcsak Budapesten, hanem annak köszönhetően, hogy harmincegy országból érkeztek vendégek, a világ egyéb tájain is -, azaz a rendezvénynek köszönhetően nyomot hagyhattak magukról a világban.

Máriás Endre

Szerző: