You are here

Nemzeti gyásznap: Emlékezés Eleméren

 

Százhatvanegy évvel ezelőtt, október 6-án végezték ki Aradon az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 13 katonai vezetőjét. Vajdaságban, a közép-bánáti Eleméren, a helyi Szent Ágoston katolikus templomban idestova 20 esztendeje emlékeznek meg a mártírokra. Minden évben elhelyezik a kegyelet virágait, ezzel emlékezve a vértanúhalált halt hazafiakra. A templom ódon falai őrzik Kiss Ernő, örmény gyökerekkel rendelkező honvéd altábornagy földi maradványait.

Az idei gyászünnepségen a közélet számos vezetője, egyházi méltóságok, diplomaták együtt emlékeztek a vértanúkra. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Szilágyi Balázs, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Korsós Tamás szabadkai magyar főkonzul, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke és még mások.

A gyászünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, ft. Gyuris László nagybecskereki plébános, a bánsági papság közreműködésével celebrált misét, de a szentmise keretében az egybegyűltekhez Kiss Nándor református lelkész is szólt. A mise után Kiss Ernő altábornagy tiszteletére állított emléktábla előtt elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd Szilágyi Balázs mondott beszédet.

- Mi magyarok soha sem titkoltuk törekvéseinket, világosan, magyarosan kiálltunk értük. Gondolkodásunk alapeleme, mely elutasítja az uralkodói önkényt, megmutatkozik már a vérszerződésnél is. Magyarnak lenni soha sem származás kérdése volt, hanem a közösséghez való tartozás, a közösségért való kiállás kérdése. Ebben adtak nekünk példát az aradi tizenhármak, ezért tartjuk őket – germán, szláv, vagy örmény származásuk ellenére – magyaroknak – fogalmazott a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Ifj. dr Korhecz Tamás, ünnepi beszédében kiemelte: gyászoljuk az elbukott szabadságharcot, gyászoljuk az emberéleteket, az árvákat és özvegyeket, a megbukott szabadságeszmét.

- Tisztelgünk a szabadságharc mártírjai előtt, az emberi tartás, a szabadság szeretete, és a bátorság előtt. Ugyanakkor emlékezünk a 13 aradi vértanúra…, de nem csak a mártírokra kell emlékeznünk, hanem a hóhérokra, azokra, akik felelősek a mártírok haláláért. Miért vagyunk ma itt? Ennek legalább két oka van: A mártírok megérdemelik az emlékezést, hiszen csak az emlékezésen keresztül őrizhetjük meg nevüket, helytállásukat, a bátorságukat, a nemzet iránti elkötelezettségüket. Emellett van még egy ok a nemzeti emlékezetnek: csakis az emlékezésen keresztül tudunk az akkori időkből tanúlságokat levonni, olyan igazságokat, amelyek ma is segíthetik nemzetünk felemelkedését – mondta ifj. dr. Korhecz. A szabadságharc utáni megtorlás a bosszú, és a megfélemlítés miatt következett be, azonban a szabadságharc emléke, a nemzeti emlékezet túlélte a félelem évtizedeit. Az MNT elnöke szerint a magyar nemzet egyik legnagyobb erénye az, hogy képes felemelkedni, fejlődni, ez a történelem során többször is bebizonyosodott. Például a 90-es éveknek az üzenete és politikája is a megfélemlítés, a megtörés volt. Azonban Árpád népének sikerült talpra állnia, olyannyira, hogy a vajdasági magyarság az elkövetkező évtizedben az autonómiaépítéssel foglalkozhat.

Az alkalmi ünnepi műsor után, az emlékezők elhelyezték a kegyelet koszorúit Kiss Ernő altábornagy nyugvóhelyénél.

Vajdaság Ma

Szerző: