You are here

Szavazhassanak-e a magyar állampolgárságú határon túliak?

 

Markó, Bugár, Berényi, Pásztor – érvek és vélemények a választójogról 

Míg a politikusok zömmel támogatnák, hogy a magyar állampolgárságú határon túliak szavazhassanak a magyarországi választásokon, a potenciális új szavazók, a határon túli magyar nemzetiségű polgárok véleménye legalábbis megoszlik a kérdésben. Megmozgatta és véleményformálásra sarkallta a határon túli magyar politikát az új magyar alkotmány kapcsán felmerült kormányoldali elképzelés, amely szavazati jogot biztosítana Magyarországon a magyar állampolgársággal is rendelkező határon túliaknak. A magyar közösségek tagjainak véleménye megoszlik a kérdésben. A politikai képviseletek zömmel támogatják a lépést - néhol azonban ellenzik, mások a tempót és a tartalmat illetően is óvatosságra intenek. A potenciális új választók véleménye megoszlik a kérdésről - derült ki a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este sugárzott összeállításból. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára jelenleg elsődleges az erdélyi magyarok romániai képviselete, ám Markó Béla, a szervezet elnöke szerint a teljes jogú állampolgárság feltételezi az egyén választójogát is. Ám megfontolandó, hogy azt állandó magyarországi lakóhelyhez kössék-e – nyilatkozta a politikus a Duna Televízióban. Amint azt sem tartotta kizártnak, hogy az erdélyi magyarságot egy Magyarországon bejegyzendő szervezet jelöltjei képviseljék a magyar országgyűlésben. A Székely Nemzeti Tanács ugyanakkor természetesnek tartaná a szavazati jog kiterjesztését a határon túli magyarokra, sőt, utóbbiakat választhatóvá is tenné Magyarországon. Mondván: a magyar országgyűlés sok döntése kiterjed az erdélyi magyarok és a székelység életére, befolyásolja mindennapjaikat. Bugár nem javasolja, az MKP üdvözli a lehetőséget „Nem tartom jó ötletnek” – így reagált a választójog kiterjesztésének lehetőségét firtató kérdésreBugár Béla, a szlovákiai Most-Híd párt elnöke. „A magyarországi parlamenti csatározásokba bevonni a határon túli magyarokat a választások kapcsán eléggé merész és felesleges javaslat. Másfelől ennek vannak hátulütői: idegen országok területén hogyan kampányolnának a magyarországi választások kapcsán a határon túli magyarok?” - fogalmazta meg aggályait és ellenvetéseit a politikus. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke a magyarországi szavazati jog kiterjesztésének inkább az előnyeit sorolta. „Nagyon komoly döntésnek és lépésnek tartom a kezdeményezést. Bízom benne, hogy ez is segíti az embereket abbéli döntésükben, hogy vállalják a kettős állampolgárságot” - érveltBerényi József, az MKP elnöke.A KMKSZ a magyarországi politika befolyásolására számít A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében nyilatkozó Brenzovics László úgy látja: a választójog megadása nyilván erősen befolyásolja majd mind Kárpátalja, mind a világ egész magyar közösségét, hiszen szavazataikkal először tudják majd befolyásolni a magyarországi politikát. Szerbiában létezik pozitív példa – de másutt lehetnek feszültségek Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Heti Hírmondó stúdiójában a kérdésről úgy nyilatkozott: náluk is most kezdenek a kérdéssel komolyabban foglalkozni, és az ottani magyarok körében is kitapintható az előbbi nyilatkozatokban megjelent kétféle álláspont. Az viszont tény, hogy a magyar állampolgárság kérdése és annak következményei nem okoznak akkora feszültségeket Vajdaságban, mint más kárpát-medencei országokban - tette hozzá. A vajdasági magyaroknak ugyanakkor régiós tapasztalatuk is van a témában: Horvátország megadta a lehetőségét a határokon túl élő horvát állampolgároknak, hogy szavazzanak az anyaországi választásokon. „Én láttam a horvátországi kampány lecsapódását Szerbiában; plakátok voltak, jelöltek kampányoltak, ezek többé-kevésbé ismert dolgok nálunk. És nem láttam egyetlen negatív következményét sem a horvát közösség számára, akik éltek horvátországi szavazati jogukkal” - fejtette ki nézetét Pásztor István. Megjegyezte ugyanakkor: nem mindenhol, nem minden országban élik meg így a kérdést, és ahol más a viszonyulás, ott bizonyos feszültségekkel és nehézségekkel jár majd az újítás. „Ezeket is végig kell gondolni, mint ahogy azt is fontosnak tartanám, hogy ez a kérdés ne úgy csapódjon le a magyar belpolitikában, mint ahogy a külhoni magyar állampolgárság a népszavazás kapcsán lecsapódott. Nem szeretnénk olyan magas árat fizetni ennek a kérdésnek kapcsán, mint akkor fizettünk” - érvelt Pásztor István. Véleményét azzal egészítette ki: nem volna jó a határon túli magyar közösségek számára, hogyha a magyarországi belpolitikai csatározások tárgyává válnának. A VMSZ elnöke szerint egyébként ha már az állampolgárság megadását nem köti lakóhelyhez a januártól életbe lép magyarországi szabályozás, akkor a választójogot sem kellene magyarországi lakhelyhez kötni. Viszont utóbbi korlátozott lehetne, a pártlistákra vonatkozhatna, nem pedig az egyéni jelöltekre. Parlamenti képviselet - egy későbbi fázisban Ami a választhatóságot, illetve a Markó Béla által ennek kapcsán említett megoldást illeti, Pásztor István úgy reagált: elképzelhetőnek tartja, ám nem ebben a pillanatban hanem pár év múlva, egy „következő nekifutásnál”. „Azt gondolom, hogy most egy visszafogottabb, nem közvetlen parlamenti képviseletre törekvő választási lehetőséget kellene biztosítani” - nyilatkozta a politikus a Heti Hírmondó stúdiójában.A kérdésre, hogy személy szerint ő miért tartja fontosnak a szavazati jog kiterjesztését, Pásztor István úgy reagált: az állampolgárságnak kell legyen tartalma, és az egyik éppen a választójog. Azt nem gondolná, hogy a határon túliak politikai véleménynyilvánítása „meghatározó vagy perdöntő lehetne” az elkövetkező magyarországi választásokon. Viszont fontos lenne a határon túliak beleszólása azért, mert a parlamenti választások eredményeként alakulnak ki azok a nemzetpolitikai elképzelések, amelyek lecsapódása a határon túli magyar közösségekre egészében és egyénileg is érvényesek – mondta a vajdasági magyar politikus. A lehetséges választók véleményeiA Heti Hírmondó által megkérdezett határon túli magyarok – a potenciális külhoni választók – eltérően reagáltak a magyarországi választási jog lehetőségére. „Sok magyar is szavazna, innen, Romániából is, mert a magyarság jövőjéről van szó, és az fontos számunkra” - hangzott egy erdélyi vélemény. Más vélemény szerint nem helyes a lépés, hiszen a leendő választók nem élnek Magyarországon, nem ismerik az ottani helyzetet, így az sem lenne helyes, ha beavatkoznának a magyarországiak ügyeibe. Egy idősebb megszólaló azt mondta: soha nem volt kedve a román állampolgársághoz – ő magyar állampolgárként született, és úgy is szeretne majd meghalni. Ugyanakkor megfogalmazódott az a nézet is: nehéz összeegyeztetni a választások eredeti célját azzal, hogy bár egy nemzet keretén belül, de mégis „határon túlra” leadott szavazatával valaki eldöntse: Magyarországon ki vezessen és milyen politikai döntések szülessenek ezáltal. Pintér Attila (Duna Televízió)

Szerző: