You are here

Miért szélsőséges a „Magyar «Fondorlat» Koalíció”!

Mindenki ismeri azt a mondást, hogy nem jó az urakkal egy tálból cseresznyézni, mert a maggal szemközt lövöldözik az embert. Fokozottan érvényes ez a mondás a közéletünkre. Sajnos a vajdasági magyar törpe-pártok politikai tevékenységük fő mozgatórugója a VMSZ-ellenesség és az MNT-ócsárolás. És erre még egy koalíciót is fel tudnak fűzni…

De kezdjünk elszámolni néhány szélsőséges cseresznyemaggal! (A teljesség igénye nélkül…)


Egy cseresznyemag. – Mit keresnek és hogyan is kerültek be a zentai és a szabadkai önkormányzatba a VMDP, VMDK és az MPSZ képviselői? A VMSZ kibuktatásában milyen és mekkora érdekük és szerepük is volt? Mennyit gyengült a nemzeti érdekképviselet ezekben az önkormányzatokban? Hogyan lehet az a számukra elfogadható, hogy ezekben az önkormányzatokban az intézményrendszert és gazdasági szférát a magyar nemzeti érdek mellőzésével és ellenében szervezik át?

 Másik cseresznyemag. – A Magyar Nemzeti Tanácsot szapulják azért, mert a Szerb Országgyűlés a Nemzeti Tanácsok megalakításáról szóló törvénye olyan, amilyen. Sem a szerb kormány, sem a hatalmi párt kritikáját ebben a témában és más ügyek kapcsán is csak ritkán hallhatjuk tőlük. Meglehet, hogy nem tökéletesek a törvény megoldásai, de ha már ezt tudta kinyögni a parlamenti többség, akkor élni kell vele, mert jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Fanyalogni és kifogásokat termelni mindenki tud, de miben vitték előbbre a perszonális autonómia ügyét a „Fondorlatosok” eddig?

Még egy cseresznyemag. – A VMDK ombudszmanért és emberi jogokért kiáltott, amikor a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjprogramjában az szerepelt, hogy csak az lesz jogosult az MNT ösztöndíjára, aki nyíltan vállalja nemzeti hovatartozását a magyar választói névjegyzékre való felíratkozással. Szerintük ez diszkriminatív rendelkezés!? Ki is javíttatták a hatalmi szervek (szerintem röhögtek a bajszuk alatt) a határozatot. Kérdem én: milyen magyar az, aki nem vállalja fel a vajdasági magyarság választói névjegyzékére való íratkozással a nemzeti hovatartozását, főleg ha tudjuk, hogy a kollektív jogaink gyakorlásához ez az egyetlen lehetőség? Még mindig nem látják a fától az erdőt!

Újabb cseresznyemag. – A Kisebbségi Választói Névjegyzékek létrehozatalát, ami a szerbiai választói névjegyzék része, a törvény a kisebbségi közösségekre bízta. A vajdasági magyar mini-pártok csak ímmel-ámmal vagy egyáltalán nem vettek ebben részt, de a kritikában, az esetleges szabálytalanságok keresésében, a feljelentgetésben, a magyar emberek elbizonytalanításában, a hitelrombolásban és a hátramozdításban jeleskedtek.

Még egy cseresznyemag. – Az MNT által az iskolaszékek és az igazgatóbizottságok tagjaira tett javaslatait csak a zentai önkormányzat kifogásolta, sőt kérdőjelezte meg jogosságát, a közigazgatási perig feszítve az ügyet. El is veszítették a pereket, de sem az MPSZ, sem a VMDK, akiknek a nemzeti autonómia talán fontos, nem jelezte, hogy egyáltalán megbánta volna az ügyet. Még mindig nem értik a területi önkormányzatiság és a nemzeti önkormányzatiság közti jelentőségbeli eltérést.

Ez is egy cseresznyemag. – A „Fondorlat” koalíció tagjai szinte erőnek erejével a magyar – magyar politikai vitát és botrányokat indukálják, mert valószínűleg ettől remélik, hogy maroknyi, radikális szavazótáboruk ezáltal felértékelődhet, mert az ilyen viták csak a „nagy” párt szavazóit tántorítják el.

Pedig tévednek.

Mert végül jön a citrommag!– És a végén megjelenik a nevető harmadik. A demokraták. A gazdaságilag és szociálisan ellehetetlenített vajdasági magyar szavazópolgár, belefáradva a magyar torzsalkodásba vagy ki sem megy szavazni, vagy bedől a szerb polgári pártok látszat-europai irányultságának és hagyja magát bedarálni, mint ahogyan azt már több kisebbséggel megtették. A kisebbségi fantom-szervezetek szétforgácsolják az erőt és jól elvannak a koncon is…

Kinek az érdekét is szolgálja a „Magyar «Fondorlat» Koalíció”? Kinek a csicskása közvetlenül vagy közvetve? Egyértelmű, hogy nincs itt semmiféle fordulatról szó, csak a demokraták gyászmagyar fondorlatáról.

Nem a szélsőjobboldali jelszavaik a zavarók, hanem a zsigerből és indulatból fakadó, önvizsgálatmentes útálatuk, szélsőséges destruktivitásuk az elkeserítő és szalonképtelen.

 

„Nem az a jó pásztor, aki Szent Györgykor kihajtja a nyájat, hanem az, aki Szent Mihálykor elszámol vele.”– mondja egy magyar közmondás.