Vissza az alkotmányos keretek közé

A költségvetési rendszerről szóló törvényre beterjesztett vajdasági módosítási indítványt vitatta meg a szerb parlament – Pásztor István: Az elmúlt két évtizedben Vajdaság társadalmi tőkéje hetven százalékkal csökkent

A tartományi parlament által, a költségvetési rendszerről szóló törvényre javasolt módosítási indítványokat vitatta meg csütörtökön a szerbiai parlament. A javaslatokat, amelyeket egy nappal korábban a köztársasági kormány nem hagyott jóvá és ezt javasolta a parlamentnek is, Pásztor István tartományi házelnök terjesztette be.

Kilenc éve egyetlenegy vajdasági javaslatot sem vitatott meg a köztársasági parlament – emlékeztette a tartományból érkezett módosítási indítvány mellett érvelve a képviselőket Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke. Ennek, mint mondta, az az oka, hogy egy olyan politikai rendszerben éltünk, melyben csakis a központi politikai hatalom iránt létezett bizalom. Most egy olyan időszak veheti kezdetét, melyben a közélet visszatérhet oda, ahol annak a helye is van: a döntéshozást megtestesítő képviselőházba – fogalmazott.

– Nap, mint nap hallhatjuk, hogy Vajdaság Szerbia mozdonya, legfejlettebb régiója. Az elmúlt időszakban viszont oda jutottunk, hogy ez a közhelyszerű megállapítás üres frázissá vált. Maga a szerb kormány is a nem eléggé fejlett régiók csoportjába sorolta be a tartományt legutóbbi kategorizálása alkalmával. Az elmúlt két évtizedben Vajdaság társadalmi tőkéje hetven százalékkal csökkent – húzta alá.

A módosítási indítványról szólva közölte, hogy az az alkotmány keretei közé helyezi vissza a tartomány pénzelésének kérdését, mert nem az adóbevételek, hanem a teljes költségvetési bevételek alapján határozza meg a hét százalékot. Szemléltetve a költségvetési rendszerről szóló törvénnyel okozott változásokat, a vajdasági képviselőház elnöke egy csordultig töltött poharat és egy kevés vizet tartalmazó poharat mutatott fel a képviselőknek, mondván: nem mindegy, minek a hét százalékát vesszük alapul.

A hatalmi koalíció pártjai és a Szerbiai Demokrata Párt is ellenezték az indítvány elfogadását. Kismárton Ottó, a Szerb Haladó Párt képviselője lapunknak azt mondta, hogy Vajdaságnak ismét fejlett régióvá kell válnia, s egyetértett azzal, hogy jelenleg a nem eléggé fejlett régiók közé sorolható. Véleménye szerint azonban a tartományi kormány az elmúlt években nem kezelte megfelelően a megkapott pénzt. Mint mondta, valódi nagyberuházásokra lenne szükség, melyeket az SZHP támogatna is. A pártot és a kormányt viszont az is érdekli, hogy mire költik el a Vajdaságnak átutalt pénzt – fejtette ki. Jovan Palalić, a Szerbiai Demokrata Párt parlamenti képviselője azt nyilatkozta a témával kapcsolatban a médiának, hogy egyet tud érteni azokkal a véleményekkel, amelyek szerint nem tartják be a Vajdaságot megillető alkotmányos hét százalékot, de aláhúzta, hogy a tartományi parlament által benyújtott javaslat nem számít jó megoldásnak.

– Azok, akik az alkotmánybíróságot nemrég még igazságtalannak nevezték, ma már az alkotmányra hivatkoznak. A megoldást az jelentheti, ha a parlament elfogadja a tartomány pénzeléséről szóló jogszabályt.

SZELEKTÍV ALKOTMÁNYOSSÁG

Ljiljana Lučić, a Demokrata Párt képviselője nyilatkozatában alkotmányellenesnek nevezte a költségvetési rendszerről szóló törvényt, a vajdasági módosítási javaslatot pedig a hiba kijavítására szolgáló, építő jellegű kezdeményezésként értékelte. A kormány véleményével kapcsolatban, mely szerint el kell utasítani a módosítási indítványt, kifejtette, az politikai revansizmusra utal, mivel a köztársaság és a tartomány szintjén ma eltérőek a hatalmi koalíciók. Úgy vélte, sürgősen el kell fogadni a Vajdaság pénzeléséről szóló törvényt. Gordana Čomić, a DP képviselője bejelentette, hogy a párt a 2013. évi költségvetésre benyújtott tartományi módosítási indítványokat is támogatni fogja. Úgy fogalmazott, hogy a jogállamiság kiteljesedése mellett foglalnak állást, és véleményük szerint a pénz elosztásának jelenlegi módja alkotmányellenes. Csalásról van szó, állapította meg, a tartománynak átutalt és tovább utalt pénzt ugyanis Vajdaság bevételeként kezelik, miközben ezzel a tartomány nem rendelkezhet. Azt mondta, itt nem párt-, vagy politikai érdekről van szó, hanem a vajdasági polgárok jogainak érvényesítéséről.

Popović Judit, a Liberális Demokrata Párt képviselője lapunknak elmondta, hogy a párt támogatja a vajdasági módosítási indítványt, hisz lényegesnek tartják kihangsúlyozni, hogy mennyire fontos lenne megváltoztatni a költségvetési rendszerről szóló törvényt. Kilátásba helyezte, hogy az LDP is támogatni fogja a jövő évi költségvetésre benyújtott vajdasági indítványokat.

– Változtatni kell a köztársaság Vajdasághoz való viszonyulásán. Az alkotmányt is állandóan szelektív módon alkalmazzák. Amikor a hatáskörök szűkítéséről van szó, akkor az alkotmányra hivatkoznak, amikor viszont a Vajdaságnak járó pénz ügyében kell dönteni, akkor már kevésbé figyelnek oda az alaptörvény rendelkezéseire – nyilatkozta Popović.

Véleményének adott hangot, hogy ilyen módon, minden alkalommal módosításokat kezdeményezve, nem lehet tartósan megoldani a finanszírozás kérdését. Mint mondta, a mostani hatalom mindent elkövet annak érdekében, hogy megsemmisítse az autonómiát.

– Ezen csak úgy lehetne változtatni, ha tényleg létezne egy politikai konszenzus a jelenlegi államberendezés, azaz a centralizmus megváltoztatására, és valódi decentralizálást érhetnénk el. Nagyon fontos lenne az alkotmány módosítása is, amellyel Vajdaságot valódi önkormányzatisággal ruházhatnánk fel – fogalmazott az LDP képviselője.

NEM VOLT KOMOLY A SZÁNDÉK

A hatalmi koalíció részéről elhangzott ellenérvekre, kritikákra reagálva Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezetője a Magyar Szónak elmondta, hogy a vajdasági polgárok azok, akik értékelik és eddig is értékelték azt, hogy a tartományi vezetőség megfelelően kezeli-e a rendelkezésére álló pénzt.

– Teljesen világos számomra, hogy a hatalmi koalíció tagjai miért nem támogatják az indítványt. A haladók néhány évvel ezelőtt abból a pártból váltak ki, amelyik szerint Vajdaságnak még léteznie sem kellene. A Szerbiai Szocialista Párt pedig az a párt, amelyik történetesen megszüntette Vajdaság autonómiáját. A Szerbia Egyesült Régiói hamis decentralizációt hirdet – hangsúlyozta Jerkov.

Véleménye szerint az indítvány elutasítása esetén Vajdaságnak a Szerbiai Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia az ügyben, és szorgalmaznia kell a tartomány finanszírozásáról szóló jogszabály mielőbbi meghozását. Jerkov nem osztozott Pásztor István megelégedettségében annak kapcsán, hogy kilenc év után újra a szerb képviselőház elé kerülhetett egy vajdasági javaslat, mert mint mondta, a parlament elnöke úgy tűzte napirendre ezt a pontot, hogy lényegében teljesen az értelmét veszítette.

– Egymással ellentétben álló két javaslat került ma napirendre, és egyazon napon szavazunk majd ezekről. A költségvetési rendszer módosítási javaslatára és a jövő évi büdzsére gondolok. Ha a képviselőház elfogadná a vajdasági javaslatot, az tulajdonképpen azt jelentené, hogy a költségvetésről szóló törvényt alapjaiban kellene módosítani. Az, hogy mindkét jogszabály napirenden van, egyértelműen jelzi, mennyire voltak komolyak a szándékok a vajdasági kezdeményezéssel – közölte a liga képviselője.

Az ülésen tett felszólalásában hangsúlyozta, hogy a vajdaságiak 2006-ban elutasították az új alkotmányt, melynek hatályba lépése óta a köztársaság 740 millió eurós adósságot halmozott fel a tartománnyal szemben.

Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője szerint is 2006 óta tart az a tendencia, melynek célja, hogy a beruházásokat szavatoló alkotmányos garancia csak formálisan és ne a gyakorlatban teljesüljön.

– Mostanra ez odáig fajult, hogy már formálisan sem tud teljesülni a büdzsé háromheted részének a beruházásokra fordítását szavatoló rendelkezés. Sőt, a hét százalékot előirányzó alkotmányos garanciát is megszegte a költségvetési rendszerről szóló törvény. A vajdasági indítvány azt mondja ki, hogy ez a helyzet most már tarthatatlan.

Varga szerint haladás az, hogy a képviselőház egy vajdasági javaslattal foglalkozik, mindenekelőtt a parlamentnek, mint demokratikus intézménynek a fejlődése szempontjából.

A képviselők a bő egy hét múlva esedékes szavazási napon döntenek majd a tartomány indítványának végleges sorsáról.