Ugrás a tartalomra

Végzetes következmények

Varga László: Szerbia megszegi a tagjelölti státus elnyerésével rárótt kötelezettséget

A beterjesztett törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban eljárási szabálytalanságok is megfigyelhetőek, magyarázta lapunknak nyilatkozva Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője. Ezeknek az eljárási szabálytalanságoknak az egyike a sürgősségi eljárás és a közvita elmaradása, részletezte Varga, hozzátéve: ezen túlmenően a törvényjavaslat szövege nincsen összhangban a parlament ügyrendjével, amely előirányozza, hogy ha egy jogszabály, vagy kérdés esetében van releváns európai uniós jogszabály, akkor azt fel kell tüntetni a törvényjavaslatban, illetve a javaslatot össze kell hangolni az európai uniós jogszabállyal. Eljárási szempontból az is problematikus, hogy a kormánykoalíció nem egyeztetett az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal a törvénymódosítás szövegéről, hangsúlyozta Varga.

– A jegybankokat érintő szabályok esetében az Európai Unió joganyaga előírja az egyeztetési kötelezettséget. A tagjelölt országokat ez persze formálisan nem kötelezi, ugyanakkor egy tagállammá válni kívánó ország jobban teszi, ha még a törvény előkészítési szakaszában egyeztet az unióval, és nem a jogszabály elfogadása után kényszerül azt módosítani. Az eljárási okokon kívül a VMSZ a törvénymódosítási javaslat tartalma miatt sem támogathatja a javaslatot. Tartalmi szempontból a törvénnyel Szerbia megsérti a Stabilizációs és Társulási Megállapodást. A megállapodással Szerbia kötelezettséget vállalt arra, hogy jogrendszerét harmonizálja az EU jogrendszerével.

-- A törvénymódosítással pedig egy már harmonizált jogszabályt alakítanak át úgy, hogy az ellentétes lesz az EU joganyagával. Az úgynevezett független intézmények, amelyek közé a jegybank is tartozik, függetlensége, jogállása, működésének biztosítása a tagjelölti státus megszerzésénél kikötött tíz feltétel egyik legfontosabbika volt. Szerbia most tehát megszegi a tagjelöltség elnyerésével szerzett kötelezettségét. Mindezt félretéve: a törvénymódosítási javaslat azért is elfogadhatatlan, mert a Lisszaboni Szerződés, az EU legmagasabb jogi aktusa egyik pontjában világosan kimondja, hogy a központi bankok vezetőit két okból lehetséges meneszteni. Egyrészről akkor, ha a felmentés pillanatában a bank vezetője nem teljesíti a kinevezésénél megszabott feltételeket. Másrészről pedig akkor, ha a központi bank vezetője a munkavégzés során súlyosan megszegi kötelezettségeit. Dejan Šoškić esetében egyik ok sem merül fel. Valójában politikai okokból történő menesztésről van szó. A törvénymódosítási javaslat egyik szakasza kimondja: a törvény hatályba lépésével a bankkormányzó, helyettesei és a jegybank tanácsának tagjai elveszítik mandátumukat – összegezte Varga.

A VMSZ képviselője biztos benne, hogy az EB idei évi Szerbiáról készített országjelentésében nem hagyja szó nélkül a törvénymódosítást és fontos problémaként fogja azt feltüntetni. Szerbia ezzel újabb nehézséget épített a csatlakozási tárgyalások megkezdésének tekintetében, hangsúlyozta Varga.

Megjegyzésünkre, hogy mindezzel hitelét veszítik az új államvezetés azon kijelentései, hogy számukra a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzése az elsődleges cél, Varga közölte: ez így van. Ha egyéb állami intézmények esetében is folytatni kívánják a politikai indíttatású leváltás gyakorlatát, akkor az helyrehozhatatlan károkat okozna, emelte ki Varga.

– A törvénymódosítás legsúlyosabb következménye pénzügyi szempontból merülhet fel. Az IMF nyugodtan azt mondhatja, hogy emiatt nem kezdi meg Szerbiával a hitelfelvételi tárgyalást. A Világbank pedig szerdán közölte: csak akkor tárgyal hivatalosan hitelről Szerbiával, ha ezt az IMF is megkezdi. Ilyen értelemben akár két fontos pénzügyi intézménnyel, illetve szervezettel is sikerülhet rossz viszonyt teremtenie a szerb államvezetésnek. Ez biztosan bekövetkezik, hiszen a szomszédos Magyarország példája is azt igazolta, hogy amíg az államvezetésnek nem sikerült lezárnia vitáját a nemzeti bankról az Európai Központi Bankkal, addig az IMF elzárkózott a hitelfelvételi tárgyalásoktól. Nem hiszem, hogy Szerbia esetében ez másképpen történik – nyilatkozta Varga.

                                                                                                                                                                                   Pesevszki Evelyn

 

Többi hír