Végeláthatatlan, de reményt keltő folyamat

Szinte sosem fordul elő olyan, hogy valaki azt mondja, mindenre volt elég pénz, mindent sikerült a tervek szerint megvalósítani. Mindig lehet többet is tenni, s az oktatásügy különösen olyan területnek számít, mely hatalmas beruházásokat igényel. Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár, a vajdasági kormány alelnöke maga is azt vallja, lehetett volna még több pénz a büdzsében, annak a helyét is könnyen megtalálták volna a vajdasági fejlesztési lehetőségek valamelyikében, mégsem lehetünk elégedetlenek az idei teljesítménnyel.

– A titkárságunk nagy titkárságnak számít, úgy hiszem, a legnagyobb, ami az alkalmazottak létszámát és a feladatok mennyiségét illeti. Ennek megvannak az előnyei és a hátrányai is. Előny, hogy a titkárságnak igen nagy súlya van a tartományi adminisztrációban, hátrány viszont, hogy több erőfeszítés kell mindennek az áttekintéséhez, koordinálásához. Ha az évet kell értékelni, akkor azt mondhatom, ez a koordinálás az idén sikerült. Pénzből, persze, sosincs elég, de az év folyamán, a költségvetés módosításának köszönhetően, még növekedett is a rendelkezésre álló összeg. Számíthatunk továbbá folyamatosan a költségvetési tartalékeszközökre is, hiszen az oktatás témája tartományunkban is egyre felértékelődik. Rutinfeladatainkat és az újakat is sikeresen elláttuk, s az oktatási, közigazgatási, kisebbségi, jogalkotási kérdésekben is sikerült eredményeket felmutatnunk. Arra törekszünk, hogy a jövőben még jobban teljesítsünk, lehet ezen még javítani.

Mennyi pénzből gazdálkodik ez a titkárság?

– Összesen 788 millió dinár áll a titkárságunk rendelkezésére, ha nem számítjuk bele az oktatásügyi dolgozók köztársasági büdzséből átutalt, majd azonnal továbbutalt béreit. Azokkal együtt 28,7 milliárd dinár a titkárság költségvetése.

Minden évben fontos témának számít a magyar diákok száma, az idén is sokat foglalkoztunk ezzel. Elégedett-e a megvalósított eredményekkel, sikerült-e megakadályozni a magyar tagozatok megszüntetését, megőrizni a számukat?

– Komoly küzdelmet folytattunk, de az idén kicsit könnyebb volt a dolgunk, mint az elmúlt években. Több szereplője is van ennek a történetnek, a Magyar Nemzeti Tanács, a titkárságunk, az oktatásügyi minisztérium is beletartozik. A kulcshelye a megoldásnak mégiscsak a minisztérium, nekünk részhatásköreink vannak, de őket kell meggyőzni, ott dől el, mi lesz. Jelentősen pozitívabb hozzáállást tapasztaltunk az idén az illetékes tárcánál, kevesebbet kellett őket győzködni, és többet el is tudtunk érni a lobbizással. Szinte mindenhol sikeresek voltunk, függetlenül attól, hogy a diákok száma továbbra is csökken. Most már pontos számadatokkal rendelkezünk, a tanév első féléve ugyanis befejeződött, időnként szeptember óta azért még vannak változások a tanulók számát illetően. Ami az általános iskolákat illeti, 1318 elsősünk van 114 osztályban. Ez az előző évhez viszonyítva 113 elsőssel, három osztállyal kevesebb. Az átlagos osztálylétszám 12. Vannak nagy létszámú és alacsony létszámú tagozataink is. Tény, hogy a tanulók száma csökken, ez azonban demográfiai kérdés, jellemző a szerb ajkú diákok esetében is. Nekünk az a feladatunk, hogy mindennek ellenére igyekezzünk megnyitni minden osztályt, ahol erre lehetőség mutatkozik. Különösen a falvakra kell hangsúlyt fektetni, sokszor még a kombinált tagozatok is megoldást jelentenek.
A középiskolákat illetően jobb helyzetről számolhatok be. A 2124 meghirdetett hely közül 1436-ra iratkozott be elsős, ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló 73 osztályból 72 meg is nyílt. Tavalyi adatokhoz képest ez két osztállyal többet, igaz, 72 magyar diákkal kevesebbet jelent. Az átlagos diáklétszám tagozatonként a magyar osztályokban a középiskolákban 20 fő.

Voltak-e újítások, változások az idén az oktatás területén?

– Több is volt. Tanúi vagyunk egy olykor gyorsabban, olykor lassabban, néha átgondoltabban, néha kevésbé átgondoltan zajló oktatási reformnak. Vannak már eredményei is, és jól látható, mi a céljuk a változásoknak. Az oktatás korszerűsítése, a digitalizáció, a tantervek és programok olyan frissítése, aminek nem a magolás a célja, hanem a gondolkodás és a problémamegoldó képesség fejlesztése. Most éppen az általános iskolák első és ötödik osztályában, továbbá a középiskolák első osztályaiban valósul meg a program módosítása, fokozatos az átállás, folyamatosan bővül majd a változás által érintett osztályok köre. A reform része a duális oktatás meghonosítása is a szakközépiskoláinkban: a gimnáziumok maradnak az egyetemek felé vezető út fontos intézményei, a szakközépiskolákban azonban elsősorban a kettős, azaz duális módszernek kell dominálnia a gazdasági igényeknek és az oktatásnak az összehangolásával. Olyan szakképzett személyeknek kell kikerülniük az iskolapadokból, akikre valóban szüksége van a társadalomnak, a gazdaságnak.

Zajlik az iskolai hálózat észszerűsítése is. Vajdaságban a középiskolák esetében csak két változás, egyesítés történik (Apatin és Törökkanizsa), az általános iskolák esetében pedig a döntési határidő 2019 márciusának vége. Hiszem, hogy korszerűbb és hatékonyabb iskolahálózatot kapunk Vajdaságban és az egész országban is.
Több mint 20 millió dinárt fordított a tartomány az idén a Microsoft oktatási csomagjának beszerzésére. Minden gimnáziumba, sok szakközépiskolába és néhány általános iskolába is eljuttattuk. Lebonyolítottuk a megfelelő képzéseket is az e-oktatás szavatolása érdekében. Digitális tankönyvek és egyéb digitális tananyag használatát teszi lehetővé ez az újítás, hozzáférhetőbbé teszi a tananyagot, és a diákok is megkapják a saját licencüket. Folytatni akarjuk ezt a kezdeményezést, és szeretnénk kiszélesíteni az oktatási rendszer egészére a tartományban.
Fontos volt a tartomány hozzáállásában az idén a közvetlen kapcsolatteremtés az iskolákkal a Közelebb az iskolapadokhoz akció keretében. Az év folyamán bejártuk az összes tanintézményt, több mint 550 helyen jártunk, és megbizonyosodtunk arról, milyen a helyzet, mi hiányzik, mik a teendők.

Mit tapasztaltak?

– A látottak elemzése folyamatban van, február közepére el szeretnénk készíteni a jelentést. A csapatok a helyszínen elbeszélgettek az iskolák vezetőségével, az általuk előre javasolt három témáról, és egyéb témákról is. Körüljártuk az iskola épületét, megtudtuk, melyek a legnagyobb gondok. Sok helyen láttuk, hogy az épületek rossz állapotban vannak, sok helyütt van teendő a felszereltséggel. Rendezetlen tulajdonjogi viszonyokat is találtunk. Más helyen gondok vannak a szakkáderrel, s mindenütt problémaként említették a bérezést. Utóbbi kérdés kapcsán az idén áttörést vártunk, de nem történt meg, reméljük, jövőre megvalósul. A nagyvárosokban kapacitáshiány van, a falvakban nincs elég tanuló. Minden iskola problémája másmilyen. Komolyan vesszük a hallottakat, és megpróbálunk segíteni. Ahol nekünk van hatáskörünk, ott mi intézkedünk, ahol a köztársasági szervek kellenek, ott majd közvetítünk.

Korábban nem látott iskolafejlesztési, épületfelújítási program is az útjára indult az idén. Milyenek az első eredmények?

– Hosszú ideig nem foglalkoztak igazán ezzel a kérdéssel, az épületek állaga meg folyamatosan romlott. Olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyek méltóak a tanuláshoz. Nem lehet színvonalas oktatásról beszélni elhanyagolt épületekben. Végeláthatatlan folyamat ez, hatalmasak a szükségletek, láttuk ezt a terepen is. Az idén 600 millió dinárt fordítottunk erre a tartományban. Ez az összeg a mi titkárságunktól, az energetikai és az ifjúsági és sportügyi titkárságtól és a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóságtól származik. A köztársaság közberuházási irodája is jelentősen kivette részét a finanszírozásból. Összehangolt lépések ezek. Egyre nagyobb lendületet vesz a program, nem is szabad leállnia. Most mintegy 150 tanintézményünk jutott valamilyen forráshoz, a tartományi oktatási intézmények negyede.

Mint tudjuk, legkésőbb 2020-ban tartományi választások lesznek, nem tart attól, hogy 2019 már a kampányolás jegyében telik?

– Minden bizonnyal így lesz. Vannak viszont ennek előnyei is, hiszen az oktatási és kisebbségi jogok látókörben lesznek a kampányban, és a megkezdett munka folytatódhat. Ami fontos, a tartományi támogatások arányosan és sokszor azon felül a magyar nyelven oktató tanintézményeinket és egyáltalán a magyar vonatkozású projekteket célozzák. Egyértelmű, hogy ez nem így lenne vagy kevésbé lenne így, ha a VMSZ a politizálás minden szintjén, az önkormányzatoktól kezdve a tartományon át a köztársaságig, nem lenne a hatalmi többség része. Arra számítok, hogy 2019-ben is növekedni fog a rendelkezésre álló pénz mennyisége, akár a büdzsé módosításával, akár a már említett tartalékeszközök bevetésével.