A város ellenzi a Szabadkai Rádió magánosítását

A Szabadkai Rádió magánosítását ellenző határozatot fogadott el csütörtöki ülésén a szabadkai városi képviselő-testület. Egyúttal kérvényezte, hogy a kulturális és tájékoztatási minisztérium a köztájékoztatási törvény tervezetéből törölje a helyi, a kisebbségek nyelvén is sugárzó sajtóorgánumok privatizációjáról szóló szakaszt, azaz a jövőben is tegye lehetővé a városi költségvetésből történő pénzellátásukat – tudósít a Tanjug.

Ellenkező esetben, mint kifejtették, sérül a polgárok tájékozódásra való joga a községek történéseinek vonatkozásában, valamint a nemzeti kisebbségek képviselőinek anyanyelven történő tájékoztatásra vonatkozó törvényes és alkotmányos joga is.

Buckó György, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője elmondta, a Szabadkai Rádió magánosítása a médium bezárásához vezetne, majd emlékeztetett arra, hogy az intézményt 45 éve, 1968-ban alapították. Hangsúlyozta, hogy jelenleg három nyelven sugároz adást a rádió, és kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez az esetleges privatizáció után is így maradna.

Ivan Ušumović, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV) képviselője leszögezte, a Szabadkai Rádió, illetve többek között a horvát nyelvű szerkesztőség munkájának megszűnésével sérülne a nemzeti kisebbségek alkotmány által szavatolt joga. Hangsúlyozta, a vajdasági horvátok számára azért is fontos a Szabadkai Rádió megmaradása – ami szerinte kétséges a magánosítás után –, mert csupán ez a médium sugároz napi rendszerességgel horvát nyelvű adást.

A Szabadkai Rádió sorsáról folyó vita közben elhangzott Mirko Bajić képviselő javaslata, miszerint a Szabadkán működő négy nemzeti tanács együtt alapíthatna egy tájékoztatási intézményt, így az alapítói jogokkal a tanácsok rendelkeznének.

Az ülésen egyébként kinevezték a Palicsi Állatkert, a szabadkai Városi Múzeum és a helyi Szociális Központ igazgatóit is.