Változtak az MNT ösztöndíjfeltételei

A Magyar Nemzeti Tanács 33. rendes ülésén módosította a felsőoktatási és a demonstrátori ösztöndíjakról szóló határozatot, amely szerint a kollégiumokban élő és a 30 kilométernél kisebb távolságra élő diákok csak 90 euró ösztöndíjat kapnak, a demonstrátori munkába pedig elsősorban az MNT ösztöndíjasait igyekeznek bevonni.

Hivatalossá válnak Szécsány község településeinek magyar helységnevei, valamint a testület elfogadta a civil stratégia végrehajtásának éves beszámolóját, és jóváhagyott több, 15 létszámúnál kisebb magyar tagozat megnyitását.

Dr. Lengyel László, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa indokolta a 2013/2014-es tanévre szóló felsőoktatási ösztöndíjakra és a demonstrátori ösztöndíjakra vonatkozó pályázati felhívásáról, a pályázat lebonyolításáról és a kérelmek pontozásáról szóló határozat módosítását. Mint megjegyezte, Magyarország újra fontosnak tartotta az ösztöndíjprogramot, és a jövőben is támogatásban részesítik.

A módosítás értelmében azok a diákok, akik 30 kilométernél kisebb távolságban laknak, valamint azok, akik az Európa Kollégiumban vagy más államilag támogatott kollégiumban kapnak szállást 90 euró támogatást kapnak.

Ugyanakkor, ha ezen hallgatók közül valaki hiányszakmára jelentkezett, vagy ha valaki halmozottan hátrányos szociális hátterű családból érkezett, ez az összeg 120 euróra módosul. A többi ösztöndíj-kategória és azok összegei nem módosulnak. A korábban megkötött szerződések az akkori szabályok szerint érvényesek, kivétel egyedül akkor történik ha egy diák bejut az Európa Kollégiumba.

– Mivel az MNT előbb elbírálja a pályázatokat, mint kiderülne, hogy egy diák kap-e kollégiumi szállást, ezért addig, amíg a szálláshelyek betöltéséről nem születik döntés, a diákokkal ideiglenes szerződést kötünk – magyarázta Lengyel László.

Ezenkívül a módosítás a Technológiai Kart, az összes szakával együtt hiányszakká nyilvánítja, és a határozat szerint az Orvosi Karon belül az Ápolástan nem sorolható azonos kategóriával a nála sokkal nehezebb szakokkal. A szerződéseket egy évre és feltételek teljesítéséhez kötik, vagyis nyereségorientált elvet vezetnek be.

Az elsőéveseknél megmarad a megszokott rendszer, a felsőbb évesek esetében viszont az MNT nyomatékosabban kéri számon a teljesítményt. A szakfőiskoláknál 8,5-ös vagy 8-as átlaghoz és maximális kreditpont eléréséhez kötik az ösztöndíj megtartását, azoknál az egyetemi szakoknál, amelyek nem hiányszakok 8-as átlagot vár el, a hiányszakokra pedig nem vonatkozik a szabályozás.

– A magyarság szempontjából túlreprezentált tömegszakok iránti érdeklődés nagyobb lett, a hiányszakok esetében pedig nem érzékeltük, hogy többen jelentkeztek volna – mondta Lengyel.

Ugyanakkor az ösztöndíjpontozásnál hangsúlyosabban figyelembe veszik a nemzetközi versenyeken elért eredmények pontozását – 4-ről 6-ra emelték. A határozatot az MNT 29 igen szavazattal, ellenzés és tartózkodás nélkül fogadta el.

A demonstrátori ösztöndíjakkal kapcsolatban Lengyel megjegyezte, hogy az MNT egy olyan közösségi portált üzemeltet, amelyen több mint 1000 tavalyi demonstrátor és idei elsőéves kommunikál, cserél tapasztalatot. Ezért az MNT a jövőben a demonstrátori tevékenységbe elsősorban azokat a hallgatókat igyekszik bevonni, akik már ösztöndíjasaik voltak. Ezeknek a diákoknak az ösztöndíját 30 eurós ösztöndíjpótlékkal toldaná meg az MNT.

A felsőbb évfolyamosok, akik nem az MNT ösztöndíjasai, de vállalják a demonstrátori munkát, továbbra is 150 eurós ösztöndíjjal honorálnák. Az MNT ösztöndíjprogramja egyébként kétmillió eurós költségvetéssel számol. A határozatot a testület 29 szavazattal egyhangúlag fogadta el.

MAGYAR TELEPÜLÉSNEVEK

A következő napirendi pontban Beretka Katinka, a hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsos terjesztette be a vajdasági magyar helységnevek meghatározásáról szóló határozat módosítását. Szavai szerint az MNT még 2004. december 29-én meghozott határozatában rendelkezett Szécsány község és a területén található települések magyar elnevezéseiről, ekkor azonban még a szóban forgó településeken a magyar nyelv nem volt hivatalos.

A helység szerb elnevezése

A helység magyar elnevezése

Sečanj

Szécsány

Banatska Dubica

Kismargita

Boka

Bóka

Jarkovac

Árkod

Jaša Tomić

Módos

Busenje

Káptalanfalva

Konak

Kanak

Krajišnik

Istvánfölde

Neuzina

Nezsény

Sutjeska

Szárcsa

Šurjan

Surján

– Mivel időközben Szécsány községben bevezették a magyar nyelvet hivatalos használatba, a bizottság kezdeményezi a már megállapított, de még nem hivatalos magyar helységnevek átvételét a vajdasági magyar helységnevek meghatározásáról szóló határozatba – indokolta a beterjesztést Beretka, aki elmondta azt is, hogy egy helyi lakos figyelmeztette az MNT-t, hogy a községeben hivatalos nyelv lett a magyar, de nincsenek magyar helységnevek.

CIVIL STRATÉGIA

Ezt követően a 2012–2018-as időszakra elfogadott Vajdasági Magyar Civil stratégia Közigazgatási Hivatal általi végrehajtására vonatkozó 2013. évi beszámolója következett.

– A stratégia programjai klasszikus piramiselv alapján egymásra épülnek, s ahhoz, hogy megvalósítsunk egy további operatív programot, ahhoz meg kell valósítanunk az ehhez szükséges korábbit is – számolt be Zsoldos Ferenc, a Civil Konzultatív Testület elnöke.

Mint elmondta, a stratégia megvalósításáért felelős intézményrendszer csúcsán a Magyar Nemzeti Tanács Civil Konzultatív Testülete (CKT), illetve az MNT Közigazgatási Hivatala áll. A stratéga alapján így 2012 decemberében négy civil központ nyílt meg: Zomborban a Dunatáj Egyesülés Nyugat-Bácska Régió-fejlesztéséért szervezet keretében, Szabadkán a Vajdasági Magyar Civil Szövetség keretében, Zentán a Ci-Fi Civil Központ keretében és Kisoroszon a Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központ keretében.

Az elmúlt fél évben a civil központokat összesen 148 szervezet kereste meg, amely az adott régiókban lévő magyar civil szervezetek kb. 58 százaléka. Ezenkívül a környező településeken információs esteket is szerveztek, s amelyik településen igény volt rá, ott rendszeres időközönként terepi tanácsadást és fogadónapokat is tartottak. A civil központok szervezésében regionális civil fórumok is megvalósultak, ahol az adott régió civil szervezeteivel megbeszélték az aktuális problémákat, illetve fejlesztési irányokat.

A négy civil központos munkatárs munkáját egy civil jogász és könyvelő is segíti, akik jogi és pénzügyi tanácsadást végeztek az őket megkereső civil szervezetek részére. Ezenkívül különféle képzéseket is szerveztek, valamint több hónapos előkészítés után 2013. május végén vált nyilvánossá a Délvidéki Civil Portál (www.civilportal.rs), amely egy összetett információs és tanácsadó honlap a délvidéki magyar civil szervezetek részére.

Az információs jellegét a következő rovatok jelentik: hírek, események, képzések, konferenciák, felhívások, blogok. A honlap tanácsadó szerepét erősíti a 2013 májusában megjelentett két kiadvány is, Pályázatírási alapismeretek (Zsoldos Ferenctől) és Elszámolási kisokos (Stausz Edinától) címmel. A kiadványok jelentik az első két kötetét a most megindított Délvidéki Civil Kiskönyvtár – sorozatnak. A beszámolót a testület egyhangúlag fogadta el.

TAGOZATOK ÉS TANKÖNYVEK

Joó Horti Lívia terjesztette be a 15-nél kevesebb tanuló részére megnyitandó magyar nyelvű tagozatok jóváhagyását Nagykikindán, Padén, Nagybecskereken, Szentmihályon, Újvidéken, Bezdánban és Zomborban. Doroszlón a Közoktatási Bizottság nem javasolta a tagozat megnyitását, mivel csak egy tanuló iratkozott első osztályba.

Az MNT egyhangúlag fogadta el a jóváhagyást. Következő pontban a zentai Egészségügyi Középiskola átképzésre iratkozó tanulói létszáma véleményezésének az elfogadása következett, ugyanis az intézmény mind felszereltség, mind szakelőadók tekintetében biztosítani tudja a javaslatban meghatározott létszám sikeres átképzését és továbbképzését.

A jóváhagyást a testület szintén egyhangúlag elfogadta, s úgyszintén elfogadták a magyar nyelvű hazai tankönyvek oktatási-nevelési folyamatban történő használatáról szóló határozatot, amely szerint a közoktatási bizottság két új tankönyvet hagyott jóvá. A 7. osztályos Kémia tankönyvet és Feladatgyűjteményt Takács Izabella magyar szakos tanár és Tóth Ida kémia szakos tanár véleményezte, az iskolai előkészítő csoportra vonatkozó kiadványokat pedig Huszár Emma óvodapedagógus, és azokat elfogadhatónak találta.

Az ülés végén Rácz Szabó László a képviselői kérdéseknél arra várt választ, hogy az MNT mikor kéri meg Magyarországot, hogy az uniós csatlakozás előtt álló Szerbiának csatakozási feltételül szabja meg, hogy a vajdasági magyarok ne kisebbségként, hanem népként legyenek nyilvántartva, és Szerbia magyarsága kapjon önrendelkezési jogot.