You are here

Akadozik a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok és a helyi közösségek munkája

A Tartományi Régiófejlesztési, Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Titkárság szervezésében május és június folyamán Vajdaság több településén kerekasztal-beszélgetéseket tartottak, amelyeken a jelenlevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy tabuk nélkül felszólaljanak.

Egeresi Sándor régiófejlesztési, régióközi együttműködési és helyi önkormányzati segédtitkár elmondása szerint a 45 meghívott vajdasági önkormányzatból 36 vett részt az említett összejöveteleken. A rendezvényeken a helyi közösségeken, valamint az adott települések képviselőin túl jelen voltak az önkormányzatokban működő nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok, a helyi polgári jogvédők és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság tisztségviselői. Törökbecsén, Topolyán, Antalfalván, Temerinben és Ópázován két témát érintettek a résztvevők. Az egyik kérdés a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok és bizottságok működése, a másik pedig a helyi közösségek munkájában felmerülő problémák feltárása volt. Egeresi Sándor kiemelte: a beszélgetések elsődleges célja az volt, hogy a terepen térképezzék fel a jelenlegi helyzetet és a gyakorlati kérdéseket.

A segédtitkár elmondása szerint a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok és bizottságok a 90-es években elsősorban azért alakultak meg, hogy kivizsgálják a nemzeti alapon történő incidenseket, továbbá szavatolják a nemzeti kisebbségek, közösségek teljes egyenjogúságát.

Elmondása szerint már akkoriban sem működtek igazán, vagy csak akkor hívták őket össze, amikor valamilyen atrocitás történt. Ez a mai napig hatással van a tevékenységükre. 

– Az évek folyamán a helyzet pozitív értelemben változott, jelentősen csökkent a nemzeti alapon történő incidensek száma Vajdaságban, gyakorlatilag megszűnt. Ezek a tanácsok most egyszerűen nem találják a helyüket, pedig munkájukat törvény szabályozza. Éppen ezért a beszélgetések során új tartalmakat, feladatköröket szerettünk volna feltárni, amelyek mentén ezek a bizottságok végezhetik a munkájukat. Számtalan konkrét javaslatot hallottunk. Olyan ötlet is felmerült, hogy a tanácsok véleménynyilvánítási jogkörrel bírhatnának, továbbá foglalkozhatnának a nemzeti kisebbségek oktatási kérdéseivel. Ugyanakkor érintettük a részarányos foglalkoztatás kérdését is. A beszélgetések alapján megállapíthatjuk, hogy a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok és bizottságok együttműködése a nemzeti tanácsokkal nem kielégítő.

Éppen ezért a közeljövőben egy újabb kerekasztal-beszélgetést szervezünk majd, amelyen ezt az együttműködést európai szintre szeretnénk emelni. Így hozzájárulunk a szerb kormány nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési akcióterv eredményességéhez, ami pedig az EU-csatlakozási tárgyalások 23-dik fejezete szempontjából fontos. E fejezet többek között azt is meghatározza, hogy lehetővé kell tenni a helyi önkormányzatokról szóló törvények teljes körű végrehajtását a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó tanácsokra vonatkozóan. A nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó tanácsok szerepének önkormányzatokban való újradefiniálása, pedig kulcsfontosságú a kisebbségi jogok megvalósításában – mutatott rá Egeresi Sándor.

A másik téma, amellyel a résztvevők foglalkoztak, a helyi közösségek helyzete volt, amely szintén fontos az integráció szempontjából. A segédtitkár véleménye szerint a helyi közösségek valahol igen eredményes munkát végeznek, és valóban a polgárok érdekeit tartják szem előtt.

Mégis vannak olyan települések, amelyekben ezek a közigazgatási szervek csak papíron léteznek, ez pedig azzal magyarázható, hogy többé már nem alkotmányos kategóriák.– A helyi közösségek nélkülözhetetlenek olyan önkormányzatokban, ahol a lakosság távolabb eső településeken él. Más a helyzete egy nagy városban működő helyi közösségnek, mint egy faluban. Éppen ezért a helyi közösségek hatáskörét, anyagi forrásait egyértelműen meg kell határozni, miközben szem előtt kell tartanunk a polgárok mindennapi igényeit és érdekeit. Az említett közigazgatási egységek jogi helyzetét pontosabban kell definiálni, ugyanis a jelenlegi helyzet nem megfelelő. Ezek a kérdések továbbra is nyitottak – hallottuk a segédtitkártól.

Szerző: 
Magyar Szó, lau