Tusványos – A külhoni magyar vezetők elítélték Brüsszel betelepítéspolitikáját

Közös nyilatkozatban üzen a Kárpát-medencei magyarság Brüsszelnek, amelyben elutasítják a tervezett kvótarendszer bevezetését. Ennek értelmében ugyanis az uniós tagországok területére migránsokat telepítenének. Az erdélyi Tusnádfürdőn a nyilatkozatot a kárpátaljai, a muravidéki, a horvátországi, a felvidéki, az erdélyi és a vajdasági magyarok politikai vezetői látták el kézjegyükkel. Ennek értelmében támogatják a magyar kormány kvótarendszer-bevezetését elutasító álláspontját. A nyilatkozat szövegét Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, egykori nemzetpolitikai államtitkár-helyettes a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen olvasta fel, mint az Itthon a Kárpát-medencében előadás moderátora.

Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikai szakértő: „Mi, a Kárpát-medencei magyarság választott képviselői, az alábbi nyilatkozatban emeljük fel szavunkat Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikája és a kényszerbetelepítés ellen. Európa veszélyben van. Ma már egyértelműen kimondható, modernkori népvándorlás zajlik. A közelmúlt politikai és gazdasági eseményei új migrációs hullámot indítottak el. Az elmúlt években milliók indultak útnak Ázsiából és Afrikából, hogy a jobb élet reményében Európában találjanak új otthont maguknak. Ma már az is világosan látható, a következő években a bevándorlási nyomás csak erősödni fog. Európa háborúban áll. A bevándorlási válság kezdete óta ugrásszerűen megnőtt a terroristamerényletek száma. A párizsi, brüsszeli, isztambuli és nizzai merényletekben több száz ártatlan európai vesztette életét. Az Európai Unió vezetői még mindig nem értik a problémát. Hiába a több száz áldozat, hiába az egyre nehezedő bevándorlási nyomás, tagadják, hogy összefüggés lenne a bevándorlás és a terrorizmus között. A megoldást pedig, a nemzeti parlament megkérdezése nélkül, az illegális bevándorlóknak az uniós országokba történő betelepítésében látják. Határozottan elutasítjuk Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikáját és a kényszerbetelepítést. Nekünk, Kárpát-medencei magyaroknak, akik évtizedek óta egy nemzetként több államban vagyunk kénytelenek élni, különösen fontos a közös Európa sorsa. Számunkra nem közömbös az Európai Unió jövője. Hisszük és valljuk, hogy a brüsszeli bürokraták nem dönthetnek helyettünk. Jogunk van nekünk dönteni a közös jövőnkről, jogunk van eldönteni, hogy kikkel akarunk együtt élni. Kérünk minden magyar állampolgárt, hogy október 2-án éljen szavazati jogával és vegyen részt a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson. Most újra közösen kell cselekednünk, ismét szükség van minden magyarra. Üzenjünk közösen Brüsszelnek, hogy ők is megértsék.”

Előadás a magyar nemzetpolitika alakulásáról és az anyaországon kívül élő magyarok jövőjéről

Hol áll és hova tart a Kárpát-medence magyarsága? Hogyan látják a lehetőségeket a kárpátaljai, az erdélyi vagy a vajdasági magyarok? A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a magyar nemzetpolitika alakulásáról és az anyaországon kívül, kisebbségben élő magyarok jövőjéről tartottak előadást Itthon a Kárpát-medencében címmel Erdélyben.

Megrendült Európa identitása, ezért nem tud megküzdeni a kontinenst már több mint egy éve érintő migrációval. Az Európai Uniónak nemcsak az újkori népvándorlás kérdésére kell megoldást találni, hanem a kisebbségek, köztük a Kárpát-medencében élő magyarok kérdésére is, fejtette ki nyitóbeszédében Répás Zsuzsanna egykori nemzetpolitikai államtitkár-helyettes, nemzetpolitikai szakértő. „Hogyha elgondolkozunk ezen a két kérdésen, úgy gondolnánk először, hogy nagyon messze, távol állnak egymástól, azonban van egy olyan fogalom, amely mindegyiknek az alapját, legfőbb magját képezi, és ez nem más, mint az identitás. Hiszen Európa azért van nagy bajban, és azért nem tud mit kezdeni a migránsáradattal, mert megrendült Európának az identitása. Azt viszont már közhelyszerűen ismételjük, hogy a külhoni magyar közösségek megmaradására akkor számíthatunk, ha meg tudjuk erősíteni az itt élő magyarságnak az identitását.”

A magyar nemzetpolitikát az elmúlt évtizedekben a hullámhegyek és a hullámvölgyek jellemezték. Potápi Árpád János szerint a magyar kormány az elmúlt években igyekezett egy hullámhegyet meglovagolni. Ennek bizonyítéka az is, hogy a nemzetpolitika költségvetése év közben 30 százalékos bővítést kapott. Ehhez hozzájárul a vajdasági és a kárpátaljai gazdaságfejlesztési programok több évre szétosztott 83 milliárd forintja is. Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár, Magyarország: „A 2010–2014 közötti időszakban megszületett az a keretrendszer, amelyben a nemzetpolitika dolgozni tud, amelyre támaszkodik. Ez a keretrendszer is él és működik, és nagyon jól működik. El kell mondanom azt, hogy 850 ezer állampolgársági igényről beszélhetünk itt Tusnádfürdőn. Állítólag a külügyminisztériumban 2007–2008 körül készült egy olyan tanulmány, amely kimutatta azt, hogy nem kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert az egész világon kb. 37 ezren igényelnének magyar állampolgárságot, és felfújt dologról van szó, és nem lesz annyi igény. Bár nem szabad a számok bűvöletébe esni, de azért a 850 ezer egy óriási szám és eredmény.”

Pásztor István, a VMSZ elnöke beszélt a Szerbián átvándorolt több mint egymillió migránsról és a kvótarendszer elfogadásának következményeiről. Szerinte félő, hogy a Németországban munkaerőként nemkívánatos migránsokat Magyarországra, vagy esetleg Szerbiába toloncolnák vissza. Pásztor a vajdasági magyar politika helyzetképét és a Szerb Haladó Párttal való együttműködést is elemezte. „A Vajdasági Magyar Szövetség országos, tartományi és önkormányzati szinten is a Szerb Haladó Párttal kapcsolatot építve a többségnek a részét fogja képezni. Nem azért, mert lefeküdtünk nekik, nem azért, mert elfelejtettük a 90-es éveket, hanem azért, mert ebben a pillanatban ez a nemzeti érdekünk. Ugyanakkor azt is el kell, hogy mondjam, hogy azok, akik uniós csatlakozás vonatkozásában az országot odáig vitték el, hogy hétfőn két új fejezet nyílt meg a tárgyalásokban, azok azt a fajta politikát képviselik, amiért mi az elmúlt másfél-két évtizedben folyamatosan síkraszálltunk. A mi számunkra különösen fontos a 23-as tárgyalási fejezetnek a megnyílása. Ennek elemeként létezik egy kisebbségi akcióterv, amelynek a kidolgozásában mi aktívan részt vettünk. Ez a kisebbségi akcióterv a csatlakozás folyamán egyfajta útmutató fog lenni, tartalmazza mindazokat az elemeket, amiket a jogharmonizáció és jogalkotás folyamatában, a csatlakozás folyamatában be kell építeni a szerb jogrendbe.”

Annak ellenére, hogy enyhült az Ukrajnát sújtó harcok heve és az önkéntesek színre lépése miatt a katonai behívók száma, a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetben van. A háború békés lezárását szorgalmazó minszki megállapodás végrehajtása akadozik. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az Európai Unió kettős mércéjét vetette fel a menekültek kérdésében. „Szűkkeblűségnek tartom azt, hogy két év alatt nem sikerült még a vízummentességet sem megoldani ebben a relációban, nem beszélve az eurointegrációnak a dolgairól. Furcsának tartom azt, hogy míg a média állandóan közvetít a migránsok sanyarú helyzetéről, ami kétségtelenül így van, addig egy szó sem hangzik el, hogy mi van az 1 800 000 ukrajnai belső menekülttel, arról, hogy milyen a sorsuk vagy milyen támogatást tudnak igényelni. Nagyon fontos lenne, ha Európa visszatérne a saját értékeihez, abbahagyná ennek a kettős mércének az alkalmazását, és elsősorban a tagállamok érdekeinek megfelelően cselekedne, nem pedig érthetetlen indokokból történjenek olyan dolgok, amelyek az alapvető kritériumokat, a jogállamiságot, a biztonságot veszélyeztetik.”

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elemzésében kitért arra, hogy a politika, a képviselői mandátumok és a polgármesteri székek nem célok, hanem eszközök. Kifejtette az erdélyi pártok közötti összefogás fontosságát a szavazók megmozgatásában és kitért a migránskérdésre is. „Ez nem egy magyar ügy. Egy kőkeményen magyar ügy is, és Kárpát-medencei és közép-kelet-európai ügy is. Azonban Európában élünk, Közép-Kelet-Európában, direkt módon tudunk tenni Erdélyért vagy térségünkért. Úgy lehet Európa erősebb, ha Erdély, a Kárpát-medence, Magyarország, a magyar nemzet erősebb. Nem lesz attól Európa erősebb, ha felhígul a társadalmi szolidaritás, és az emberek bizonytalanságban élnek.”

Potápi Árpád János elmondta, megváltozott a magyar diaszpóra megítélése a világban. Pozitív irányba mozdult el a mai Magyarország határain kívül élő magyarságról alkotott vélemény. A nemzetpolitikai államtitkár szerint a Kárpát-medencei magyarok egy erősödő, büszke nemzet tagjai.