Tudatosan a célokért

Évről évre rosszabbul élünk. Társadalmi és magánvállalatok, személyek és intézmények egyaránt. A helyi közösségek is egyre nehezebben válthatják valóra terveiket, egyre kevesebb pénzt fordíthtnak befektetésre, fejlesztésre. Vannak azonban települések, amelyek a nehéz körülmények ellenére is épülnek, szépülnek. Ezek közé tartozik Bácskossuthfalva, ahol a helyi vezetőség kitartó munkájának hála az elmúlt időszakban egyre több beruházás vált valóra.

Elsöprő siker a választásokon
A közelmúltban megtartott helyi közösségi választások eredményével a falu lakosai is elégedettek, hiszen a VMSZ—VMDK koalíció mind a tizennyolc jelöltje bejutott a tizennyolc tagú helyi tanácsba. Fazekas Róberttel, a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának elnökével e példaértékű választási sikerről, az eddigi eredményekről és az idei évi tervekről beszélgettem.
— Négy évvel ezelőtt a tizennyolc tanácsnoki helyre negyvenhárman jelentkeztek, most pedig huszonkét jelölt közül választhattak a szavazópolgárok. A többi párt vidéki szervezetei meglehetősen leépültek. Közülük egyik sem számított nagyobb ellenfélnek. Ennek szerintem két oka van. Az egyik a falvak kiüresedése, az általános elvándorlás, a másik pedig, hogy ennek megakadályozásáért rendkívül nagy erőfeszítéseket tettünk, és ennek meg is lett az eredményeke. Ezt értékelte a lakosság. A Magyar Koalíció 2008 és 2012 között is készített egy cselekvési tervet, azaz programot, és azt minden háztartásba eljuttatta. Ezt a programot megvalósítottuk, majd négy év elteltével összegzést készítettünk róla. Vannak helyek, ahol nem valósult meg minden elképzelés, máshol viszont túlteljesítettük a vállalt feladatokat. A jelöltek kiválasztásakor két szempontot vettünk figyelembe: hogy munkáját a helyi közösség tanácsán belül el tudja végezni, illetve hogy a közösség támogatását élvezze. Úgy gondolom, hogy megfelelőképp képviseltük a falu lakosságának érdekeit, és ez tükröződik a szavazatokban — nyilatkozta a választásokról Bácskossuthfalva első embere.
Tehát az elkövetkező négy évben a helyi közösség tanácsának elnöki tisztjét Fazekas Róbert tölti be, az alelnöki hely pedig Seffer Attilát illeti meg.

Több új beruházás a településen
Sokszor halljuk, hogy a vajdasági költségvetésből a községek nem kapják meg a nekik járó pénzt, ezért bajban vannak. A helyi közösségekre ez még inkább érvényes.
— Bizonyos fejlesztési eszközök felhasználásáról mi magunk dönthetünk, azonkívül helyi járulékból eredő pénzzel is szabadon rendelkezünk. Ez a két eszközforrás nemcsak a létfontosságú költségekre elég, hanem fejlesztésekre is futja belőlük. Tavaly a Gazdasági és Regionális Fejlesztési Minisztériumtól nyert 6 millió dinár támogatásból egy turisztikai útvonalat építetünk a tópart mentén. Emellett 4 millió dinárt — a Komgrad közvállalat és a Standard Kft.-vel közösen — a sétány alatti vízgyűrű és a szennyvízelvezető hálózat megépítésére fordítottunk. Egy újabb, mintegy 3,7-3,8 millió dinár értékű beruházás révén hozzáláttunk az emlékház felújításához. A bálterem befejezéséhez 800 000 dinárral kellett hozzájárulni, konyhát alakítottunk ki, a színházat pedig két kiállítóteremmel bővítettük. Tervezzük a valamikori népegyetem épületének a felújítását is, vendéglátási célokra használjuk majd. A Tartományi Mezőgazdasági Titkárság jóvoltából 2 millió dinárt nyertünk vízvezeték-hálózat kiépítésére, nemrégiben pedig másik két helyi közösséggel együtt 900 000 dinárt a szőlősárkokhoz vezető csatornák tervének elkészítésére. A falu utcáinak útburkolatain keletkezett kátyúkat is betömtük (mintegy 800 000 dinárból), elkészültünk a falu sétányával és kivilágításával (jó nagy munkával, hiszen az alját le kellett betonozni, szennyvízhálózattal ellátni). A felsoroltakon kívül az egyházközség, az iskolaépület, az egészségház kiseb-nagyobb felújítási munkálataira költött pénzt szintén a helyi költségvetésből fedeztük. Turisztikai tartalékalapot teremtettünk, huszonkét civilszervezetünket rendszeres támogatásban részesítjük, elsőéves egyetemistáinknak pedig tíz hónapon át havi 4000 dinár ösztöndíjat folyósítunk. Az újszülötteknek babakelengye-csomagról gondoskodunk, és a nyugdíjasainkról sem feledkezünk meg: egyesületükkel közösen mezőgazdasági irodát működtetünk, és van egy pályázatfigyelő szolgálatunk is — sorolja az elnök.

Évente ötven fővel kevesebben
A hivatalos népszámlálási adatok szerint a településnek 5128 lakosa van, voltaképpen azonban 4300 körül lehet a számuk, több száz helybeli ugyanis másutt keresi a boldogulását: Magyarországon, Németországban, Ausztriában és Londonban. A születések és az elhalálozások aránya elszomorító: a település lakosainak száma évente ötven fővel kevesebb. Főleg a főiskolai és egyetemi végzettségű fiatalok vándorolnak el, akik pedig maradnak, azok alkalmazkodnak a körülményekhez. A munkanélküliség aránya mintegy harmincszázalékos a településen.
— Gyáraink mintegy 700 munkást foglalkoztatnak, az Otthonban pedig százan dolgoznak. Néhány fejlett mezőgazdasági termelő munkásokat alkalmaz, de sajnos sok a szociálisan hátrányos helyzetű lakosunk is. Egykor természetes volt, hogy a középiskola befejezése után nyomban elhelyezkedhettek a fiatalok, ma viszont nincs rá lehetőségük. Nagy részük ezért szociális segélyből él. Vannak fiatal vállalkozóink is. A Standard nevű vállalatnak is fiatalember a tulajdonosa, tizenhat alkalmazottnak nyújt munkalehetőséget. A mi falunkban talán csak annyival jobb a helyzet, mint más vajdasági településeken, hogy az ipara még működik valamelyest, de igazából csak árnyéka valamikori önmagának.

Térségben kell gondolkodni
Több település keresi a falusi turizmusban rejlő lehetőséget. Bácskossuth-falva is ezt teszi.
Panonijától kezdve Topolyán át Pacsérig és Bácsgyulafalváig olyan programokat kell kidolgozniuk a helyi közösségeknek, amelyek az idelátogatók szálláshelyéről is gondoskodnak. Nem az a cél, hogy eljöjjön a turista, pár órát itt tartózkodjon, aztán továbbutazzon, hanem, hogy itt is marasztaljuk. A településen halad át a bajmoki határátkelőt az autóúttal összekötő út, s mivel ez jócskán lerövidíti számos európai országbeli utas útját, szívesen használja. Ezért hát azon kellene fáradozni, hogy az átutazó álljon meg a faluban, és töltsön is el itt minél több időt. A vadászturizmust, melynek vidékünkön gazdag hagyományai vannak, tovább kell fejlesztenünk és még több tartalommal megtöltenünk. Nagy feladatok várnak ránk: Topolyának, Pacsérnak és nekünk is vannak ezzel kapcsolatban elképzeléseink, melyeket együttműködésen alapuló közös tervvel kellene megvalósítanunk — sorolja az elképzeléseket az elnök.

Romokban a szabadidőközpont
A turisták itt tartásához szükség van a korábban oly közkedvelt és ismert rekreációs központra is. Sajnos a létesítményt felelőtlen személyek teljesen tönkretették, s elvittek belőle mindent, ami csak mozdítható volt. A helyi közösség egy vállalkozóval együtt szeretné megvásárolni és használhatóvá tenni ezt a romos épületet, mely úgy fest, mintha bombatámadás érte volna. Ha sikerül megvenniük, akkor még az idén újjáépítik, azonkívül a tekepályát is helyre szeretnék állítani, s a központot is rendezvények, koncertek megtartására alkalmas állapotba kívánják hozni. Lépésről lépésre akarnak haladni, így a következő évben már sor kerülhetne medencék, szaunák létrehozására is.
— A helyi közösség épülete mellé parkot is tervezünk, az egykori Meblo előtti részen pedig tehergépkocsik és személyautók számára parkolót. Az emlékházban öt szoba már elkészült, a további bővítés az idén esedékes. A határút-program folytatásában egy közös községi projektum keretében határutakat építenénk. Ha majd elkészül a részletes regulációs terv, egy 5,4-5,5 hektáros ipari zónát hozunk létre. Készülőben van egy kiadványunk, egy barnamezős beruházási kézikönyv, melyben az itteni cégek szerepelnének. A központban tizennégy biztonsági kamera működik, de szeretnénk a falu távolabbi pontjaira is felszerelni néhányat. A hozzánk tartozó épületek fenntartása, fűtése sem egyszerű dolog. Civilszervezeteink részére egy-két mikrobuszt szeretnénk vásárolni, latolgatjuk a biomasszával való fűtés bevezetését és a hozzá való tüzelőanyag előállítását is. A legnehezebb időkben felújítottuk a színházat, sétányt építettünk, emlékházat, báltermet varázsoltunk újjá, és kiépítettük az úthálózat 24-25 százalékát. Fontos, hogy a helyi közösség jól dolgozzon, s hogy jó előre gondolkodjunk — szögezi le a tanácselnök. 
A bácskossuthfalvi helyi közösség vezetősége pedig jól dolgozott — erről egyrészt a megvalósított beruházások, másrészt az a bizalom tanúskodik, amellyel a legutóbbi választásokon a polgárok újból kitüntették.