You are here

A jövő évi költségvetést vitatta meg a tartományi parlament – A hatalom és az ellenzék a pénz elosztásának módja miatt vitatkozott – Lehetővé tették a parlamenti anyagok fordítását

Jövőre 68,57 milliárd dinárral számol a tartományi adminisztráció, 3,75 milliárd dinárt tenne ki a költségvetési hiány, ám ezt fedezni tudják az idén fennmaradt eszközöknek köszönhetően, 4,8 milliárd dinárt „átirányítanak” a jövő évi büdzsébe. Hosszas vita alakult ki éppen emiatt az összeg miatt, mely több pénzt eredményez 2018-ban, a beruházások számával sokan mégsem elégedettek.

Igor Mirović tartományi kormányfő a számadatokat ismertetve a Tartományi Képviselőház tegnapi ülésén elmondta, 2016-hoz képest, amikor a jelenlegi vezetőség átvette a tartomány irányítását, 10,6 százalékkal magasabb lesz a költségvetés 2018-ban, de az idei elsődleges tervekhez képest is 7,8 százalékos a pozitív irányú változás.

Két költségvetési módosítást is elfogadtak az idén, az év során gyarapodott a megnövekedett bevételeknek köszönhetően a tartományi kassza, így végül azt lehet elmondani, hogy a 2018-ra vonatkozó elsődleges költségvetési tervek a végleges idei adatokhoz képest 1,7 százalékkal magasabbak. Kiemelte, nem kívánja ismételgetni, mennyi pénzt fordít a tartomány a hamarosan elkészülő Žeželj-hídra vagy a 2019-ben beköltözhetővé váló Vajdasági Rádió és Televízió új épületének a berendezésére, ezeket ugyanis mind letudott projektumoknak, régi terveknek tartja, s szerinte itt az ideje újabbak megvalósításába kezdeni. Példaként a Letenka gyermek- és ifjúsági oktatási- és sportközpontot emelte ki, amelynek realizálása minden bizonnyal már jövőre elkezdődik.

Mirović elmondta, nem feledkeznek meg továbbra sem az egészségügyi intézmények felszereltségének bővítéséről meg az óvodáknak és az iskoláknak a felújításáról sem, ezekre a célokra jövőre is jelentős összeget különítenek el. A mezőgazdaságra valamivel kevesebb pénz jut, mint az idén, hétmilliárd dinárt fordítanak különféle vissza nem térítendő támogatásokra, ezek azonban azt a célt szolgálják majd a kormányfő szerint, hogy a kistermelők is felkapaszkodjanak, s egy-két éven belül már nekik se legyen szükségük támogatásra, a nyereségből tudjanak fedezni minden felmerülő kiadást vagy fejlesztést. A költségvetés mintegy 40 százaléka fejlesztési célokat szolgál – hangsúlyozta.

LEHETŐSÉG AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK

Már január 4-én megjelenik egy felhívás a helyi önkormányzatok fejlesztési, beruházási projektumainak a támogatására. Mirović azt mondta, ünneppel teli hónapról hallani sem akar, a munka nem állhat meg január első felében sem, a jeles dátumok miatt. Az említett projektumokra kétmilliárd dinárt különítettek el, s a megvalósítást is minél előbb el kell kezdeni.

Egyébként sem elégedett minden helyi önkormányzattal, közölte, olykor három lépéssel is késnek a projektumok elkészítésében, jóváhagyásában vagy éppen kivitelezésében. A parlamentben adott nyilatkozatában újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő azt mondta, az idei tartományi költségvetéshez még nagyjából 600 millió dinár hiányzik ahhoz, hogy a köztársaságinak az alkotmányos hét százalékát tegye ki, ezt a hiányzó részt viszont pótolják a köztársasági hatalommal közösen finanszírozott projektumok. Maga is híve a finanszírozási törvény meghozásának, ami konkretizálná, mennyi pénzre számíthat egy adott évben Vajdaság.

CÉLEGYENESBE JUTOTT PROJEKTUMOK

A hatalmi koalíció képviselői támogatták a költségvetés javaslatát. Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt és az Egységes Szerbia frakciójának vezetője úgy fogalmazott: a költségvetésnek megvan a megfelelő szociális dimenziója is azon túl, hogy a beruházásokra és a gazdaság erősítésére fókuszál. Pelt Ilona, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője szerint a nagyberuházások miatt kell elsősorban elismeréssel szólni a jövő évi büdzséről: a szabadkai Népszínház 333 millió dináros projektuma vagy a VRTV új székházának 1,8 milliárd dináros felújítása a beruházások létezéséről tanúskodik. Kiemelte, a kisebbségi sajtótermékek között a Magyar Szó is öt százalékkal nagyobb tartományi támogatásra számíthat jövőre, de fontos tétel a községeknek juttatott fejlesztési összeg is – magyarázta Pelt.

Az ellenzék nem tartotta ilyen jónak a jövő évre ütemezett terveket. Goran Paunović (Demokrata Párt) szerint a költségvetés magasabb, de ez a növekedés nem lehet reális, amikor tudjuk, hogy a legnagyobb részét a tartományi kasszán átfolyó transzfereszközök képezik, melyekkel voltaképpen nem rendelkezhet az adminisztráció. Đurađ Jakšić (Szerb Radikális Párt) elmondása szerint a hatalom által korábban bejelentett „beruházási bumm”-ból csak a „bumm” maradt az idén, jövőre pedig még kevesebb jut majd ilyen célokra, másfél milliárddal kisebb a keret.

Nem különbözik ez a vezetőség semmiben sem az előzőtől – állapította meg –, ahol Bojan Pajtić abbahagyta, ott folytatta Igor Mirović. Svetlana Kozić (Elég volt!) a médiumok támogatására jóváhagyott összeg miatt aggódott, mint mondta, az ellenzékről egyes lapokban egy betűt sem lehet olvasni. Branislav Bogaroški (Vajdasági Szociáldemokrata Liga) az alkotmányos hét százalék alulteljesítését kifogásolta, továbbá azt, hogy csaknem ötmilliárd dinárt irányít át a vezetőség a jövő évi kasszába, ezt a pénzt pedig szerinte beruházásokra is el lehetett volna költeni. Csonka Áron (Alternatíva Vajdaságért) értetlenül állt annak ténye előtt, hogy a kormány jóváhagyást kért a parlamenttől egy esetleges hitel felvételére 600 millió dinár értékig. Mint mondta, nem érti, miért van erre szükség, ha valóban olyan stabil a tartomány pénzügyi helyzete, amilyennek mondják.

LEFORDÍTJÁK A DOKUMENTUMOKAT

A képviselőház döntést hozott arról is, hogy jövő év júliusától – a szakszolgálatok felkészítésének befejeztével – minden parlamenti dokumentumot lefordíthatnak bármelyik, Vajdaságban hivatalos használatban álló nyelvre. A képviselőnek előre jeleznie kell, ha igényt tart a fordításra, akár a képviselőházi ülések, akár a bizottságok munkaanyagát illetően. Nagy lépésnek nevezte ennek tényét minden kisebbségi nemzeti közösséghez tartozó képviselő a parlamentben.

Szerző: 
Magyar Szó, v-ár