Tilos megváltoztatni a települések etnikai összetételét
A VMSZ módosítási indítványa erősíti az alkotmányos rendelkezést
A Szerbiai Képviselőház folyamatban lévő rendes ülésén egyebek mellett a migrációs törvény javaslata szerepel napirenden. Szerbia a néhány évvel ezelőtt elfogadott migrációs stratégiában és a migrációs akciótervben kötelezte magát a szóban forgó jogszabály kidolgozására és elfogadására. Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a parlament Európai Integrációs Bizottságának elnökhelyettese lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a jogszabályban megpróbáltak minden migrációval összefüggő kérdést csokorba fogni.
Ez persze nem jelenti azt, hogy más idevonatkozó jogszabályok, mint mondjuk a menekültekről vagy a menedékjogról szóló törvények hatályon kívül helyeződnének, de a jövőben ezt az összetett területet érintő információgyűjtési, adatfeldolgozási, intézkedéstételi folyamatokat egy törvény szabályozza – magyarázta Varga, hozzáfűzve, hogy a jogszabály értelmében az eddigi Menekültügyi Főbiztosság Menekültügyi és Migrációs Főbiztossággá fog átalakulni. Ez a szerv látja majd el a migrációs folyamatokkal kapcsolatos adatgyűjtést, illetve adatfeldolgozást, valamint a különböző vonatkozó intézkedések végrehajtására vonatkozó javaslattételi feladatokat és az esetleges jogszabály módosítási kezdeményezéseket.
A törvény pontosan meghatározza, hogy mit is takar a migráció mint megfogalmazás, nevezetesen: egyrészről a Szerbiába érkező menedékkérők, másrészről pedig a toloncegyezmény alapján visszatoloncolt személyek kérdését.
– A VMSZ módosítási indítványt gyújtott be a jogszabályra, ezt a kormány el is fogadta, tehát a parlamenti szavazáskor indítványunk már a jogszabály részét fogja képezni. Indítványunk ahhoz az alkotmányos garanciához kapcsolódik, hogy tilos megváltoztatni a települések etnikai összetételének arányát. Ennek értelmében az állam nem tehet olyan intézkedéseket, amelyek az etnikai arányok megváltoztatásához vezetnének a nemzeti közösségek által jelentősebb számban lakott településeken. A migráció kérdéskörének számos kapcsolódási pontja van ezzel az alkotmányos tilalommal. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a migrációs törvényben is helyet kapjon ez a tilalom. A VMSZ módosítási indítványának az a lényege, hogy az állam a migrációs folyamatokkal, illetve ezek irányítása során, köteles megőrizni a nemzeti közösségek által jelentősebb számban lakott települések etnikai struktúráját. Ilyen formában a szóban forgó tilalom az állam számára az alkotmányos tilalomnál aktívabb, tevőlegesebb szerepkört irányoz elő – összegezte Varga.
Kérdésünkre, hogy vannak-e információi arról, hogy az utóbbi húsz évben mennyire változott meg némely többségében magyarlakta vajdasági települése etnikai összetétele, a VMSZ képviselője közölte: pontos választ nem adhat, mivel még mindig ismeretlenek a tavalyi népszámlálás erre vonatkozó, a lakosság nemzeti összetételét részletező adatai. Ugyanakkor pontosan tudni, hogy milyen módon változott meg több helyütt is a lakosság összetétele – mondta Varga, hozzátéve, hogy különbséget kell tenni az etnikai struktúra erőszakos, állam részéről történő megváltoztatása – amire a kilencvenes években volt példa – és a részben az asszimiláción, részben a kivándorláson, illetve a negatív népszaporulaton alapuló folyamatok között.
Másik kérdésünkre, hogy az új migrációs törvény mentén megoldódhat-e valamelyest azoknak a közel-keleti, észak-afrikai vagy a világ egyéb régióiból Szerbiába érkező menedékkérők kérdése, akik az Európai Unió felé tartva országunkban rekedtek, és akik nem egy incidenst okoztak már, Varga kijelentette, hogy a jogszabály ebben a kérdéskörben is aktív szerepet kap majd, hiszen a Menekültügyi és Migrációs Főbizottság ennek a kérdéskörnek a kezelését is átveszi. Eddig az volt a gond, hogy a menedékkérők több állami szerv hatáskörébe is beletartoztak, és ezek közül egyik sem foglalkozott a problémával úgy, ahogyan azt kellett volna, sőt, a szervek egymásra hárították a felelősséget – magyarázta Varga, hozzátéve: a törvény hatályba lépése és a főbizottság megalakulása után ennek a gyakorlatnak változnia kell, hiszen világossá fog válni, kinek a hatáskörébe tartoznak a Szerbiában tartózkodó menedékkérők.
