You are here

Ha az EU nem törődik a Balkánnal, lesz olyan, aki szívesen „rátenyerel”

Szerbia dinamikusan halad az Európai Unió teljes jogú tagsága felé vezető úton, ezért az ország és annak vezetése reméli, hogy év végéig legalább három újabb tárgyalási fejezetet nyithat meg – emelte ki felszólalásában Maja Gojković, a Szerbiai Képviselőház elnöke a nyugat-balkáni országok parlamenti elnökeinek pénteki, nyolcadik konferenciáján, amelynek ezúttal Budapest adott otthont.

Szerbia mind adminisztratív, mind műszaki szempontból felkészült a tárgyalások eddigi ütemének felgyorsítására – tette hozzá a házelnök. Szavai szerint az újabb tárgyalási fejezetek megnyitása jelzésértékű lenne, azt bizonyítaná, hogy az EU továbbra sem állt el a bővítéspolitikától. A köztársasági házelnök értékelése szerint Szerbia eddig több alkalommal is bizonyította, hogy megbízható partnere az EU-nak, és hajlandó kivenni részét az aktuális problémák 

– A parlament aktuális összetétele jórészt támogatja Szerbia uniós törekvéseit. Ugyanez érvényes a polgárok zömére. Nemcsak az uniós tagságot támogatják, hanem a dinamikus és olykor fájdalmas reformokat is, amelyek nélkülözhetetlenek az integráció útján. A nyugat-balkáni régió országai hasonló kihívásokkal szembesülnek az integráció során, ezért úgy vélem, hogy közös érdek lenne erőink egyesítése és a szorosabb együttműködés – hangsúlyozta Gojković, és Szerbia prioritásai között említette a regionális együttműködés elmélyítését, a jószomszédi viszonyok erősítését, valamint a szükséges reformok maradéktalan végrehajtását.

Magyarország elkötelezett a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja mellett – mondta köszöntőjében Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. Szavai szerint az Európai Uniónak lépnie kell a Nyugat-Balkán érdekében, ha ugyanis ezt nem teszi meg, „akkor lesz más, aki betölti ezt a geopolitikai űrt”. Kövér hozzátette: az instabil és feszültségektől terhelt Nyugat-Balkán komoly kockázatot jelent Közép-Európának és egész Európának.

– Magyarország a Nyugat-Balkán iránti elkötelezettségét folyamatosan fenntartja és bizonyítja. Kétoldalú politikai kapcsolatai mindegyik országgal kiegyensúlyozottak, a vitás kérdéseket rendezi, rendszeresek a felső szintű politikai találkozók. A régió fejlődése és stabilitása alapvető biztonságpolitikai érdeke Magyarországnak, Délkelet-Európa stabilitásának pedig a régió országainak mielőbbi eredményes euroatlanti integrációja a biztosítéka. Nagyon fontos, hogy az EU-nak legyen hiteles stratégiája a régió tekintetében.

A magyar csatlakozás egyik legfontosabb eleme volt a szomszédságpolitika, hiszen a határon túli magyar közösségek helyzete kulcsfontosságú. A Kárpát-medencében szomszédos országokkal korábban is és jelenleg is a vitás kérdéseink rendezésére törekedtünk, és mi magyarok tudjuk, hogy ez nem könnyű sem Közép-Európában, sem Délkelet-Európában – fogalmazott Kövér László.

Mint kifejtette, a nyugati államok politikusainak egy jelentős része nem érti, vagy nem akarja érteni a Nyugat-Balkán népeinek törekvését egy jobb életre. Meg kellene szüntetni a megosztottságot, de ehhez meg kell értetni a nyugati partnerekkel, hogy „mi Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában kik is vagyunk”– emelte ki, aláhúzván: „Ehhez európai egység kell, ahol tiszteletben tartják az önazonosságunkat, és ahol őshonos közösségeink megkapják a nemzetközi, európai uniós és államokon belüli jog szerint járó tiszteletet.”

Kövér szerint vannak biztató jelek, több olyan uniós ország van, amelynek fontos a Nyugat-Balkán. Szerinte ennek lesz példája a bolgár EU-elnökség a következő félévben, de a 2020 első felében esedékes horvát elnökség is bizonyára kiváló lehetőséget kínál a figyelem Nyugat-Balkánra való irányítására.

A konferencián Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke is részt vett. Többek között az alapvető jogokkal és igazságszolgáltatással kapcsolatos 23. tárgyalási fejezet fontosságát hangsúlyozta, majd arra emlékeztetett, hogy e fejezet keretében hozták meg 2015 áprilisában a kisebbségi cselekvési tervet is.

– A kisebbségi akcióterv 11 pontot foglal magába, melyek teljesítésével hosszú távú megoldást kellene találnunk az identitás megőrzését, továbbá a személyi és kollektív jogokat érintő közösségi célkitűzéseink megvalósítására. Ez újdonságnak számít az európai csatlakozás folyamatában lévő államok számára, az eddigi tapasztalatok azonban azt bizonyítják: rendkívül fontos, hogy országunk már most foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, és megoldásokat keres minden felmerülő problémára. Nem annyira az európai csatlakozás miatt lényeges, hanem a többség és a kisebbség viszonyának tartós rendezése miatt – értékelte Pásztor.

Szerző: 
Magyar Szó, P.E.