Ugrás a tartalomra

A szolidaritás jegyében

Kovács Elvira: Fontosnak tartottuk ismét felhívni a figyelmet az ukrán oktatási törvény visszásságaira

A Kárpát-medencei magyar néppárti politikai alakulatok – egyebek mellett a Vajdasági Magyar Szövetség – nőszervezetei közös nyilatkozatban emelték fel hangjukat az ukrajnai oktatási törvény ellen, amelynek 7. cikkelyét nemcsak Magyarország, hanem a Velencei Bizottság is megvitatta, pontosabban, megállapította, hogy joggal bírálják Ukrajna szomszédjai a szeptemberben elfogadott új ukrán oktatási törvényt, amely csak az általános iskola első négy osztályában engedélyezi a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását.

A Kárpát-medencei magyar néppárti politikai alakulatok nőszervezetei közleményükben aláhúzzák: „Elkötelezetten hiszünk abban, hogy az anyanyelven való oktatás biztosítása nemzeti identitásunk megőrzésének alapvető feltétele, ezért kiállunk a kárpátaljai magyarság anyanyelv-használati jogáért. Álláspontunk szerint nem elfogadható, hogy Ukrajna az államnyelv megfelelő ismeretét a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának rovására biztosítja, különös tekintettel azokra a nemzetközi dokumentumokra, amelyeket a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozóan Ukrajna aláírt és ratifikált.

Ukrajna magára nézve kötelezőnek ismer el számos, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezményt, így például az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményt is. Ezen túlmenően Ukrajna alkotmánya, valamint a Magyarország és Ukrajna között hatályban lévő bilaterális megállapodás is rögzíti a nemzeti kisebbség anyanyelven történő oktatáshoz való jogát az oktatás minden szintjén.”

Ukrajna valamennyi nemzetközi kötelezettségvállalásával ellentétes az, hogy a nemzeti kisebbségekkel a jogszabály végső szövegére vonatkozóan semmilyen egyeztetés nem történt, és ezt a tényt az ukrán oktatási törvény 7. cikkelyére vonatkozó véleményében a Velencei Bizottság is sérelmezte – állapítják meg közleményükben a  Kárpát-medencei magyar néppárti politikai alakulatok nőszervezetei.

– Az ukrán oktatási törvény 7. cikkelye az általános iskola ötödik osztályától kezdve megszünteti a nemzeti kisebbségek tagjai számára az anyanyelven való oktatás jogi garanciáját, amely a legutóbbi népszámlálás alapján 150 ezer magyart érint. A 2016/2017-es tanévben 71 magyar tannyelvű oktatási intézmény működött, további 27 iskolában volt magyar tannyelvű osztály, összesen 16 275 diák tanult magyar nyelven. A Velencei Bizottság véleménye szerint az oktatási törvény jelenlegi formájában az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek szerzett jogainak elvételét jelenti. Ha az oktatási törvény 7. cikkelye hatályban marad, ez a magyar oktatási rendszer felszámolását jelenti Ukrajnában. Felkérjük Ukrajna politikai vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a tárgyalásokat a magyar nemzeti közösség képviselőivel az oktatási törvény módosítása érdekében, figyelembe véve a Velencei Bizottság véleményét. Európában mindenkinek biztosítania kell az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, minden nemzeti kisebbség számára! – fogalmaznak a közleményben.

Lapunknak nyilatkozva Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke emlékeztetett, hogy a Kárpát-medencei magyar néppárti politikai alakulatok nőszervezeteinek képviselői tavaly novemberben írták alá az együttes tevékenység alapjául szolgáló együttműködési megállapodást. Bár Magyarország minden egyes nemzetközi fórumon kiáll a kárpátaljai magyarság jogaiért az anyanyelvű oktatás tekintetében, a nőszervezetek úgy vélték, nekik is hozzá kell járulniuk – újfent – a kárpátaljai magyarság jogvédelméért folytatott küzdelemhez – emelte ki a politikus.

– Tavaly októberben Strasbourgban az őszi ülésszak alkalmával kiharcoltunk egy sürgősségi jelentést az Európa Tanácsban. Már akkor közös erővel igyekeztünk nyomást gyakorolni Ukrajnára. Most ismét szerettük volna felhívni a nyilvánosság figyelmét erre a problémára, hiszen a kárpátaljai magyarság helyzete igencsak nehéz. Egyrészt szolidaritásunkról szerettünk volna biztosítani a kárpátaljai magyarságot, másrészt úgy véljük, hogy ezt a kérdést nem lehet elég gyakran hangsúlyozni. Ukrajnát érdemes arra emlékeztetni, hogy nem elég nemzetközi egyezményeket aláírni és becikkelyezni, a vállalt kötelezettségeket be is kell tartani – taglalta Kovács Elvira.

Válaszolva arra a kérdésünkre, hogy az ukrán vezetés eddigi hozzáállásának fényében számít-e érdemi változásra, Kovács Elvira bizakodóan nyilatkozott. Mint elmondta, eddigi tapasztalata szerint az Európai Unió felé igyekvő országok az esetek többségében tiszteletben tartják a Velencei Bizottság ajánlásait.

– Legutóbb január végén találkoztam az ukrán delegáció tagjaival Strasbourgban. Ők is emlegetik a Velencei Bizottságot, a probléma viszont az, hogy ők nem megfelelően értelmezik a dolgokat. Azzal érvelnek, hogy a kisebbségek nem beszélik megfelelő szinten az ukrán nyelvet. Arra viszont nem gondolnak, hogy ilyen helyzetben nem a kisebbségi jogok megnyirbálásával kell orvosolni a problémát, hanem például úgy mint mi Szerbiában, ahol az államnyelv oktatási módszereinek a módosításán dolgozunk. Az természetes, hogy az Ukrajnában élőknek ukránul is meg kell tanulniuk, de nyilván az államnyelv oktatásának a módszereit kell módosítani – fogalmazott Kovács Elvira.

Azzal kapcsolatban, hogy az anyaország határain kívül élő magyarság sorában Szerbia milyen pozíciót tölt be az anyanyelvű oktatásra való jog mértékével és minőségével kapcsolatban, a VMSZ alelnöke kiemelte: a többi országhoz viszonyítva a vajdasági magyarság helyzete meglehetősen jó. A szerbiai jogi keret jó, viszont folyamatosan figyelemmel kell kísérni a különleges eseteket, amilyenek például a kis létszámú tagozatok vagy a helyi igények – magyarázta Kovács Elvira, hozzátéve: „Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Magyar Nemzeti Tanács folyamatosan figyelemmel kíséri ezeket a kérdéseket, ugyanúgy, mint az illetékes tartományi titkárság vagy az oktatási minisztériumban tisztséget betöltő államtitkárunk. A szerb kormánnyal és a Szerb Haladó Párttal fenntartott kiváló együttműködésnek és viszonynak köszönhetően a folyamatosan csökkenő diákszám ellenére is sikerült megóvnunk a kis létszámú tagozatokat.”

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, P.E.