You are here

Fremond Árpád: A VMSZ-nek a mezőgazdaság területén tett választási ígéretei mind megvalósulni látszanak, vagy már megvalósultak

A tavalyi köztársasági büdzsében rendelkezésre álló eszközökhöz viszonyítva az idei költségvetés kiemelkedően kedvezményezett ágazatai elsősorban a védelem, az oktatás és a mezőgazdaság. A szakma és az elemzők értékelése szerint egy ilyen irányú intézkedés mindenféleképpen üdvözlendő, tekintettel arra, hogy Szerbia – a döntéshozók kijelentései szerint a mezőgazdaság, azon belül pedig mindenekelőtt a feldolgozóipar és a kivitel erősítése mellett kötelezte el magát. Fremond Árpádnak, a VMSZ parlamenti képviselőjének értékelése szerint a legkomolyabb fejlesztési lehetőségek az IPARD-programokban, illetve a programok keretében megvalósuló pályázatokban rejlenek.

Ha felülvizsgáljuk az idei köztársasági költségvetés növekedését a múlt évivel, azt lehet megállapítani, hogy a legkedvezményezettebb ágazat a mezőgazdaság, vagyis a mezőgazdasági minisztérium – emelte ki Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője lapunknak nyilatkozva. Mint hozzátette, a különböző területeken rendelkezésre álló, vissza nem térítendő támogatások 2018-hoz képest 10 milliárd dinárral növekedtek, ebből 7 milliárd dinár a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe került.

–  A 7 milliárd dinárnak több mint a felét IPARD-programokra fordítják majd. Utóbbi keretében ugyanolyan pályázási rendszer valósul meg, mint az Európai Unióban, így gazdáink már bekapcsolódhatnak az uniós pályázati rendszerbe, illetve felkészülhetnek az uniós pályázati rendszerre. További 2 milliárd dinárt a jégvédelmi rendszer támogatására és az öntözőrendszerek korszerűsítésére fordítanak – részletezi Fremond.

Ami a jégvédelmi rendszereket illeti, a legnagyobb teher a helyi önkormányzatokra hárul, hiszen a saját eszközeikből finanszírozzák a rakétakezelő személyek bérezését, valamint a rakéták megvásárlását. Ez körülményessé teszi a folyamatot, így most a mezőgazdasági minisztérium rendelkezésére álló költségvetési eszközökből arra is jut, hogy támogassák a helyi önkormányzatokat a jégvédelmi rendszerek működtetésében. Persze hosszú távon, a XXI. század szellemiségével összhangban, az a cél, hogy teljesen automatizálttá váljék a jégvédelmi rendszer. Az öntözőrendszerek korszerűsítése értelemszerűen ugyanilyen fontos cél. Erre tartományi szinten is jelentős összegeket különítenek el, de az országos költségvetésből is jut a szóban forgó terület fejlesztésére. A mezőgazdasági minisztérium teljes költségvetése több mint 51 milliárd dinárt tesz ki – tavaly 44 milliárd dinár volt –, ez az összeg ugyanis 5 százaléka a teljes köztársasági büdzsének. A közvetlen kifizetések 2018-ban 34 milliárd dinárt tettek ki, 2019-ben azonban 41,5 milliárd dinárra növekedtek. A mezőgazdasági tárca büdzséjében jellemző növekedésnek köszönhetően az Állategészségügyi Igazgatóságnak, a termőföldek kezeléséért illetékes igazgatóságnak, de a növényvédelmi igazgatóságnak a költségvetése is növekszik, ugyanakkor a legjelentősebb növekedés a közvetlen kifizetések területén lesz jellemző, ennek hatását pedig a termelők érzik majd meg, méghozzá közvetlenül – taglalta Fremond Árpád.

Interjúalanyunk a beszélgetés folytatásában arra emlékeztetett, hogy a támogatások tekintetében minden évben meg kell várni a megfelelő rendeletek meghozását, és csak azután körvonalazódik minden egyes eleme a költségvetésnek. Az IPARD keretében pályázatok útján lehet hozzájutni a támogatáshoz – tette hozzá Fremond Árpád, mondván, hogy IPARD-pályázat jelenleg is nyitva áll, egyebek mellett a mezőgazdasági termékek feldolgozásának céljával működtetett létesítmények felújítására, valamint létesítésére, de a halászat területén is elérhetőek jelenleg ezek a pénzek. Az idén újabb programok válnak elérhetővé, hiszen amint lezárul a pályázat, azonnal meghirdetik a következőt – magyarázta Fremond Árpád.

– A területalapú támogatás összege a jelenlegi tervek szerint annyi marad, amennyi volt, vagyis 4 ezer dinár hektáronként. A gazdák 20 hektárig jogosultak a területalapú támogatásra. Tudom, hogy a gazdák elégedetlenek ezzel az összeggel, mi is azok vagyunk, ám reálisnak kell lenni, ez az az összeg, amit a mezőgazdasági minisztérium ki tud fizetni. Szeretnénk, ha belátható időn belül növekedne a területalapú támogatás összege, hiszen például az EU-ban is jóval nagyobb összeg a szóban forgó szubvenció. Amint Szerbia csatlakozik az EU-hoz, a támogatási rendszer is biztosabbá válik. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a tejprémium is marad 7 ezer dinár, és az állattenyésztői ágazatban is valószínűleg a tavalyihoz hasonló szinten alakulnak a támogatások. Ez azt jelenti, hogy fejőstehenenként 25 ezer dinár lesz a támogatás, a hízóbikák esetében pedig a támogatás növekedésére lehet számítani, vagyis a tavalyi, egyedenkénti 10 ezer dinár helyett valószínűleg 15 ezer dinárra módosul a támogatás. A méhkaptárak tekintetében is marad a támogatás összege – 720 dinár kaptáranként –, azzal, hogy az idén a tervek szerint azok a méhészek számíthatnak a támogatásra, akiknek legalább 20 és legfeljebb 1000 kaptáruk van, vagyis ebben a tekintetben a tavalyihoz képest bővülhet a támogatottak köre. A hízósertés után 1000 dinár lesz a támogatás, a bárányok és a kecskék esetében viszont hízójószágonként 2-2 ezer dinár támogatásra számíthatnak a gazdák. A sertések, a birkák és a kecskék esetében az anyaállomány tekintetében a tavalyi szinten marad a támogatás. Azt is érdemes kiemelni, hogy a költségvetésben a hitelekre 600 millió dinárt irányoztak elő, a vadászatra 110, az erdészetre pedig 220 millió dinárt. Bizonyos programok, mint a gépvásárlás vagy a feldolgozóiparnak a fejlesztése, az idén is aktuális lesz. A minisztérium minden kifizetést idejében szeretne megejteni, ezzel kapcsolatban értékelésem szerint nem merülnek fel nehézségek. Reálisnak tartom a költségvetést, a teljes köztársaságit és a mezőgazdasági minisztérium büdzséjét is. Örülünk annak, hogy növekedett a mezőgazdasági költségvetés, hiszen az IPARD rendszerében azok is megvalósíthatják fejlesztéseiket, akik valamilyen okból kifolyólag ezt nem tehették meg a Prosperitati Alapítvány programjainak keretében – fejtette ki Fremond Árpád a beszélgetés során.

Válaszolva arra a kérdésünkre, hogy az IPARD jelenlegi hatékony kihasználásával mennyire lehet ledolgozni azokat a veszteségeket, amelyeket a korábban jellemző felkészületlenség és mulasztás okán volt kénytelen jegyezni az ország, illetve a gazdák, Fremond Árpád megjegyezte: lehet, hogy teljes egészében nem lehet kijavítani a mulasztások következményeit, ugyanakkor Branislav Nedimović miniszternek és részben Juhász Attilának, a VMSZ delegálta mezőgazdasági államtitkárának köszönhetően a kormány 2016 óta képes megvalósítani a mezőgazdasággal kapcsolatos választási ígéreteit, beleértve ebbe az IPARD-dal kapcsolatosakat is.

–  Amit a VMSZ a mezőgazdaság területén választási ígéretként megfogalmazott, az mind megvalósulni látszik, vagy már megvalósult. Egyebek mellett azt ígértük, hogy mindent megteszünk az IPARD-program elindítása érdekében, és ez meg is történt. A kistermelői rendeletet is meghozták, egyelőre az állati eredetű termékek vonatkozásában, de már megkezdődött a növényi eredetű termékekre vonatkozó kistermelői rendelet kidolgozása. A kapcsolható eszközök tekintetében sikerült elérnünk azt, hogy bizonyos kapcsolható eszközöket ne kelljen bejegyeztetni. Egyedül a nyugdíj-biztosítási rendszerrel kapcsolatban fennálló visszásságok megoldása várat magára, de bizakodóak vagyunk, hiszen ezen a területen is sikerült bizonyos előrelépéseket tennünk – például a kormányfő a témával kapcsolatos kérdéseinkre már konkrét válaszokat adott. Ígéreteinket tehát megvalósítjuk, ezt pedig a következetes politizálás bizonyítékaként élem meg. Nem ígérünk nagy dolgokat, de azokat teljesíteni próbáljuk – fogalmazott Fremond Árpád.

 

Szerző: 
Magyar Szó, P.E. (Fotó: Hét Nap)