Példaértékű kisebbségi jogrendszer
Orbán szerint a szerbiai szabályozással boldog lehetne az egész Kárpát-medence – Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet
A magyar nemzetpolitika célkitűzéseinek, az elmúlt esztendő történéseinek és az előttünk álló időszak kihívásainak a megvitatása zajlik le minden évben a Magyar Állandó Értekezlet budapesti plenáris ülésén, az idén sem történt másképp, sorra vették a legidőszerűbb nemzetpolitikai témákat a MÁÉRT XVII. ülésén, melyet a Várkert Bazárban tartottak meg.
A vajdasági magyarság helyzetét elemezve Orbán Viktor magyar miniszterelnök a MÁÉRT ülésén megállapította, kiemelkedő tevékenység zajlik egy ideje a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a magyar kormánynak az együttműködésében, megpróbálják a szerb–magyar kapcsolatokat kiemelt stratégiai kapcsolatok szintjére emelni.
– A százéves történelmi hátteret, a kilencvenes évek második felét figyelembe véve, amikor Magyarország a NATO tagjaként infrastrukturális szerepet vállalt az ország bombázásában, elmondhatjuk, egy meglehetősen bonyolult elképzelésnek számított a kapcsolatok javításának ötlete. Komoly előrelépést jelentett a magyar és a szerb köztársasági elnök történelmi megbékélés érdekében tett közös főhajtása. Ez a cselekedet számos ajtót kitárt, s azóta, úgy érzem, jól közlekedünk e nyitva álló ajtókon keresztül.
Orbán véleményének adott hangot, hogy boldog lehetne a magyarság, ha a szerbiai kisebbségügyi szabályozás kiterjedne a Kárpát-medence egészére, hiszen a nemzeti tanács kiteljesíti a kulturális autonómiát. Gratulált Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének a pártja által támogatott Magyar Összefogás lista győzelméhez a nemzeti tanácsi választásokon, s elégedettségének adott hangot, hogy e voksolás során minden rendben zajlott, magyar ügyként, a szerb állam beleavatkozása nélkül születhetett döntés a következő négy éves mandátumról.
Orbán kiemelte, a jó viszonyoknak köszönhetően éppen Vajdaságban indulhatott el elsőként a gazdaságserkentési program, melynek legitimitását maga a szerb elnök is alátámasztotta több esetben jelenlétével a program eredményeinek bemutatásakor. Orbán kifejtette, igyekeztek eleget tenni annak a szerb kérésnek is, hogy Belgrádtól délre is legyenek beruházások, több ilyen létrejött az elmúlt időszakban.
NEM TUDUNK VELÜK MIT KEZDENI
A kárpátaljai magyarság rendkívül kedvezőtlen helyzete számított a konferencia egyik fő témájának. Egy nappal a MÁÉRT előtt ülésezett a Magyar Diaszpóra Tanács is, s már ezen az ülésen kijelentette Orbán Viktor magyar kormányfő, hogy a kárpátaljai magyarság van ma a legnagyobb veszélyben, s köszönetet mondott a diaszpóra képviselőinek azért, hogy világszerte felhívták a figyelmet az ottani nemzetrész rossz helyzetére, a szerzett jogok sárba tiprására, a megkülönböztetésekre és üldöztetésekre. Orbán annak a véleményének adott hangot, hogy Ukrajna jelenlegi vezetőségével már semmilyen megoldást sem tud a magyar kormány elérni, mindent megkísérelt. Azt mondta a MÁÉRT konferenciáján, hogy az „ukránokkal egyszerűen nem tudnak mit kezdeni”, párját ritkító tapasztalatként beszélt arról, hogy amiben hétfőn megállapodnak az ország vezetőségével, kedden annak az ellenkezője történik, vagy tagadják, hogy megállapodtak volna bármiben is. Nincs bizalom, nincsenek politikai előfeltételek, tette hozzá, egyre több rossz törvény és törvényjavaslat születik Kijevben. Úgy fogalmazott, Ukrajnának tisztában kell lennie vele, hogy útja az Európai Unióba és a NATO-ba Magyarországon keresztül vezet, ezért elkerülhetetlen a megállapodás és a közös jövőépítés. Nagy kérdésnek nevezte, hogy vezet-e egyáltalán út Ukrajnából az euroatlanti integráció felé.
TELJES KONSZENZUS
Románia kapcsán Orbán eredményként beszélt arról, hogy sikerült megállapodni az ottani gazdaságfejlesztési programról, nem tekint arra ellenségesként Bukarest. Magyarország igyekszik minél jobb kapcsolatokat kiépíteni, ezt azonban nehezíti a szűnni nem akaró romániai politikai válság. A felvidéki helyzetet elemezve Orbán elégedettségének adott hangot a Magyar Közösség Pártja megerősödésének, szerinte fontos, hogy a vegyes párt politikai szerkezetét sikerüljön felülmúlnia a magyar érdekvédelemnek.
A plenáris ülésen arra tett javaslatot a Magyar Szocialista Párt, hogy a határon túli magyarok maguk közül válasszanak képviselőket a Magyar Országgyűlésbe a leendő parlamenti választásokon. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának szocialista alelnöke szerint a parlamenti pártoknak el kell kezdeniük tárgyalni a választójog kérdéséről – létre lehetne hozni egyéni választókörzeteket, vagy akár külön listát is lehetne állítani a határon túli magyaroknak.
A zárt ajtók mögött folytatott MÁÉRT-ülés eredményeiről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tájékoztatta a médiát. Semjén közölte, teljes konszenzussal fogadták el a zárónyilatkozatot az est folyamán. A magyar belpolitikában szokatlan egyetértés van a reális erőt képviselő politikai pártok és a határon túli magyar szervezetek között, tette hozzá. A nyilatkozat kitér az identitásmegőrzést, gazdasági megerősödést célul kitűző kezdeményezések támogatására. Konszenzus van a honosítás folytatásának szükségessége mellett is. A külhoni magyar gyermekek éve lesz 2019. A MÁÉRT zárónyilatkozata a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés további támogatásáról is szól.
