Pásztor: A megbékélés is témája lesz a szeptemberi magyar–szerb államfői találkozónak
Ősszel előrelépés várható Vajdaság hatásköreinek és pénzelésének kérdésében
Szeptember 11-én Zentán találkozik Aleksandar Vučić szerb és Áder János magyar köztársasági elnök, és ekkor konkrét előrelépés történhet a két nemzet közötti megbékélés folyamatában – közölte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi képviselőház elnöke az Újvidéki Rádió Hangadó szerda című műsorának vendégeként. Beszámolt a magyar nemzetpolitikához köthető aktualitásokról, és jelezte, hogy az ősszel előrelépésre számít Vajdasági hatásköreinek és pénzelésének kérdésében is.
Pásztor István a műsorban elmondta, hogy évente rendszerint két alkalommal találkozik négyszemközt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és a legutóbbi egyeztetésen beszámolt arról, hogy az eddig jóváhagyott összegek vonatkozásában a végrehajtás milyen fázisban van, másrészről pedig az egy-másfél évre vonatkozóan, különösen a gazdaságfejlesztési program tekintetében fogalmazta meg, hova szeretnének még eljutni. Újságírói érdeklődésre megjegyezte: Aleksandar Vučićtyal gyakrabban találkozik, és ez a dolgok természetből adódik, hiszen egyeztetni kell a partnerekkel.
Töretlenül jó Magyarország és Szerbia kapcsolata, a kisebb problémák nem rengették meg a viszonyt, és ennek a legnagyobb haszonélvezői a vajdasági magyarok, értékelt. „Ellentétben a többi határon túli közösséggel bennünket itt Szerbiában az utóbbi években nem biztonsági kockázatként élnek meg” – fogalmazott Pásztor, és megjegyezte, hogy így hatékonyabb lehet az érdekérvényesítés.
A megbékélési folyamat nem fejeződött be a történész vegyes bizottság munkáját tekintve, a föltáró munkát a nyilvánosság felé nem tudták bemutatni, erre október végén kerülhet sor egy belgrádi konferencián. „Várható, hogy a két köztársasági elnök szeptember 11-én Zentán fog találkozni, akkor lesz a zentai csata 320. évfordulója, és őket kérték fel a rendezvény fővédnökének. Azt gondolom, hogy a két köztársasági elnök ezzel az üggyel kapcsolatban is konkrét megállapodásra tud jutni.” Szeptember 4-én ennek kapcsán találkozik Áder János magyar államfővel, mintegy egy hónapja pedig Aleksandar Vučićtyal egyeztetett a témáról.
Szavai szerint a VMSZ abban különbözik a többi határon túli régióban működő magyar párttól, hogy aktív partnerviszonyt próbált és próbál kialakítani a többségi politikákkal, noha ez nem mindig egyszerű, nem mindig elfogadott. „Érdeket érvényesíteni csak úgy lehet, hogy az ember visszafogottan, a tűréshatárokat és az elfogadottság határait folyamatosan elemezgetve és kitolva próbálja az ötleteket,az elképzeléseket, az igényeket asztalra rakni, és ehhez partnereket találni a többségi politika részéről” – magyarázta Pásztor István.
Kifejtette, hogy a magyar nemzetpolitika befogadó az ötletekre, tehát nem Budapesten döntik el, hogy mit kellene csinálni, hanem az itteni ötletekhez kérnek támogatást. „Az elmúlt időszak tapasztalatait, az itteni költségvetési lehetőségeket figyelembe véve: ha nem kapnánk azt az erkölcsi, anyagi és politikai támogatást, amelyet 2010 óta a Fidesz–KDNP-kormány biztosít, nagy gondban lennénk.”
Elmondta, hogy csak jelenleg közel 20 millió euró értékű állagmegőrző és -felújító munkálatok vannak folyamatban különböző településeken. Ám itt nem lehet megállni, az identitásmegőrzésen túl az egzisztenciális helyzetet is segíteni kell, ezért fontos a gazdaságfejlesztési program, amelyből a magyar kormánnyal együtt új momentumot hoztak létre a nemzetpolitikában – jegyezte meg Pásztor.
„Az elvándorlás a vajdasági magyar közösség pillanatnyi legnagyobb problémája. Ezt a folyamatot bármilyen válaszreakciók ellenére nem lehet megállítani, mert egyéni döntésekről van szó. Azokon kell megpróbálni segíteni, akik itt vannak, és abban reménykedni, hogy akik elmentek, vissza fognak jönni. Ám ennek a körülménynek a megteremtése meghaladja az itteni magyar politika mozgásterét” – mutatott rá Pásztor István, és hozzátette, hogy nem határozhatják meg az ország közérzetét, perspektíváját.
A Prosperitati alapítványnak eddig mintegy 6200 sikeres pályázója volt, ám a családtagokkal, illetőleg a vállalati partnerekkel együtt számítva 30-40 ezer fős közösségi réteghez tudtak eljutni másfél év alatt, a hároméves program pedig 2018-ban zárul le. Az elkövetkező hónapokban jelentős erőket fognak fektetni abba, hogy tájékoztassák az itteni magyar embereket a jövőre esedékes magyarországi választásról, és segíteni fogják őket a regisztrációban. „Egy másodpercig sem szeretném titkolni, hogy amikor elérkezik a választás pillanata, arra fogjuk sarkallni az embereket, hogy a Fideszre szavazzanak. Azt gondolom, hogy ez a partnerség következménye, és a nemzetpolitika építésének a föltétele” – fogalmazott.
A tartományi képviselőház elnökeként beszámolt arról, hogy az államfővel való egyeztetésén felvetette a vajdaság hatáskörök és a pénzelés kérdését, mert ennek megoldása 7-8 évet várat magára. Ennek nyomán arra számít, hogy az ősz folyamán a két kérdés napirendre kerül majd. Azt látná természetesebbnek, ha a közösen megfogalmazott törvénytervezeteket a szerb kormány terjesztené a köztársasági parlament elé.
