You are here

Parlamenti vita helyett képviselői kérdések

A VSZL a helyi hatalmak átalakításával kapcsolatban vár válaszokat a haladók elnökétől

A Szerbiai Képviselőház kedden megszakította folyamatban lévő rendes ülését, mert a képviselőkhöz a szerb kormány egyik tisztségviselője sem csatlakozott. Napirenden a vámtörvény módosítási javaslatára benyújtott módosítási indítványok szerepeltek. Az ülésnek ma délelőtt kellene folytatódnia, bár a Szerbiai Rádió és Televízió értesülései szerint tekintettel a mai pravoszláv védőszent-ünnepre, az ülés csak két órát fog tartani.

Aleksandra Jerkov, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezetője kihasználva a lehetőséget a képviselői kérdésekre, az ülésteremből távol maradt Aleksandar Vučićnak, a Szerb Haladó Párt elnökének, a szerb kormány alelnökének üzenve feltette a kérdést, hogy milyen alapon és milyen körülmények között alakítják át a helyi hatalmi struktúrákat.

– Hogyan történhet meg, hogy azok a politikai pártok veszik át a helyi önkormányzatokban a hatalmat, amelyek nem nyertek a helyhatósági választásokon? Hogyan történhet meg, hogy a városi, valamint községi képviselő-testületek képviselőit megfenyegetik, megzsarolják és csúszópénzt ajánlanak fel számukra, ha átállnak a másik oldalra? Tudjuk, hogy mi történt Újvidéken és Nagybecskereken. Azt is tudjuk, hogy mit kíséreltek megtenni Nagykikindán. Vajon ugyanerre kell számítanunk Szabadkán és Zomborban? Érdekelne, hogy Vučić előtt ismeretesek-e az SZHP helyi vezetőinek a módszerei, amelyekkel más pártokból kísérelnek meg embereket az oldalukra állítani – fejtegette Jerkov.

Jerkov szerint Vučić korrupcióellenes küzdelme értelmét veszíti, ha figyelembe vesszük, hogy mit is művelnek a haladók helyi képviselői. A VSZL frakcióvezetője a május 6-i választások után emlegetett szavazatlopást is felhozta és megkérdezte, hogy miért nem volt folytatása annak a történetnek.

Jerkov fejtegetésére a haladók soraiból Predrag Mijatović válaszolt, mondva: a köztársasági képviselőház nem az a hely, ahol a helyi hatalmak átalakításáról kellene vitázni. Mijatović szerint a parlamentben inkább a polgári ellenállás Vajdaságban megjelent kézikönyvéről kellene beszélni. Mijatović azt állítja, hogy a kézikönyv 45 oldalon át részletezi, milyen módon tanúsíthat a tartomány ellenállást a köztársasági hatalommal szemben. A kézikönyv nyugtalanítja a polgárokat és veszélyezteti Szerbia alkotmányos berendezését, magyarázta Mijatović.

Jelena Trivan, a Demokrata Párt képviselője Ivica Dačić kormányfőnek üzent, mondván: az előző hatalmi koalíció kritizálása helyett inkább külföldi beruházókat kellene az országba vonzania.

– Eddig semmiféle új beruházóról, vagy új munkahelyek létesítéséről nem értesültünk. Hétfőn derült ki, hogy a svéd Ikea mégsem Szerbiában fektet be és nyit 5 ezer munkahelyet, hanem Horvátországban – részletezte Trivan, majd a folytatásban az SZRTV pénzelésének megoldásáról beszélt. Az SZRTV csak stabil pénzelés mellett működhet, szögezte le Trivan.

Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőjét az érdekelte, hogy hogyan halad a tavaly elfogadott szociális védelemről szóló törvény végrehajtása. A törvény értelmében a községek és a városok saját költségvetéseikből fedezhetnék a gyermekeknek járó juttatásokat, hangsúlyozta Kovács, hozzátéve: a gyermekek tekintetében illetékes közszolgálatok munkája nem koordinált.

A Liberális Demokrata Párt és a Szerb Megújhodási Mozgalom pedig követelték, hogy a képviselőház nyisson vitát az 1990-es évek háborúinak következményeiről.

Bojan Đurić az LDP soraiból megállapította: négy nappal Ante Gotovina és Mladen Markač felmentése után Szerbiában ismét az a zűrzavar a jellemző, amely az elmúlt húsz évben is volt.

– Nem kérdéses, hogy ki a felelős a horvátországi szerbek elüldözéséért. A horvátországi és egyéb bíróságok feladata, hogy megnevezzék az elkövetőket. Az viszont Szerbia feladata, hogy megoldja a menekültek kérdését, és hogy az államhatalom feltegye magának a kérdést: mit is tett eddig ezekért az emberekért. A parlamentnek ma kell beszélnie a húsz évvel ezelőtt elkövetett hibákról – összegezte Đurić.

Aleksandar Jugović, az SZMM frakcióvezetője pedig kijelentette: a horvát tábornokok szégyenteljes felmentése és a szerbek ellen elkövetett gaztettek legalizálása után beszélni kell az etnikai tisztogatás következményeiről és az elüldözött emberek sorsáról, jogérvényesítéséről is.

 

Szerző: 
Beta, Magyar Szó