Nyilvános meghallgatás a statútumról

Dr. Korhecz Tamás: Egy jogszabályt nem lehet terminológiai megfogalmazások miatt hatályon kívül helyezni

A Szerbiai Alkotmánybíróság tegnap nyilvános meghallgatást tartott a Vajdaság Autonóm Tartomány Statútumának alkotmányosságát és törvényességét megkérdőjelező eljárás keretében. A bíróság az alkotmányossági felülvizsgálati kereset beterjesztőjét, a Szerbiai Demokrata Pártot, a statútum meghozóinak, a tartományi hatalomnak a képviselőit, valamint hét egyetemi jogprofesszort és alkotmányjogászt hívott meg a nyilvános ülésre.

Dr. Korhecz Tamás alkotmányjogász, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke egyike volt azoknak a szakértőknek, akik meghívottként kifejthették a statútummal kapcsolatos szakmai véleményüket a bíróságnak.

Az alkotmánybíróság három elvi kérdést intézett a jogi szakértőkhöz: Milyen jellegű jogszabály a statútum?; Milyen helyet foglal el a jogszabályok hierarchiájában?; Mit lehet szabályozni a statútummal? (Lehet-e olyan kérdéseket szabályozni vele, amelyeket egyébként az alkotmány szabályoz, illetve olyan kérdéseket, amelyek nem jelennek meg az alkotmányban?)

Lapunknak nyilatkozva Korhecz Tamás elmondta, hogy felszólalásában olyan alkotmányjogi érveket fogalmazott meg, amelyek azt támasztják alá, hogy a statútum egy egyedülálló, sui generis jellegű jogszabály az egész szerbiai jogrendszerben, és olyan jogerővel bír, amely a törvényeket és az alkotmányt kivéve minden más jogszabálynál magasabb rangúvá teszi.

A statútummal minden olyan kérdés szabályozható, amely a vajdasági polgárokat érinti, illetve amely fontos a Vajdaság Autonóm Tartomány számára, érvelt felszólalásában Korhecz, mondván, hogy a statútum egy alkotmányjogi jogforrás is.

– Ezeket a definíciókat igyekeztem alátámasztani a nyelvi-logikai, a történelmi és a doktrináris jogtolmácsolás technikáin keresztül, figyelembe véve a szerbiai alkotmányjogi hagyományokat. Véleményem szerint Vajdaság a statútumban meghatározhatott olyan értékeket, olyan vajdasági sajátosságokat, amelyek nincsenek külön meghatározva a szerbiai alkotmányban, de amelyek fontosak a tartomány számára, és amelyek nincsenek ellentétben az alkotmánnyal, illetve átvehetett az alkotmányból olyan jogokat és rendelkezéseket, amelyek külön jelentőséggel bírnak Vajdaság számára.

A Vajdaság Autonóm Tartomány jelenlegi hatalmi berendezése, amelyben van képviselőház, kormány, ombudsman és közigazgatási szervek, és amelyben megjelenik a hatalmi ágaknak egyfajta megosztási elve a Tartományi Képviselőház primátusának az elve mellett, szintén összeegyeztethető a szerbiai alkotmánnyal.

Az előterjesztők ennek az ellenkezőjét kívánták bizonyítani. Szerintük az alkotmány értelmében Vajdaságnak csak képviselőháza lehetne, a többi szervet pedig ennek kellene alárendelni, és nem rendelkezhetnének önálló hatáskörökkel. A statútumnak a nemzeti közösségek egyenrangúságával, jogaival, illetve a kisebbségi autonómiával kapcsolatos rendelkezései kapcsán kifejtettem, hogy ezek a megoldások egyrészről nem ellentétesek a szerbiai alkotmánnyal, másrészről pedig vajdasági specifikumnak tekinthetők, amelyeket joggal fogalmazott meg a tartomány.

A beterjesztő elve szerint Vajdaságban a szerbek, valamint a magyarok, a horvátok, vagy a szlovákok nem lehetnek egyenrangúak, hiszen az alkotmány tiltja ezt az egyenrangúságot és tiltja, hogy minden közösséget nemzeti közösségnek definiáljon Vajdaság statútuma. Elsősorban azt igyekeztem bizonyítani, hogy a beterjesztő elveit nem az alkotmány elveire alapozta, másodsorban azt, hogy az egyenrangúság nem sérti az alkotmányt, harmadsorban pedig azt, hogy a beterjesztő érveinek nagy része terminológiai különbségeken alapszik.

Egy jogszabályt nem lehet az alapján hatályon kívül helyezni, hogy ugyanazt a szabályt más terminusokat használva fogalmazza meg. Csak akkor lehet a statútum alkotmányellenes, ha az alkotmányban megfogalmazott viselkedési szabály mást ír elő, mint a statútumban megfogalmazott viselkedési szabály. A beterjesztő több helyütt is terminológiai különbözőségekre építette keresetét, és mindent megkísérelt alkotmányellenesnek kikiáltani, amit a statútumban más kifejezéssel fogalmaztak meg – magyarázta Korhecz.

Szerinte jó jel, hogy a meghallgatásra meghívott alkotmányjogi szakértők közül többen is hozzá hasonló állásponton voltak. Ez persze nem jelenti azt, hogy alkotmánybírák közül egyeseket nem az előterjesztő érvei győzik majd meg – tette hozzá Korhecz.