A nemzetegyesítés sikertörténete

A győztes csapathoz tartozunk – ezzel a kijelentéssel indította beszédét Budapesten, a Magyar Állandó Értekezlet Várkert Bazárban megtartott sorrendben XV. ülésén Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Mint hozzátette, Magyarország egy sokat kritizált és megbélyegzett ország volt korábban, ma azonban a gondolkodás változásával egyre többen merik kimondani, helyes az út, amelyiken halad. Ez érvényes a kormányfő szerint a gazdasági életre is, sikeresnek bizonyultak a magyar reformok, amelyek egy segély alapú gazdaságból munka alapú gazdaságot tudtak létrehozni. Csökkent az államadósság, a költségvetési hiány, a gazdasági fejlődés tere azonban megnyílt. Ugyanakkor nem következett be Magyarország külpolitikai elszigeteltsége sem, noha sokan dolgoztak ennek elérésén, elsősorban a keresztény alapokon nyugvó alkotmány meghozása miatt, tette hozzá. Orbán három okát sorolta fel annak, hogy nem következett be ez az elszigeteltség, és az állam ma sikertörténetnek számít: egyrészt a magyar külpolitika taktikaváltását, mely az „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” módszerét vezette be, a világnemzetet jelentő határon túli magyarság segítségét, illetve annak tényét említette, hogy más országokban is fokozatosan hasonló gondolkodás, hasonló folyamat alakult ki.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a MÁÉRT konferenciáit 2010-ben indították újra. Az ez után következő évek legnagyszerűbb sikerének nevezte a nemzetegyesítést száz évvel a Trianon után, melynek számadatait is ismertette: 860 ezer benyújtott honosítási kérelem, 810 ezer eskütétel, továbbá bő százezer diaszpórában jóváhagyott állampolgársági megállapítás.

A kisebbségi jogok határon túli érvényesüléséről szólva Orbán hangsúlyozta: az európai uniós csatlakozáshoz fűzött remények nem váltak be, maga az integráció nem javította a magyarság helyzetét, az erről szóló uniós előírások papírra vetett halott betűknek számítanak. Ugyanakkor Magyarországnak nem felel meg a „bővítési fáradság” az Unión belül, elemi magyar nemzeti érdeknek nevezte Szerbia és Ukrajna csatlakozását előadása során a miniszterelnök.

JÖVŐNK KÉT ALAPPILLÉRE

A jövőről szólva Orbán azt mondta, a Kárpát-medencei magyarság két pillérre kell építse azt: a gazdaságilag erősnek számító anyaországra és a határon túli nemzet egységére.

Világpolitikai jelenségekre is felhívta a figyelmet, párhuzamot vont a Brexit és az amerikai egyesült államokbeli választások eredménye között: a kormányfő szerint mindkét eset arra vall, hogy a politikai elittel ellentétes álláspontot képviselő emberek visszavették magukhoz a döntés jogát. Megállapította, hogy a balliberális gondolatrendszer leáldozóban van, de a jobboldal sem dőlhet nyugodtan hátra, mert a hagyományos jobboldalt ugyanennek a térvesztésnek a veszélye fenyegeti, ha nem lesz képes megújulni. Orbán szerint az európai gondolkodásnak innovációkra, szellemi frissességre és bátorságra lenne ma a legnagyobb mértékben szüksége. A magyar miniszterelnök méltatta a visegrádi csoport országai közötti együttműködést is, melynek gazdasági vonatkozásairól is beszélt.

A HATÁRON TÚLI KÖZÖSSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSA

Arról biztosította a MÁÉRT határon túli politikai szervezeteit, hogy a magyar erőforrásokra továbbra is számíthatnak, s elismeréssel nyugtázta, hogy van elegendő kapacitás a már kijelölt támogatási eszközök felhasználására Vajdaságban és a Kárpátalján is. Mint ismeretes, Vajdaságban 50 milliárdos, a Kárpátalján pedig 15–20 milliárd forintos programot indítottak.

A kormányfő jelzése alapján folytatódnak a tematikus évek a Kárpát-medencében, az idei év a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve volt, jövőre a külhoni magyar családi vállalkozásokat támogatja majd a magyar kormány a Nemzetpolitikai Államtitkárság javaslatára. Orbán közölte, az idén kétezer fiatal vállalkozót ért el a program, s 600 millió forint támogatást hagytak számukra jóvá.

A MÁÉRT értekezlete a miniszterelnöki előadást követően zárt ajtók mögött folytatódott. Az ülésen részt vettek a vajdasági magyar tisztségviselők is, a többi között Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen voltak.

PARTNERSÉGEN ALAPULÓ EGYEZSÉGEK

A vajdasági magyar közösségről tett felszólalásában Pásztor beszámolt a VMSZ kormányban betöltött szerepéről és a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós megállapodás részleteiről is, mely tartalmazza a párt által fontosnak tartott intézkedéseket – nyilatkozta a zárt ajtók mögött zajlott konferencia szünetében a pártelnök. Időarányosan nézve a dolgokat, az eddigiekben meg is történt mindaz, amit e szerződés előirányzott, tette hozzá. Elmondta a MÁÉRT tanácskozásán, s beszámolója szerint a miniszterelnök is egyetértett azzal, hogy folyamatosan egyezségeket kell kötni, melyek partnerségeken alapulnak, s melyek nem a meghunyászkodásról szólnak. A közösségek ügyeit csak a döntéshozás asztalánál ülve lehet intézni, fogalmazott. Beszélt a gazdaság élénkítését célzó vajdasági magyar programokról is, s annak fontosságáról is, hogy Magyarország támogatja Szerbiát az európai uniós csatlakozás útján. A kormány következő három és fél évében, a mandátum lejárta előtt, a többi megállapodás teljesítésére, a fejlesztési, infrastrukturális tervek megvalósítására kell törekedni – nyilatkozta Pásztor.

POZITÍV A VAJDASÁGI MAGYAROKAT ÉRINTŐ AKTUALITÁSOK MEGÍTÉLÉSE

A MÁÉRT által elfogadott zárónyilatkozat örvendetesnek tartja a honosítási és állampolgárság-megállapítási eljárások számának növekedését, támogatja a Kárpát-medencei magyar közösségek, különösen a Székelyföldnek az autonómia-törekvéseit, kiállnak a szervezet tagjai a külhoni magyarságot megillető nyelvhasználati, kulturális, oktatási és egyéb jogok érvényesítése mellett, sikeresnek ítélik a külhoni fiatal magyar vállalkozók évét, és megállapították, hogy 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz, üdvözlik a külhoni magyarságot érintő programok fennállását és folytatását. Vajdaság vonatkozásában fontosnak tartják, hogy megvalósuljanak a VMSZ és az SZHP koalíciós tervei, üdvözlik, hogy az elmúlt évben négy csatlakozási tárgyalási fejezetet nyitott meg Szerbia az Unióval, továbbá elégedettek a VMSZ terület- és gazdaságfejlesztési programjának megvalósításával.

A zárónyilatkozat elfogadását követően megtartott sajtótájékoztatón Semjén Zsolt kormányfő-helyettes aláhúzta, hogy teljes társadalmi és parlamenti konszenzus létezik három lényeges kérdésben: az állampolgárság jár a külhoni magyaroknak, azzal együtt a szavazati jog, továbbá az autonómia is. Ehhez, mint mondta, szükség van a támogatásokra a kulturális, nyelvi, oktatási jogokat illetően, a közjogi egyesítés folyamatára az állampolgárság megadása formájában, továbbá a gazdaságfejlesztésre az elszakított területeken. Erdély vonatkozásában fontosnak nevezte az RMDSZ által vezetett szövetség ötszázalékos küszöb feletti szereplését a leendő választásokon – voksolásra buzdított mindenkit. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a sajtónak köszönte meg a konferencia üzeneteinek továbbítását.