Nehéz döntések ideje

Vučić szerint a csatlakozási tárgyalások dátuma érdekében nehéz kompromisszumokat is el kell fogadni - Varga László: Dupla balsiker

Miután megállapodás nélkül ért véget a szerbiai és koszovói tárgyalócsoport közötti keddi maratoni, tizennégy órás egyeztetés Brüsszelben, szerdán délután ismét a koszovói kérdés miatt ülésezett az államvezetés az elnöki palotában. A tárgyaláson Tomislav Nikolić államfőn kívül Ivica Dačić miniszterelnök, Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes, Suzana Grubješić európai integrációs kérdésekkel megbízott kormányalelnök, Ivan Mrkić külügyi tárcavezető és Aleksandar Vulin, a kormány Koszovó-irodájának vezetője is részt vett. A kétórás találkozót követően Marko Đurić, az államfő tanácsadója a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a párbeszéd legújabb fordulója felülmúlt minden negatív várakozást.

– A helyzet valóban olyan nehéz, mint amilyenre az elmúlt hét folyamán számítottunk. Az államvezetés a következő napokban igen nehéz döntéseket hozhat meg, melyekről rendre értesíteni fogja majd a nyilvánosságot – közölte a tanácsadó, aki az újságírók kérdéseire nem kívánt válaszolni.

Aleksandar Vučić a Večernje novosti lapnak azt nyilatkozta az ülést követően, hogy az országnak mindent meg kell tennie a csatlakozási tárgyalások dátumának elnyerése érdekében, s nehéz kompromisszumokat is meg kell kötnie. Mint mondta, még maga sem látja a megoldást, melyet azonban minden erővel keres az államvezetés. Súlyos döntésekre is késznek kell lennie az államnak, csak saját felfüggesztését nem szabad megengednie – közölte Vučić.

A brüsszeli tárgyalásokat követően Ivica Dačić miniszterelnök azt jelentette ki, hogy megoldás ugyan nem született, a megbeszélések azonban korrekt hangnemben folytak. Beszámolt arról is, hogy a helyzet nehézsége miatt Aleksandar Vučić a lemondását is felajánlotta, amit viszont ő azonnal elutasított. A megbeszélés tárgyáról szólva kifejtette, hogy a tárgyalófelek nagyobb megértést tanúsítottak egymás álláspontjai iránt, eltérően tekintenek azonban továbbra is némely problémák rendezésének módjára. Mint mondta, Prishtina továbbra is attól tart, hogy az észak-koszovói szerb községek autonómiája szeparatizmusra, elszakadásra ad majd lehetőséget, az észak-koszovói szerbek ugyanakkor nem kívánnak elfogadni egyetlen olyan megoldást sem, amelyik nem tartalmazza a legfontosabb hatásköröket.

– Mindkét nép számára lényeges kérdést jelent az, hogy ki gondoskodik a biztonságáról, ki pereli be, ki ítélkezik felette, ki gyógyítja, ki iskoláztatja... Éppen ezért rendkívül fontos, hogy ezekhez a kérdésekhez komolyan álljunk hozzá, Prishtina és Belgrád álláspontját is méltányolva – jelentette ki a miniszterelnök a nyolcadik forduló befejezését követően.

Dačić szerint egyértelmű, hogy Szerbia nem fogja megkapni az uniós csatlakozási tárgyalások dátumát, amennyiben nem lesz pozitív végkifejlete ennek a párbeszédnek. Azt mondta, ez most nem a legfontosabb kérdés, mégis a probléma részévé vált.

Hashim Thaçi koszovói kormányfő szerint Szerbia miatt nem született megállapodás, hiszen nem tett engedményeket. Megismételte, hogy a koszovói szerb önkormányzatok közösségének nem lehetnek sem törvényhozói, sem végrehajtói hatáskörei, minden lehetséges megoldásnak ugyanis a koszovói alkotmánnyal, törvényekkel és az uniós szabályokkal kell összhangban lennie. Közölte, hogy nem jelölték ki a párbeszéd folytatásának időpontját, de véleménye szerint a következő fordulót már a jövő hét során megejthetik, ha ez a szerb fél számára is elfogadható.

– A tárgyaláson új személyek is részt vettek, akik nem készültek fel eléggé az aktuális realitásokra, s időre volt szükségük ahhoz, hogy eltávolodjanak a múlttól – közölte Thaçi a párbeszéddel kapcsolatban.

LESZ-E ÚJABB KÖR?

Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy értékelte, hogy az álláspontok közötti szakadék keskeny ugyan, de meglehetősen mély.

– Ez volt az utolsó hivatalos találkozó. Az asztalon több javaslat hevert. Most mindkét küldöttség hazatér majd, hogy saját fővárosaikban megejtsék a szükséges egyeztetéseket és levonják a végső következtetéseket, melyekről a következő napokban fognak engem tájékoztatni. Ehhez a munkához sok sikert kívánok nekik – fogalmazott Ashton.

Nyilatkozatában Maja Kocijančič, Ashton sajtófelelőse mégsem zárta ki annak lehetőségét, hogy hamarosan sor kerüljön egy újabb fordulóra. Szerinte e megegyezés elemei már most is a küldöttségek rendelkezésére állnak, Ashton pedig csak ezután fogja eldönteni, hogy összehív-e még egy brüsszeli tárgyalást.

– Annyi bizonyos, hogy a főképviselőnek még ebben a hónapban el kell készítenie a jelentését. Szeretnénk, ha létrejönne a megállapodás. Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk, s most a tárgyalófeleken a sor, hogy meghozzák végleges döntéseiket – húzta alá Kocijančič.

A Leposavićon megtartott ülésen a négy észak-koszovói szerb önkormányzat képviselői támogatásukról biztosították a szerb államvezetést a Prishtinával folytatott dialógus kapcsán, melynek során az „felelősségteljes nemzeti politikát és teljes egységet” jelenített meg – áll a képviselők által elfogadott megállapítások között. Az észak-koszovói szerbek képviselői szerint itt az ideje, hogy a Szerbiai Alkotmánybíróság meghozza döntését a korábbi megállapodások alkotmányosságáról is, illetve hogy az EULEX misszióját teljes egészében a KFOR alakulat tagjai váltsák fel a Biztonsági Tanács 1244-es határozatával összhangban.

Pásztor István tartományi házelnök szerdán Alen Kundickivel, Belgium belgrádi nagykövetével találkozott, ez alkalommal az egyik téma, amiről szó esett az a brüsszeli párbeszéd volt. Pásztor sajnálatát fejezte ki, amiért a keddi tárgyalásoknak nem pozitív lett a végeredménye.

Pásztor kifejtette, hogy múlt heti brüsszeli tartózkodása során az volt a benyomása, hogy másféle végkifejlete lesz a tárgyalásoknak. Szerinte az elmulasztott esély komoly veszteséget jelent, mert fennáll annak veszélye, hogy ez az EU szerbiai népszerűségének csökkenését eredményezheti.

DUPLA BALSIKER

Varga László, a szerb parlament integrációs bizottságának alelnöke szerint Szerbiának nem sikerült megbirkóznia a legnagyobb integrációs kihívással, s most már biztosra vehető, hogy a csatlakozási tárgyalások dátuma nem kerül majd kijelölésre júniusban, így pedig a tárgyalások sem kezdődnek már meg az idén. A koszovói kérdés továbbra is jelen lesz és megoldatlan marad, ugyanazokkal a problémákkal, amelyek tegnap is jelen voltak – tette hozzá. Közölte, hogy a dialógus folytatásának az esélyeit elsősorban abból a szempontból érdemes vizsgálni, hogy kedden nem sikerült megállapodni.

– Az autonómiának az a szintje, melyet a koszovói szerbek számára a koszovói kormány még elfogadhatónak tartott, a szerb kormány számára nem volt elegendő. Nem látok nagy esélyt az új fordulóra és a megállapodásra, hisz Szerbia nem fog többet tudni elérni a keddi ajánlatnál pár nap vagy hét múlva sem. Ha pedig elfogadná azt, amit most elutasított, akkor az vereséggel érne fel, így ez sem a megoldás irányába mutat – nyilatkozta a Magyar Szónak Varga.

Amennyiben meglett volna a politikai bátorság a kedden felkínáltak elfogadására, akkor a megegyezést még akár sikerként is fel lehetett volna tüntetni, egy hónap múlva viszont már más lesz a politikai helyzet – állapította meg.

– A belgrádi tárgyalófélnek két célja volt: kiharcolni egy igazságszolgáltatási és egy rendőrségi autonómiát. Tekintettel arra, hogy ezek állami szintű hatásköröknek számítanak az országok döntő többségében, nem pedig önkormányzati szintű hatásköröknek, s arra, hogy e javaslat elfogadhatatlan Prishtina számára, és jelenleg nincs olyan befolyásos szereplője a nemzetközi közösségnek, mely nyomást gyakorolna Koszovóra, nehéz elképzelni, hogy a következő napok változást hozhatnak. A szerb stratégiának éppen ezek a hatáskörök jelentették a legfontosabb elemeit, ezen állt a pozitív vagy negatív válasz. Változás tehát csak akkor lehetséges, ha Szerbia eltekint ezektől a céloktól, melynek kicsi az esélye, vagy ha Prishtina elfogadja azokat, ami még valószínűtlenebb – fogalmazott.

A bizottság alelnöke szerint a belpolitikai stabilitásra is kihatása lesz e kudarcnak, s a színfalak mögött a kormánykoalíción belül is lesznek majd egymásra mutogatások. Úgy véli ugyanakkor: nagyobb az esélye annak, hogy nem jutunk el a választásokig, mert egy dupla balsikerrel – az integráció és a koszovói probléma rendezésének kudarcával – nem érné meg kiállni a választópolgárok elé, s a támogatásukat kérni. Ezt biztosan mérlegeli majd a kormánykoalíció, amikor a következő lépésekről hoz döntést – értékelte Varga László.