Napirenden a kultúráról szóló törvény
A köztársasági parlament kedden rendkívüli ülésén tárgyalt egyebek mellett a kultúráról szóló törvényről is, amelyre a VMSZ két módosító indítványt nyújtott be.
A jogszabály kifejezetten fontos a nemzeti közösségek számára, mert a nemzeti tanácsok egyik kiemelt hatásköre a művelődésre terjed ki. A két törvény azonban nincs összehangolva. Ezt minél előbb meg kell tenni, részben azért, mert hamarosan a nemzeti tanácsokról szóló törvényt is módosítják, amely fontos Szerbia európai uniós előrehaladása szempontjából.
A kultúráról, valamint a nemzeti közösségekről szóló törvény között több ellentmondás is van. Egyik ilyen a több nemzeti tanács által is kiemelt jelentőségűnek nyilvánított kulturális intézmények igazgatóbizottságának összeállítása. Ilyenek Vajdaságban a könyvtárak, a levéltárak, a múzeumok, a színházak, a műemlékvédelmi intézetek és mások. Míg a nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint minden nemzeti tanács javasolhat egy-egy tagot az igazgatóbizottságba, addig a kultúráról szóló törvény alapján, és a gyakorlatban is, az érintet intézmény összesen csak egy helyet tart fenn a nemzeti tanácsok képviseletére.
A Közügyek című műsorunknak Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a köztársasági kritériumrendszert használnák ebben az esetben. „Például, ha a zentai könyvtár esetében ezek a kritériumok arról szólnak, hogy a könyvállomány nagyobb része magyarul jelenik meg, magyar kultúrával, magyar információátadással, információszerzéssel foglalkozik az intézmény, akkor magától értetődő kell, hogy legyen, hogy a magyar közösség szempontjából legyen kiemelt az intézmény, és ha még három másik kisebbség is kifejezte ezt az igényét, ezek az arányok pillanatok alatt eldönthetik azt, hogy ki élvez elsőbbséget.”
A Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakciója módosító indítványokat nyújtott be a kultúráról szóló törvényre. Az egyik arra vonatkozik, hogy a nemzeti tanácsok szempontjából kiemelt jelentőségű intézmények igazgatóválasztáskor a felhívást, illetve pályázatot kötelezően jelentessék meg a kisebbségek nyelvén is, és a kisebbségi sajtóban is.
A művelődési intézmények fenntartását és projektjeit eddig köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati költségvetésből pénzelték, az új törvényjavaslat értelmében pedig ezt központosítani akarják, vagyis csak a köztársaságtól kapnának támogatást. Ez a lépés a költségvetési megszorítások miatt szükséges. Vicsek Annamária, köztársasági parlamenti képviselő, VMSZ: „Egyrészt a mi módosító indítványunk azt határozza meg, hogy olyan esetekben, amikor kisebbségi érdekeltségű kulturális intézményről van szó, akkor mindenképpen a pályázatok elbírálásánál vegyék figyelembe a kisebbségi nemzeti tanácsnak a javaslatát, ami a gyakorlatban eddig is működött valamelyest.”
A VMSZ azt javasolja, hogy az intézmények és rendezvények pénzelésénél vegyék figyelembe a kulturális fejlesztést, a hagyományokat, illetve a nemzeti kisebbségeket. Továbbra is folyamatban van a törvény tárgyalása a parlamenti eljárásban.
Előzmény
Újabb rendkívüli ülést kezd ma köztársasági parlament. 23 jogszabály szerepel napirenden, többek között a Fogyatékkal élők diszkriminációjának tilalmáról szóló törvény, valamint a Kultúráról szóló törvény. Ez utóbbi a nemzeti tanácsi törvény várható módosítása miatt kiemelten fontos a nemzet közösségek számára, hiszen a két jogszabály között eddig több ellentmondás is fennállt. A VMSZ több módosító indítványt is benyújtott.
Emellett a képviselők előtt szerepel az a törvényjavaslat is, amely rendené a vagyon-visszaszármaztatást a holokauszt örökösök nélkül maradt áldozatai esetében.
