A migránsok érkeznek, a magyarok távoznak

Kárpát-medencei helyzetkép Tusnádfürdőn – Anyaországi és határon túli politikusok értékelték: milyen kihívásokkal kell manapság megküzdenie a magyarságnak – Az illegális bevándorlást és a nemzet fogyatkozását ítélték a legégetőbb gondnak

Nem csupán év végén lehet és kell értékelni, mérlegelni. A Tusványoson is az a szokás, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előadásán nemzetpolitikai értékelés hangzik el az elmúlt esztendőről, és előrevetítik azokat a jelenségeket, amelyek várhatóan meg fogják határozni a kárpát-medencei magyarság következő egy évét, a két tusnádfürdői találkozó közötti időszakot. Pénteken sem történt másképp, a Hét vezér, egy irány? Merre visszük végzetünk? című tanácskozáson hét magyar közösség vezető politikusa osztotta meg az érdeklődőkkel meglátásait az adott közösségnek, és általánosabb értelemben a magyarság egészének a boldogulásával kapcsolatos gondolatait, tapasztalatait.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő bevezetőjében arra fektette a hangsúlyt, hogy a hét különböző országban élő közösség, igaz, egy nemzettesthez tartozik, problémáik mégis eltérőek, és csak ezeknek a gondoknak az orvoslásával lehet szavatolni egy egységes nemzetpolitikai irányt, melyen az illetékes anyaországi államtitkárság is folyamatosan dolgozik. Első felszólalóként Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozva a tusnádfürdői találkozók jelentőségét, megállapította, hogy a nemzetpolitika táptalajának számítanak az efféle rendezvények, melyek számos, a későbbiekben törvénnyé váló gondolatot teremtettek. Kiemelkedőnek nevezte, hogy a múlt héten már 750 ezren igényelték a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően, 700 ezren pedig már az esküt is letették. Nem kell a számok bűvöletében élni azonban, mondta, a százezer is ugyanolyan kiváló eredmény lenne.

Potápi Árpád János szerint 2018-ban már arról számolhatnak be, hogy egymillióval gazdagodott a magyar állampolgárok száma. Az állampolgárságnak szimbolikus jelentősége is van, húzta alá, sokan a nagyszüleik iránti tiszteletből tartják fontosnak, hogy közjogilag is a magyar államhoz kötődjenek. Bejelentette a kárpát-medencei szórványmagyarságot érintő Petőfi-program elindítását augusztus közepén, melyben a kezdetben 50 fiatal vesz majd részt, és a leginkább a Kőrösi Csoma Sándor-programra fog hasonlítani. A tematikus évek is folytatódnak: a külhoni szakképzés éve a családok szülőföldön történő boldogulását hivatott elősegíteni, ami pedig az elvándorlás megfékezését szolgálja.

– Az elmúlt 25 évben nagy eredményeket valósítottunk meg közösen, megteremtettünk egy megfelelő politikai és oktatási intézményrendszert. Ennek ellenére ma azt kell látnunk, hogy óriási demográfiai gondokkal küzdünk Magyarországon és a határon túl is. A szórványban drasztikus a fogyatkozás. Ezt a tendenciát kell mindenképp megállítanunk. Több magyar gyereknek kell születnie, a vegyes házasságokban születetteknek is érezniük kell a magyar nemzethez tartozás identitását, arra kell törekednünk, hogy minden magyar gyerek a magyar nyelvű oktatási rendszer részét képezze – fogalmazta meg a célkitűzéseket az államtitkár.

A BALLIBERÁLIS TAM-TAM EXPORTJA

Nemzetpolitikai bravúrnak számít a magyarság és szerbség közötti történelmi megbékélés folyamatának sikere – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Emlékeztetett a kollektív bűnösségről szóló döntések eltörléséről szóló szerbiai kormányhatározatra és a miniszterelnöki főhajtásra is. Az akadémiaközi történelmi tényfeltáró munka is befejeződik az idén, és mindez nagyban megalapozza nemzeti büszkeségünket, kitartásunkat, hangsúlyozta.

– A Magyar Nemzeti Tanács mandátumának eddigi fázisában minden tőle telhetőt megtett, annak ellenére, hogy olyan ellenszéllel kell küzdenie, amilyen nem volt korábban tapasztalható a vajdasági magyar politikai életben. A vajdasági magyar politika egy új helyzete állt elő, amit a magyarországi balliberális módszerek exportjának is nevezhetünk. Nálunk is beindult ez a balliberális tam-tam zene, amelynek a lényege, hogy miközben tőlünk elvárják a felelősség vállalását, ők szeretnék megmondani, mit hogyan csináljunk. Szerintük nem járható az „egy a zászló, egy a tábor” út. Azt kell viszont látnunk, hogy minden sikert ilyen politikával értünk el. Hogy mi lesz ennek a meccsnek a végeredménye, arról jövőre beszámolok. Egyet azonban remélek: lobogni fog a zászló – értékelte Pásztor a vajdasági magyar politikai körülményeket a tusnádfürdői beszélgetésen.

Azt mondta, az ukrajnai válság mellett a migránsok jelentik ma a legnagyobb nemzetpolitikai kihívást. Az új körülményeket a budai vár elfoglalásáról szóló Gárdonyi-történethez hasonlította.

 HÁNYAN TÉRNEK MAJD VISSZA?

Az ukrán válságról, és azon belül a magyarok helyzetéről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszélt. Végrehajthatatlannak nevezte a minszki megállapodást a kelet-ukrajnai megyék speciális státusára vonatkozóan.

– Jelenleg a legnagyobb problémát a mobilizáció folytatása, a behívók jelentik. Miközben a lakosság többsége békét akar, az állam nem áll el a 18 és 20 év közötti katonaköteles személyek beszólításától. Kárpátalján az egyik legújabb ijesztő módszernek az útonálló rendőrök számítanak, akik a gépkocsikat megállítva nyújtják át a behívót, ha a feltételeknek megfelelő személyt találnak az autóban. Az egyedüli megoldást a hivatásos katonaság visszaállítása jelentené, nem képzett katonákkal ugyanis háborút nyerni nem lehet, a veszteségek azonban mérhetetlenek – jelentette ki.

Elmondta, hogy a munkácsi lövöldözés híre megváltoztatta a Kárpátaljáról kialakított képet, mely a béke szigeteként ábrázolta e régiót. Megítélése szerint az elmúlt években a kárpátaljai magyarok 15-20 százaléka elhagyta szülőföldjét, a kérdés csak az, mennyien hagyták el ideiglenesen, és mennyien örökre.

 A KÖZÖSSÉG LELKE TÁVOZIK

Szlovéniában sem annyira rózsás a helyzet, ahogyan azt sokan gondolnák, közölte Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. A munkanélküliség húsz százalék körüli, nem léteznek magyar iskolák, és évtizedek óta folyik a végvári harc a magyar nemzeti öntudat megőrzése érdekében, mondta. Míg a szlovén állam szavatolja az önkormányzati közösség működéséhez szükséges pénzt, a programokra már nemigen jut, annak ellenére, hogy miniszterelnöki ígéret is létezik e helyzet megváltoztatására. A kétnyelvű oktatás az asszimiláció kiváló eszközének bizonyult, és nem megoldásnak, értékelte Horváth.

Hordósi Dániel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke ezekkel a szavakkal kezdte mondandóját: vesztésre állunk. Mint hozzátette, a horvátországi kis magyar közösség vészesen fogyatkozik. A kormány szerinte elrontotta a gazdaságpolitikát, és a magyarság helyben maradásához magyarságközpontú beruházásokra lenne szükség. Ha a 14 ezer fős magyar közösségből távozik ezer szakképzett fiatal, akkor a közösség lelke távozik – mondta.

EGY BŐVÍTETT MONDAT

Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke is a migránsok problematikáját emelte ki, mint mondta, a hat szlovák befogadóközpont közül öt magyarlakta területen helyezkedik el. A párt helyi önkormányzati vétójog bevezetését sürgeti bevándorlási kérdésekben. Az új köztársasági elnök a magyar szavazók nagy részének a bizalmát is élvezte, hivatalba lépésének első évében azonban semmit sem tett a közösség érdekében, közölte. A felvidékiek pedig egyetlen bővített mondatot várnának tőle: A magyarok nem hátsó szándékkal készítik terveiket, hanem megmaradásuk miatt. Ilyen politikai üzenet azonban még mindig nem hangzott el. Parlamenti választások lesznek Szlovákiában a jövő év márciusában, az MKP ezeket követően kormányváltásban érdekelt, és nem a jelenlegi kormánykoalíció bővítésének lehetőségében, fogalmazott a pártelnök.

Az elmúlt évek egyik nagy dilemmája az volt Erdélyben, hogy Erdélynek vagy Bukarestnek az érdekeit vállalják-e fel – állapította meg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Ők a nyugat-európai haladó regionalizmus erdélyi megvalósításának a hívei. Románia egy túlközpontosított és korrumpált állam, állapította meg, és bírálta a Romániai Magyar Demokratikus Szövetséget, amiért maga se mutat hajlandóságot a sorain belüli korrupcióval való leszámolásra. A korrumpált magyar politikusoknak dossziéjuk lehet, és nem építő szerepük az autonómiatörekvésekben, hangsúlyozta Szilágyi. A párt önállóan kíván indulni a jövő tavasszal esedékes helyhatósági választásokon.