Ugrás a tartalomra

A mezőgazdaság tudja csak talpon tartani Szerbiát

Fremond Árpád: Meg kell óvnunk termőföldjeinket, hiszen a vajdasági termőföld Szerbia egyik legnagyobb természeti kincse

Fremond Árpád , a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a napokban három kérdéssel fordult a mezőgazdasági miniszterhez. Goran Knežević távollétében, a képviselő kérdéseire a parlamenti ülésen Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes válaszolt. A VMSZ parlamenti képviselőjét arról kérdeztük, milyen feleletek érkeztek a szerb kormánytól a jelenlegi mezőgazdasági problémákkal kapcsolatban.

– A múlt hétvégén az a hír jelent meg a sajtóban, hogy zárolták a mezőgazdasági minisztérium számláját, és ezért a támogatási kifizetések nem történtek meg. Később egy értesítés érkezett a Pénzügyminisztériumból, hogy a kifizetéseket a Pénzügyminisztérium vállalja magára. Arra voltam kíváncsi, hogy mi történt pontosan, és hogyan folynak a szubvenciók kifizetései.

A kormány alelnöke válaszában megjegyezte, hogy a mezőgazdasági minisztérium számlája mindössze két napot volt zárolva, ugyanis felgyülemlettek az adósságok, és hirtelen nem volt elegendő fedezet a számlán, azonban a területalapú támogatások kifizetése zökkenőmentesen történt tovább, igaz a Pénzügyminisztérium számlájáról. Erről a termelőktől is kaptam már a hét folyamán visszajelzéseket, aki eddig átadta a területalapú támogatások kérelmét, annak megtörtént a szubvenció, valamint az üzemanyag-térítés kifizetése is. Ez a kérdés azért volt fontos, mert most van az optimális vetésidőszak vége, és ilyenkor nélkülözhetetlen, hogy a termelők a befektetett pénzüket vagy a kölcsönökből felvett összegeket vissza tudják kapni.

A sajtóban különböző hírek jelentek meg a mezőgazdasági hitelek visszafizetését illetőleg. Sikerült megegyezni a bankokkal?

– A rövid és hosszú távú hitelek kifizetésének módjára is rákérdeztem, azonban a kormány alelnöke nem tudott válaszolni kérdésemre. Szerencsére azóta a mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy sikerült megegyezni a bankokkal. Akinek most kell visszafizetnie a rövid és hosszú távú hiteleket, az illetékes pénzintézeteknél még átütemezheti kölcsönét, azzal a feltétellel, hogy a kamatokat mindenképpen ki kell fizetnie. Ha valakinek netalán zárolva lenne a számlája, abban az esetben is csak a büntetőkamatot kell kifizetnie, de a kölcsön összegét nem kell visszafizetnie. A rendelet szerint a bankok a működési szabályzatuk szerint járnak el, a hiteleseknek pedig abban a pénzintézetben kell újraütemezni a kölcsön visszafizetését, amelyben aláírta a hitelszerződést. Az intézkedés igencsak felemásra sikeredett, hiszen, mint tudjuk, az idei óriási aszály miatt a szerb kormány augusztus végén egy rendeletcsomagot fogadott el, amelynek első tétele az aszálykárosultak megsegítéséről szólt. A rendelet első pontja szerint az első lépés a rövid és a hosszú távú hitelek visszafizetésének átütemezése volt, és mivel csak most október végére sikerült megoldani a problémát, sok termelő kénytelen volt visszafizetni kölcsönét. A rendelet sajnos ezekkel a termelőkkel nem foglalkozik, csupán azokkal, akik még nem fizették vissza a hiteleket, valamint azokkal a termelőkkel, akiknek a visszafizetés sikertelensége miatt zárolták a számlájukat.

A közvéleményben óriási felháborodást okozott, hogy Mlađan Dinkić gazdasági miniszter állami földet akar bérbe adni az Egyesült Arab Emírségeknek. Az üggyel kapcsolatban milyen állásfoglalása van a kormánynak?

Mlađan Dinkić gazdasági miniszter még a múlt hét folyamán jelentette be, hogy egy nagyon jó egyezmény van kialakulóban az Egyesült Arab Emírségek és Szerbia között. Az egyezmény meghozatala azonban a mai napig nem történt meg. A tervek szerint egy olyan együttműködés jön létre, amely szerint tíz gazdaság, mintegy kilencezer hektárnyi földterületét, valamint még 16 ezer állami földet adnak bérbe 250 eurós árban az Egyesült Arab Emírségeknek, amelynek fejében az emirátusok a szerbiai öntözőrendszerek fejlesztésébe fog belefektetni, amelyet Szerbia mezőgazdasági termékekben fizet majd ki. Emellett az emírségek egy kikötőt is kapnak Belgrádban, ahonnan ki tudják majd szállítani a mezőgazdasági termékeket. A VMSZ-nek nincs kifogása az ellen, hogy az Egyesült Arab Emírség Szerbiában öntözőrendszerekbe fektessen be, mi pedig mezőgazdasági termékekkel fizessünk ezért. Ezt más államokkal is meg lehetne próbálni. Az viszont, hogy 25 ezer hektár szerbiai termőföldet külföldieknek, határozatlan időre ilyen olcsón bérbe adjunk, elfogadhatatlan. Hiába mondta a kormányalelnök, hogy nem köt meg olyan egyezményt, amely káros lenne Szerbia számára, és az egyezményekbe csak olyan szövetkezeteket vesznek be, amelyek negatívan üzleteltek, én nem ismerek olyan szövetkezetet, amely állami tulajdonban lett volna, és nem működött pozitívan. Sokkal jobban járnánk, ha ezt a földterületet szétosztanánk a mi termelőink között.

Milyen veszélyeket rejt magában a termőföldek külföldiek számára történő bérbe adása?

– A környező országok mindegyike megpróbál tenni annak érdekében, hogy a külföldiek ne tudjanak termőföldet vásárolni, de bérbe se venni, hiszen a termőföld természeti kincs. Erre Aleksandar Vučić, annyit mondott, hogy igen ám, de repülővel mégsem lehet elvinni. Arról azonban elfelejtett szót emelni, hogy nem mindegy, hogy a mi termelőink, vagy egy másik ország termelői veszik bérbe, és az ott megtermett javakat mind egy szálig kiviszi az országból. Még ha véletlenül, a hazai piacra is termelne, akkor félő, hogy a hazai termelőknél olcsóbban tudna termelni. Miközben a kormányalelnök azt hajtogatta, hogy ez egy rendkívül jó lehetőség Szerbia számára, és ebből csak haszna lenne az államnak, megjegyeztem, hogy bizonyos községekben az állami földek hektárjáért helyiek többet fizetnek mint 250 euró, valamint, hogy a mezőgazdasági termőföldről szóló törvény kimondja, hogy állami földhöz csak az adott kataszteri községben árveréseken tud hozzájutni a termelő. Ha egy külföldinek csak úgy, pályáztatás nélkül bérbe adunk 16 ezer hektárnyi állami földet egy bizonyos összegért, az törvényellenes. Ezzel a szerb kormány azt üzeni, hogy nem fontosak a családi gazdaságok, nem fontosak a mezőgazdasági termelők.

Mi a véleménye a termőföld külföldieknek való eladásával kapcsolatban?

– A társulási és a stabilizációs megállapodás értelmében, amint azt az európai tagállamok ratifikálják, négy évre rá vásárolhatnak a külföldiek termőföldet Szerbiában. A mi esetünkben még csak Litvánia nem ratifikálta a megállapodást, de elképzelhető, hogy az év végére ez megtörténik, és akkor 2016 végére már földhöz juthatnak nálunk a külföldiek. Ez rendkívül rossz, főleg ha figyelembe vesszük, hogy más országok ezt a csatlakozás dátumához kötötték, Magyarország pedig ezt csupán az unióhoz történő csatlakozás utáni kilencedik évre engedélyezte, miközben jelenleg is azon munkálkodik a földtörvénnyel, nehogy a külföldiek magyar földhöz jussanak. A vajdasági termőföld Szerbia egyik legnagyobb természeti kincse. Meg kell óvnunk a termőföldjeinket, hiszen az ipar rossz állapotban van, és a mezőgazdaság az egyetlen, amely az országot talpon tudná tartani. Meg kell erősítenünk, a kis- és közepes gazdaságokat, a családi gazdaságokat, hogy versenyképesek legyenek és munkahelyeket tudjanak teremteni. Ha a pénzben és technikában nem szűkölködő külföldieknek több ezer hektár földet adunk, amellett, hogy csupán a saját embereiket alkalmazzák majd, az itt megtermett terményeket külföldön fogják értékesíteni.

Hogyan fog alakulni a jövő évi mezőgazdasági támogatás?

– A szerb kormány elkészített egy, a támogatásokról szóló törvénytervezetet, és azonnal közvitára is bocsátotta. A termelők a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeiket november 15-éig küldhetik el a minisztérium számára. Az elektronikus formában is megjelent törvénytervezetet a múlt héten szét is küldtem a gazdaszervezeteknek, és a tervek szerint a jövő héten a szervezetekkel egy tanácskozást tartunk, amelyen megvitatjuk a jogszabályban foglaltakat, a támogatások mértékét. A törvényhozó szándékát mindenképpen pozitívan értékelhetjük, hiszen a rendeleteket, amelyek eddig szabályozták a mezőgazdasági támogatásokat, akár egy telefonos kormányülésen is megváltoztathatják.

 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Diósi Árpád
Többi hír