You are here

Folytatódott a földtörvény módosításának parlamenti vitája – A hatalom szigorú szabályokat gördít az uniós állampolgárok vásárlási kedve elé – Az ellenzék szerint a vállalatok jelentik az igazi veszélyt

Szerbia nem változtathatja naponta álláspontját, mert akkor banánköztársaságra hasonlítana. Egy felelősségteljes államnak tiszteletben kell tartania a vállalt kötelezettségeit – jelentette ki a földtörvény módosítása kapcsán folyó pénteki parlamenti vita során Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter azokra az ellenzéki bírálatokra válaszolva, melyek nemtetszést fejeztek ki a külföldiek számára lehetőségként felmerülő földvásárlás kapcsán.

Szerbia az európai integrációk mellett döntött és teljesíteni kívánja nemzetközi kötelezettségeit is, tette hozzá a tárcavezető. Úgy fogalmazott, hogy a stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kedvezőtlen kitételeket kívánja az állam módosítani a földtörvény módosításával, s világos kritériumokat kíván megszabni ahhoz, mikor, milyen feltételek teljesítése mellett válhat egy európai uniós állampolgár szerb termőföld tulajdonosává. 

Vjerica Radeta, a Szerb Radikális Párt képviselője azt mondta, hogy szeptember elseje a szerb természeti kincsek kiárusításának első napja, s ezt az alkotmányellenes lehetőséget szilárdítják meg az új földtörvény rendelkezései is.

A miniszter elutasította a vádakat, kifejtette, hogy a társulási szerződés valóban teljes liberalizációt irányzott volna elő, de Szerbia most közelebbről rendezi ezt a területet és szigorítja a feltételeket, ahogyan azt más államok is tették. Radeta kifogásolta azt is, hogy az arab Al Rawafed vállalatnak 3500 hektárt már korábban bérbe adtak 30 évre, s ez évente 1,6 millió eurós kárt okoz a szerb gazdaságnak.

A miniszter kijavította, hogy 4200 hektárnyi földterületről van pontosan szó, de minden anyagi kötelezettséget időben rendez a cég, a szerződésbe foglalt öntözőrendszerek és logisztikai központok felállítása is folyamatban van, az eddigiekben a munka 70 százalékát fejezték be, márciusra elkészül a többi is.

A képviselőházi vita során Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt képviselője úgy fogalmazott, az EU polgárai elé teljesíthetetlen feltételeket támasztott a kormány, s ellehetetlenítette számukra azt, hogy termőföldhöz jussanak hazánkban, a vállalatok esetében viszont semmit sem tett az állam, szabadon juthatnak termőföldhöz, még serkentik is az efféle beruházásokat, ahogyan a német Tönnies húsfeldolgozó esetében. Nedimović elmondta, hogy a német cég egy volt a 219 jelentkező között, s a bérbe adás minden feltételét ismertetik majd a parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén.

A Dveri képviselői bírálták a stabilizációs egyezmény alkalmazásának kezdetét, s azt mondták, népszavazáson meg kellett volna kérdezni a polgárokat arról. AleksandarMarković, a hatalmi Szerb Haladó Párt képviselője úgy értékelte, hogy az ellenzék egyszer Európa-orientált, máskor euroszkeptikus, attól függően, hogy éppen mi felel meg számára a legjobban. Mint mondta, a földtörvény megfelelő módosításokat kap ahhoz, hogy hasznos jogszabállyá váljék. Nenad Božić, az Elég volt! képviselője kifogásolta, hogy a ház sürgősségi eljárásban hoz döntést egy ilyen fontos kérdésben, az lett volna a megfelelő eljárás véleménye szerint, ha előbb közvitára bocsátják a módosításokat.

TÍZ ÉV UTÁN KÉT HEKTÁRT VEHETNEK

A Vajdasági Magyar Szövetség azért támogatja a földtörvény módosítását, mert olyan szabályokat tartalmaz, amilyeneket a VMSZ már négy évvel ezelőtt is javasolt – fejtette ki lapunknak adott nyilatkozatában Fremond Árpád, a párt képviselője.

– Két évvel ezelőtt, amikor a földtörvény vitája volt, hasonló módosítási indítványokat nyújtottunk be a bérbe adásra és vásárlásra vonatkozóan, ezeket el is fogadta a ház. A javaslataink arra vonatkoztak, hogy legalább hároméves, az adott kataszteri községben történő bejegyzéssel és szintén legalább hároméves aktív gazdasággal kelljen rendelkeznie Szerbiában annak, aki földet akar vásárolni. Az állami földek megvétele esetében akkor azt javasoltuk, hogy a vevőnek öt évig kell az adott községben élnie. A mostani megoldások ezekhez a szabályokhoz hasonlítanak. Legkevesebb tíz évig kell az adott kataszteri községben élnie és legalább tízéves aktív gazdasággal kell rendelkeznie az uniós állampolgárnak ahhoz, hogy megvegye a szerbiai termőföldet. Csak akkor vásárolhatja meg, ha már legalább három évig művelte előzőleg az adott földet, s akkor is legfeljebb csak két hektárt vehet meg. Az államnak elővásárlási joga is van – magyarázta a rendelkezések lényegét Fremond. A törvény a magántulajdonban lévő földekre vonatkozik.

JOGI SZEMÉLYEK ESETÉBEN NINCS VÁLTOZÁS

Mint hozzátette, ki lehet jelenteni, a szerb kormány voltaképpen ellehetetlenítette, hogy az uniós állampolgárok termőföldhöz jussanak.

– Fontos lépés ez. Nem lehet tudni, mekkora lenne az érdeklődés, de azt igen, hogy vannak országok, melyekben a termőföld hektárja 20–25 ezer euróba is belekerül, nálunk pedig 5–7 ezer euróért is lehet földet vásárolni. Elképzelhető tehát, hogy az árbeli különbség miatt nagyobb számban is megjelentek érdeklődők, ha nincsenek a korlátozások – húzta alá.

A törvény kimondja azt is, hogy 2027-ig semmiképp sem lesz lehetőségük uniós állampolgároknak arra, hogy termőföldet vegyenek. Fremond a jogi személyekre vonatkozó ellenzéki megjegyzésekre reagálva elmondta, hogy külföldi jogi személy nem lehet tulajdonosa a termőföldnek, erről világosan fogalmaz a törvény.

– Azoknak a külföldi jogi személyeknek, amelyek itt alapítottak céget, itt foglalkoztatnak munkásokat, ide adóznak, már öt, tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt is lehetőségük volt arra, hogy olyan céget vásároljanak meg, amelynek a tulajdonában van termőföld.

Ezen a területen tehát nincs változás. Véleményem szerint inkább arra kell ügyelnünk, hogy ne szülessenek olyan államközi szerződések, amilyen létrejött az Egyesült Arab Emírségekkel, ezek ugyanis felülírnak minden törvényt, a VMSZ nem támogatta és nem támogathatja meglátásom szerint a jövőben sem az efféle esetleges megállapodásokat.

A parlamenti eljárásban lévő módosításokkal az a meggyőződésem, hogy meg tudjuk védeni a hazai termőföldet, ahogyan más uniós államok is tették – értékelte Fremond Árpád.

 

 

Szerző: 
Magyar Szó, v-ár