Meg kell gátolni az állami földek eladását
A tartományi hatalmi többség támogatta, az ellenzék pedig kifogásolta a tartományi kormány által beterjesztett módosítási indítványok javaslatait, melyekkel a tartomány a köztársasági parlament jóváhagyására váró termőföld-törvényt szeretné módosítani. Miután Újvidéken elfogadta a parlament a javaslatokat, azokat Belgrádban, a köztársasági parlamentben is meg kell vitatni, s ennek a háznak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a törvény részét képezzék. A Vajdasági Magyar Szövetség a köztársasági parlamentben is módosítási indítványokat terjeszt majd be, függetlenül attól, hogy a Tartományi Képviselőházban már támogatta a vajdasági kormány észrevételeit. Mint arról Patyi Lajos képviselő beszámolt, a köztársasági parlamenti frakciója a pártnak még részletesebben kielemezte a termőföld-törvény javaslatát, s arra további módosítási javaslatokat tesz majd. Patyi elmondta, a párt ezzel kíván hozzájárulni ahhoz, hogy egy ilyen jelentős jogszabály minél megfelelőbb, a termelők számára minél elfogadhatóbb formában szülessen meg.
„ALKOTMÁNYELLENES ÉS AZ EURÓPAI GYAKORLATTAL SINCS ÖSSZHANGBAN A TÖRVÉNYJAVASLAT”
A tartományi vezetőség elfogadhatatlannak tartja, hogy a termőföld-törvény javaslatában szerepel az állami tulajdonban lévő területek eladása vagy azok harminc évre történő kiadása olyan módon, hogy a törvény a magánszemélyeket, termelőket – természetes személyeket – háttérbe szorítja és a tehetős üzletembereket részesíti előnyben javasolt megoldásaival. Ellenzik azt is, hogy az eladás tárgyát képezhetik a vagyon-visszaszármaztatás által érintett területek is. Dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfő számtalanszor elismételte az ülésen: egyetlen európai állam sem értékesíti termőföldjeit, ezzel ellenkezőleg, éppen az a trend figyelhető meg, hogy az államok igyekeznek visszavásárolni azt is, amit korábban meggondolatlanságból eladtak. Alkotmányellenes a törvény, és az sem igaz, hogy összhangban áll az európai döntéshozással, amiről éppen az európai gyakorlat tanúskodik – fejtette ki a kormányfő. A köztársasági rezsimnek azt kellene véleménye szerint megértenie, hogy a termőföldet nem elődeinktől örököltük, hanem utódainktól kaptuk kölcsön, ha eladjuk, nem lesz honnan tenni hozzá újat. Kifogásolta a bérbeadási és eladási procedúrákat, melyeket, mint mondta, baráti alapon fognak majd levezetni a mezőgazdasági minisztérium által kinevezett bizottság jóváhagyásával. Nenad Borović, a DP képviselője azt is bejelentette, hogy amennyiben végül a köztársasági képviselőház mégis az eredeti formájában fogadná el a jogszabályt, úgy a DP saját változatát fogja elkészíteni a törvénynek, s közvitára bocsátja azt.
CSAK A DP-NEK VAN MÚLTJA?
A köztársasági szinten hatalmi pozícióban lévő Szerb Haladó Párt képviselői elutasították Pajtić kifogásait és arról beszéltek, hogy a törvény a hazai agrár fellendítését szolgálja. Đorđe Milićević, a párt képviselője azt mondta, hogy a Demokrata Párt populizmusának számít a hirtelen jött aggodalom a kistermelők iránt, mely szerinte nem jellemezte e párt politikáját azokban az években, ameddig hatalmon volt. Ebben az időszakban, tett hozzá, a kétes privatizációk révén számos földterület került magánkézbe, s ezért a periódusért a Demokrata Párt tehető felelőssé. A parlamenti vita jelentős részét a demokraták és a haladók közötti feszült vita határozta meg arról, ki a felelős a Milićević által is említett kétes privatizációkért. A haladók egyértelműen a DP-re mutogattak, Pajtić аzonban az ülésen előrukkolt azzal, hogy a jelenlegi haladók közül hány személy töltött be tisztséget a privatizációs testületekben akkor még másik pártok tagjaként. Mint mondta, elege van abból, hogy csak a Demokrata Pártnak van múltja, mindenki másé eltörlődött, s az összes többi képviselő a semmiből született ide a képviselőházi padba. Szerinte a jelenlegi tartományi hatalmi többség tagjainak édeskevés köze van a tíz évvel ezelőtti magánosításokhoz, a téma felvetését pedig figyelemelterelésnek minősítette a jelenlegi problémáról: a termőföldek eladásáról és bérbeadásáról, és annak negatív következményeiről. Gyakoriak voltak az ülésen az ügyrend megsértésére vonatkozó panaszok is. Heves vita alakult ki nem egyszer.
A KÖZTÁRSASÁGI PARLAMENTEN A SOR
Branislav Bogaroški tartományi mezőgazdasági titkár fontosnak tartotta megakadályozni azt is, hogy a földek egy jelentős részét harminc évre minden önkormányzat területén egy jogi személynek adják bérbe, mert, mint mondta, ezáltal 10–14 ezer bejegyzett gazdaságot károsítanak meg csak Vajdaság területén, olyanokat, akiknek az eddigiekben ez volt az egyedüli bevételi forrásuk. Az állami földterületek harminc százalékát ilyen módon adnák ki, minden előre meghatározott kritérium nélkül, értékelte a titkár.
A képviselők végül a hatalmi koalíció szavazatainak köszönhetően elfogadták a tartományi kormány által beterjesztett hat módosítási indítványt, melynek legfőbb célja a földek eladásának megakadályozása. Egészen pontosan a helyi önkormányzatok munkájának serkentését és az éves fejlesztési terv időben történő előkészítését, a termőföldek bérbeadásának lehetőségeit és feltételeit, a panaszok benyújtásának feltételeit, a bérbeadás során elsőbbséget élvezők kötelezettségeit és az állami földek eladásáról szóló szövegrészek törlését irányozzák elő a javaslatok, melyeket továbbítanak a köztársasági parlamentnek megvitatásra.
