Ugrás a tartalomra

A magyar ember szeret színházba járni

Zentán tartotta meg közgyűlését a Magyar Teátrumi Társaság Fennállása óta először rendezte meg közgyűlését egy határon túli városban a magyar színházak legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Magyar Teátrumi Társaság. Hétfőn délelőtt, Wischer Johann-nak, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatójának köszöntőjét követően Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Mint kiemelte, az, hogy Zentán rendezték meg a Magyar Teátrumi Társaság közgyűlését, egyfajta elismerés a vajdasági magyar közösségnek, és ezzel elismerik színházaink teljesítményét. – A vajdasági magyar színházak teljesítményére nagyon büszkék lehetünk, mert amit a vajdasági magyar közösségnek nyújtanak, az színvonalában biztos, hogy jelentősebb, mint ami egy ekkora közösségtől elvárható – hangsúlyozta Pásztor István, s hozzátette, hogy két lényeges irányvonal folyamatos bejárása a feladat, amelyek közül egyik az, hogy a szerb államtól megköveteljék és kiharcolják a vajdasági magyar színházi intézményrendszer működése alapfeltételeinek biztosítását, legyen szó akár állagfelújításról, akár működési költségek biztosításáról vagy bármi másról. Pásztor rámutatott, hogy ezt a szempontot nézve nagyon fontos, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, a személyi autonómia megvalósult testületeként, az összes színházunknak társalapítója. A szerb színházakhoz viszonyítva a vajdasági magyar színházak számára előnyt jelent, hogy anyaországi támogatásokban is részesülhetnek, ez nagyobb fejlesztési, illetve produkciós lehetőségeket teremt. – Ebben az erőtérben mozogva kell ezentúl is gondolkodni, illetve a színházaknak működni – jegyezte meg a VMSZ elnöke. Pásztor István napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a vajdasági magyarság folyamatosan azt vallja, hogy az egyetemes magyar nemzet része, s hogy ha ez így van, akkor a színházaink által nyújtott teljesítmény is része az egyetemes magyar kultúrának. – Színházaink eddig is színvonalas, friss, gondolatébresztő produkciókkal jelentkeztek, s megvan a lehetősége annak, hogy ez így is maradjon. A politikának ehhez egyetlenegy feladata van, az pedig nem más, mint a színházak működési feltételeinek biztosítása. Mi ezt próbáljuk elérni a Vajdasági Magyar Szövetségen belül, ezért forszíroztuk a kezdetektől fogva a szabadkai Népszínház épületének felépítését, s a reményeim szerint az idei évben a színház épülete kívülről befejeződik, a jövő év folyamán pedig annak a lehetősége is megteremtődik, hogy az egyik helyisége átadásra kerüljön, s használni tudják a társulat színművészei – jegyezte meg Pásztor. Elmondta azt is, tekintettel arra, hogy a Tanyaszínház az idén ünnepli fennállásának negyvenedik évfordulóját, a jubileumi ünnepségig, ha csak egy mód van rá, jó lenne a Tanyaszínház épületét befejezni. Pásztor elégedetten nyugtázta a Zentai Magyar Kamaraszínház fejlődését, s megjegyezte, hogy a zentai színház a közeljövőben egy kamarateremmel is bővülni fog, a Kosztolányi Dezső Színház kapcsán pedig kiemelte, hogy a szabadkai színháznak a magyar közösségen is túlmutató jelentősége és mércejellege is van. – A vajdasági magyar színházak produkciói mindenképpen büszkeséggel kell, hogy eltöltsenek bennünket – emelte ki a VMSZ elnöke. Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke a közgyűlésen elhangzottak kapcsán többek között elmondta, hogy a Magyarországon mintegy 1 millió nézőt kiszolgáló színházi befogadóhelyeken (vidéki, önálló társulattal nem rendelkező színházak, kultúrotthonok) a színvonalra helyeznék a hangsúlyt, vagyis, hogy ezekre a helyekre, különböző haknifellépések helyett, miképpen lehetne minél színvonalasabb produkciókat eljuttatni, illetve ezeket miképpen tudnák támogatásban részesíteni, ezzel is életben tartani a vidéki közösségeket, s ha nem is megfékezni, de legalább lassítani az innen történő elvándorlást. A határon túli területeken is hasonló törekvéseket szeretnének megvalósítani. Az összejövetelen szó volt a társaságnak az amatőr színházi mozgalom revitalizálására tett erőfeszítéseiről is, amit jelen pillanatban Pajtaszínház elnevezéssel működtetnek. Vidnyánszky ezt egyfajta sikertörténetként jellemezte, amiben a magyarországi színházak színművészei, szakemberei mentorként vesznek részt, s aminek köszönhetően számos magyarországi településen, illetve faluban éledt újra az amatőr színjátszás. Szó volt a társaságnak a színházba járást népszerűsítő Színházba Mentem! programjáról is. – A magyar ember szeret színházba járni, s ezt mindig büszkén hangoztatom szerte a világban – jegyezte meg a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, aki szerint tavaly Magyarországon 6,5 millió színházi jegyet sikerült értékesíteni, s ez Vidnyánszy szerint az ország lakosságának a számához képest sokkal jobb, mint Németországban, illetve Nyugat-Európa más országaiban. – Színházlátogatás tekintetében teljes mértékben a világ élvonalában vagyunk – emelte ki Vidnyánszky, s megjegyezte, hogy ezentúl is tartani szeretnék ezt a szintet. A társaság elnöke elújságolta azt is, hogy jelen pillanatban felelősségteljes munka előtt állnak, ugyanis egy hosszabb távú stratégiát is meg szeretnének fogalmazni a magyar színház jövője kapcsán, s segítséget szeretnének nyújtani a politikusoknak is, hogy a társaság tagjai milyen irányban képzelik el a magyar színházi élet fejlődését. A tegnapi közgyűlésen tisztújításra is sor került, s a társaság elnökségébe Kis Domonkos Márkot, a Váci Dunakanyar Színház, és Pataki Andrást, a Soproni Petőfi Színház igazgatóját választották meg alelnöknek. A közgyűlés résztvevői vasárnap egy színházi előadást is megtekintettek, majd pedig egy beszélgetésen is részt vettek. A Magyar Teátrumi Társaság, a legnagyobb magyar színházi érdekvédelmi képviseleti szervezet, 2008-ban alakult meg, s hatvan, többnyire előadó-művészettel foglalkozó tagszervezete van. Egészen biztos, hogy a vajdasági magyarság tovább tud haladni – A vajdasági magyar közösség vasárnap az elnökválasztáson való megjelenésével, s a leadott szavazatokkal megerősítette pozícióját, s lehetőséget adott arra, hogy a magyar–szerb kapcsolatok tovább tudjanak épülni, aminek az elsődleges haszonélvezője a vajdasági magyarság – emelte ki többek között Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tegnap a Magyar Teátrumi Társaság közgyűlésén, Zentán. – Függetlenül attól, hogy milyen nehéz időket élünk, nekünk sikerült megvalósítani azt, ami közösségünk életének forgatókönyvében nem volt benne. Úgy vélem, hogy jó pályán vagyunk, megvan bennünk az erő, s egészen biztos, hogy tovább tudunk haladni – hangzott el a köszöntőben.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Horváth Zsolt
Többi hír
A közelgő európai parlamenti választásokról és a Vajdaságban, illetve Szerbia egyéb térségeiben valószínűleg június 2
Nem csak a magyarok számára lehet fontos, hogy az EP-ben vajdasági képviselő is jelen legyen