You are here

Határozatot hoz Vajdaság a környezetvédelmi célokról – Kereskedelmi megállapodás előtt az Újvidék–Ruma útszakasz projektuma

A mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a borászat, az idegenforgalom, mind mind hatalmas lehetőségei Vajdaságnak. A tartomány előnyére válik, hogy rendkívül jó földrajzi elhelyezkedéssel és adottságokkal rendelkezik, de az is, hogy az Európai Unió kiemelkedő partnerének számít – hangzott el tegnap a The Economist gazdasági-társadalmi magazin, a Color Media Communications kiadóház és a tartományi kormány által szervezett újvidéki konferencián. A Vajdaság 2019-ben elnevezésű tanácskozásra a tartományi adminisztráció és számos helyi önkormányzat képviselőjét, gazdasági szakértőket, nemkormányzati szervezetek tagjait hívták meg. A találkozót megnyitó beszédében Igor Mirović tartományi kormányfő kijelentette: Vajdaságnak mind nagyobb figyelmet kell kapnia, mert az hozzásegíti ahhoz, hogy jobbra fordítson minden számára fontos ügyet. Kiemelte, már korábban meggyőződött arról, hogy a sikerhez vidékünkön sokszor csupán a nagyobb ambíció hiányzik, ezzel pedig azért nem rendelkezünk, mert kedveszegettek lettünk az elmúlt évtizedek történései során. Mindezt az anyagi eszközök hiánya és a nép mentalitása is tetőzi. Mirović közölte, változtatnunk kell a hozzáállásunkon, lendületre, energiára van szükségünk.

A kormányfő meggyőződésének adott hangot, hogy kormánya némileg változtatni tudott a felsorolt hiányosságokon. Nagy sikerként könyvelte el, hogy a tartományi adminisztráció most már nem a köztársaságival szemben, hanem azzal együttműködve tevékenykedik, ez pedig javára szolgál Vajdaságnak és a polgárainak is. A kormányfő elmondása szerint az együttműködés nem kizárólag azért vált lehetségessé, mert azonos pártok alkotják most már az újvidéki és a belgrádi parlamenti többséget is, hanem azért, mert arra mindkét oldalon megvan a készség, a szándék. Tudni kell akkor is együttműködni, amikor nem egyazon színezetű csoportok lesznek tisztségben mind a két helyen – jelentette ki, s pozitív példaként az Újvidék–Ruma útszakasz projektumát említette, melyet még az előző tartományi hatalmi koalíció indított el, s most már a kereskedelmi szerződés aláírása előtt áll az ügy. Mirović szerint 2019-ben is fontos lesz a tartomány szemszögéből a szomszédságpolitika, a határon túli régiókkal való együttműködés. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországgal, de Horvátországgal is számos IPA-projektumon dolgoznak együtt. Amiben eddig Vajdaság sem jeleskedett, az a környezetvédelem – emlékeztetett –, és bejelentette, hogy a Tartományi Képviselőház egyik következő ülésén határozatot hoznak a témáról, pontosítva Vajdaság elsődleges céljait: a víztisztítók, ivóvízgyárak és az elektromos gépkocsik folyamatos bevezetését.

ÜGYELNI A KÖZBESZÉD MINŐSÉGÉRE

Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke felszólalása elején gratulált a szervezőknek a témaválasztáshoz, s meggyőződését fejezte ki, hogy hagyományt kell teremteni a Vajdaság 2019-ben konferencia mintája alapján a következő években is. A parlament ülésterme mindig is helyszíne volt az olyan vitáknak, melyek során, különböző témakörökben, a megfelelő hozzáállást, a fókusz meghatározását keresték. Korábban viszont sohasem volt napirenden központi témaként egy előttünk álló esztendő, pedig hasznos lett volna, s ez lehet a jövőben is a megoldás, hiszen a „filmet” utólag vissza is lehet pörgetni, le lehet ellenőrizni, hogy mi valósult meg az elképzelésekből, jóslatokból.

Emlékeztetett, hogy a karlócai béke 320. évfordulójára emlékeztek a múlt szombaton, évszázadok óta a legtöbben az ígéret földjeként élik meg Vajdaságot – ő maga is ezek közé a személyek közé tartozik. Vajdaság mindenkinek jelent valamit, lehet, hogy mindenki másként írná körül, hogy pontosan mit, de a tartomány érdekében tett lépések közös feladatnak számítanak – hangsúlyozta.

Nemzetközi konstellációkra összpontosítva Pásztor elmondta: 2019-ben Vajdaság számára is fontosak lesznek az európai parlamenti választások, valamint az Európai Bizottság új összetételének a megválasztása is.

Pásztor szerint két nagy kihívás előtt állunk: ügyelnünk kell a közbeszéd minőségére, tartalmára, továbbá meg kell próbálni hatékonyabb választ adni az elvándorlásra, legalább ott, ahol nem kizárólag a gazdasági-szociális körülmények a döntő tényezők.

VÉGET NEM ÉRŐ INTEGRÁCIÓ

A panelviták során a résztvevők közölték a tartomány helyzetével kapcsolatos meglátásaikat. Ognjen Bjelić tartományi régiófejlesztési, régióközi együttműködési és helyi önkormányzati titkár arra a kiemelkedő eredményre hívta fel a figyelmet, hogy Vajdaság 6 millió euró befektetésével 25 millió eurót érő gazdasági tevékenységet valósított meg másfél év alatt, és 1500 munkahelyet teremtett. Hozzátette, a pályázatok állandóak, új felhívások lesznek 2019-ben, például eszközbeszerzésre kiírt támogatási pályázat már február közepén. Vajdaság folytatni kívánja az együttműködést azokkal a régiókkal, amelyekkel aláírt szerződései vannak, de új térségek bekapcsolásán is munkálkodik a régióközi együttműködésbe – jegyezte meg, s példaértékűnek nevezte a német Baden-Württemberg tartománnyal megvalósított kooperációt.

Az európai integráció nem ér véget a csatlakozással, a reformok végrehajtásának folytatódnia kell azt követően is – jegyezte meg felszólalásában Oana-Cristina Popa szerbiai román nagykövet. Tomaš Kušta cseh nagykövet a visegrádi négyek tevékenységének fontosságáról beszélt, s arról, hogy más régiókat is be tudnak kapcsolni a munkába. Ausztria és Szlovénia már részt vesz bizonyos megbeszéléseken egy bővített összetételben, s várható Horvátország közeledése is.

Nem számított optimistának az uniós csatlakozás időpontját illetően Aleksandar Simurdić, a Szerbiai Európai Mozgalom alelnöke. Rámutatott arra, hogy 16 fejezetet nyitott meg az ország,

nehezen tudjuk 2023-ig befejezni a tárgyalásokat, sok minden nem tőlünk függ, a 2025-re kitűzött cél elérhetetlennek tűnik, figyelembe véve a brüsszeli procedúrát.

Gordan Bakota horvát nagykövet szerint helyi szinten kell elegendő szakembernek lenni ahhoz, hogy sikerre vigyék a régiók az uniós projektumokat. Mint mondta, Horvátország már befejezte az integrációt, korábban elkezdte a projektumokon végzett munkát, több tapasztalattal rendelkezik, ezért segíteni is tud. Az EU nem irányít pénzt oda, ahol nem tudja azt biztonságban – húzta alá.

A tanácskozáson vajdasági városok vezetői vitatták meg az önkormányzatok szerepét, ezenkívül művelődéssel kapcsolatos kérdéseket is felvetettek.

Szerző: 
Magyar Szó, v-ár