Kulcsfontosságú napok állnak Szerbia előtt

Szerdán Szlovénia és Ausztria fejezte ki támogatását a csatlakozási tárgyalások megnyitásának tekintetében

A belgrádi sajtó elemzése szerint az előttünk álló napok kulcsfontosságúak a tagfelvételi tárgyalások megkezdése dátumának kitűzése szempontjából. Az Európai Tanács június 28-i üléséig számos fontos, esetenként akár döntő jellegű találkozóra kerül még sor.

Ma Brüsszelben a munkacsoportok többkörös technikai megbeszélése után Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő közvetítésével egy munkavacsora keretében ismét tárgyalóasztalhoz ülnek Ivica Dačić és Hashim Thaçi szerb, illetve koszovói kormányfők.

A munkavacsorán a felek összegzik, hogy mit is sikerült elvégezni az április 19-én parafált brüsszeli megállapodás mentén, illetve azt, hogy mit kellene még végrehajtani. Mivel a munkacsoportok egyeztetésein olyan fontos kérdések is megválaszolatlanul maradtak, mint a koszovói szerb községek közösségének megalakítása, ezért ezekről a kormányfőknek kell dönteniük.

A munkavacsora után Ashton és Štefan Füle, az Európai Unió bővítési biztosa közösen fogalmazzák meg benyomásaikat a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező brüsszeli megállapodásról, valamint a szerbiai belső reformokról, majd ezt levél formájában juttatják el az EU tagállamainak képviselőihez.

Ezt a levelet már holnap megvitatják az EU melletti állandó képviseletek vezetői, az EU-nagykövetek, majd kidolgozzák a döntési javaslatot, amelyet az EU tagállamok külügyminisztereihez juttatnak el. A külügyminiszterek június 25-én, az Európai Unió Tanácsának soron következő ülésén vitatják meg a javaslatot. A végső döntést az EU állam- és kormányfői hozzák meg június 28-án.

Füle a Večernje Novosti napilapnak nyilatkozva kifejtette, hogy mivel a koszovói kérdés kezelésének témájában Szerbia hatalmas lépést tett meg, ezért az Európai Bizottság támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Füle arra is célzott, hogy kijelentésének szellemében az Ashtonnal közösen megfogalmazott levélben az EB nevében a tagfelvételi tárgyalások megnyitását javasolja majd.

– Az Európai Tanács döntésének előkészítési fázisában Ashtonnal közösen küldünk egy levelet az EU tagállamainak. A levélben összefoglaljuk, hogy milyen ütemben valósul meg a brüsszeli megállapodás alkalmazása, és hogyan alakulnak a belső reformok Szerbiában.

Már most egyértelmű, hogy Szerbia erőfeszítést nem kímélve állt hozzá a párbeszédhez Pristinával. Az Európai Tanács június végén úgy dönthet, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával és meghatározhatja, hogy mikor kerül sor az első tárgyalási körre – magyarázta Füle.

A bővítési biztos nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy milyen konkrét dátummal kerülhet sor az első tárgyalási körre. Lehetetlen előre megmondani, hogy a tagállamok mindegyike támogatni fogja-e a tagfelvételi tárgyalások megnyitását Szerbiával, szögezte le Füle, aki még azt is elmondta, hogy az Európai Tanács vonatkozó felkérése után az EB néhány hét alatt befejezheti az első tárgyalási kör megtartásához szükséges előkészületeket.

Szlovénia nevében az ország külügyminisztere, Karl Erjavec, fejtette ki szerdán Belgrádban, hogy Szerbia megérdemelte a „dátumot”. Az Ivan Mrkić szerb diplomáciai vezetővel folytatott beszélgetés után Erjavec közölte, hogy Szerbiának még az idén meg kellene kezdenie a tárgyalásokat.

Ez az egész régió számára pozitív jel lenne, hangsúlyozta Erjavec, mondva, hogy a külügyminiszterek jövő heti találkozóján mindenféleképpen Szerbia érdekében szólal majd fel.

Szerbia és Szlovénia között egyetlen komolyabb nyitott kérdés sincsen, Szlovénia fontos stratégiai partnerként tekint Szerbiára, emelte ki Erjavec, hozzátéve, hogy a szerbiai piacon több mint négyszáz, 30 ezer alkalmazottat foglakoztató szlovén vállalat van jelen. A két ország közötti árucsere forgalom eléri az évi egy milliárd eurót – fűzte hozzá a szlovén diplomácia vezetője.

– Szerbia uniós csatlakozása után még egyszerűbbé válik majd az országaink közötti gazdasági együttműködés, és sokkal kifejezettebben használhatjuk ki a lehetőségeket.

Nemcsak a szlovénok fektetnek be Szerbiába, hanem fordítva is: a szerbiai vállalkozások szlovéniai beruházása nagyjából 1,5 milliárd eurót tesz ki. Szerbiai kollégámmal a jogutódlásról is beszélgettünk, és megállapodtunk, hogy a kérdést baráti hangulatban, szorosan együttműködve oldjuk meg – részletezte Erjavec.

Heinz Fischer, Ausztria államfője szintén úgy véli, hogy Szerbiának meg kellene kezdenie a tagfelvételi tárgyalásokat.

A brüsszeli megállapodást alkalmazni kell, és ha ez megtörténik, akkor Szerbiának el kell kezdenie a tárgyalásokat az EU-val, Koszovó pedig megkezdhetné a tárgyalásokat a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról, mondta Heinz, majd hozzátette, hogy az osztrák államvezetőség álláspontja szerint a Nyugat-Balkán országainak egytől egyig csatlakozniuk kellene az unióhoz, hiszen Európa részét képezik.